Június 21-én Mikepércsre látogatott Orosz Anna (Momentum) jelenlegi és Gulyás József (SZDSZ) volt országgyűlési képviselő, valamint Mándi László és Szabó Bence, a Momentum debreceni önkormányzati képviselői. A politikusok a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) tagjaival, valamint más környékbeli civilekkel, illetve Fábián István vegyészprofesszorral, a Debreceni Egyetem volt rektorával folytattak beszélgetést a debreceni akkumulátor-beruházásokról. Ezek közül a legnagyobb, a kínai CATL gyára Debrecen déli gazdasági övezetében, Mikepércs szomszédságában épül.

A találkozót követően a politikusok és a civilek megszemlélték a folyamatban lévő építkezést, ahol ottjártunkkor is javában dolgoztak a munkagépek.

A helyiek feje fölött döntöttek

Orosz Anna a Debreciner érdeklődésére elmondta, nagyon fontosnak értékeli a mikepércsi beszélgetést. Mint mondta, másképp nem is érdemes egy témához hozzáállni, minthogy megkérdezik az érintetteket arról, hogyan élik meg egy adott intézkedés következményeit. „Az akkumulátorgyárnagyhatalom-stratégiával az egyik nagy probléma pont az, hogy a helyiek feje fölött dőlt el” – jelentette ki.

Az országgyűlési képviselő szerint jelenleg úgy tűnik, az egész országban akkumulátorgyárak és ehhez kapcsolódó beruházások lesznek, amelyeknek elképesztő a víz- és energiaigénye, az általuk okozott környezeti károk pedig beláthatatlanok. A politikus kifejtette, hiába indultak el a beruházások, még most sincsenek egzakt és megbízható adatok a talaj-, a víz-, a levegő- és a zajszennyezéssel kapcsolatban.

A már életben lévő szerződések és engedélyek felfüggesztését követelik

Éppen a mikepércsi beszélgetés idején jelent meg a Debreciner cikke arról, hogy a CATL-gyár megkapta a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivataltól az építési engedélyt. Megkérdeztük Orosz Annát, hogy ennek fényében mit lehet még tenni a beruházás ellen, illetve milyen konkrét lépéseket tervez az ügyben a Momentum.

„Mi azt követeljük a civilekkel együtt, hogy amíg nincsenek megbízható adatok arról, hogy ez milyen pusztítással jár, milyen víz- és energiaigénnyel, addig álljon le minden ilyen beruházás idecsábítása, a már életben lévő szerződéseket és engedélyeket pedig függesszék fel” – sorolta. A párt azt szeretné, ha addig, amíg nincs pontos kép arról, hogy a debreceniek, a mikepércsiek és a környék lakosainak életét hogyan befolyásolják az üzemek, addig ne folytathassák a beruházásokat.

Orosz Anna nem rég írásbeli kérdésben érdeklődött Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől, hogy hány további akkumulátor-beruházásra számíthatnak a magyar emberek. A képviselő a Debrecinernek elmondta, Menczer Tamás államtitkártól azt a választ kapta, hogy a tárgyalások a háttérben zajlanak, azok eredményéről utólag fogják tájékoztatni a lakosokat.

Tudásalapú gazdaságot szeretnének

Mivel a Debrecenben most megvalósuló akkumulátor-beruházások többsége erősen kapcsolódik a város északnyugati gazdasági övezetében épülő BMW-gyárhoz, megkérdeztük Orosz Annát, jelenleg hogyan viszonyul a Momentum a német autógyárhoz, amelynek érkezését a 2018-as bejelentéskor a debreceni ellenzék nagyobb része komolyabb kritika nélkül fogadta. A képviselő azt felelte, ők egy tudásalapú gazdaságot szeretnének felépíteni, ahol magas hozzáadott értéket termelnek a munkavállalók, az állam pedig alapvetően a köz- és felsőoktatásba, valamint a kutatás-fejlesztésbe fektet be. „Svédországban, ahol egészen mások a földrajzi, természeti és energiaellátottsági adottságok, rengeteg akkumulátorgyár van. Ott a kormány alig tesz hozzá közpénzt a beruházásokhoz. Magyarországon a beruházások jelentős részét magyar adófizetők pénzéből fizetik ki, miközben gyakorlatilag csak negatív következményei vannak az életünkre” – fogalmazott.