Ahogy arról korábban a Debreciner is beszámolt, a Debrecenbe települő két kínai akkumulátorgyár, a CATL és az Eve Power közül az utóbbit Józsa városrésztől mindössze pár kilométeres távolságban, az északnyugati gazdasági övezetben tervezik felépíteni. A beruházásra számos helyi lakos tekint bizalmatlanul, az elmúlt hetekben egy Facebook-csoportot is létrehoztak Józsaiak az akkugyár ellen néven, amelynek már közel 500 tagja van.

Az egyik aggódó józsai lakos több kérdést is eljuttatott Papp László (Fidesz) polgármesterhez, aki a napokban adott részletes, 10 oldal terjedelmű írásbeli választ. Ezt a kérdező a fent említett zárt közösségi médiás csoportban tette közzé. A városvezető felelete számos olyan új információt tartalmaz, amelyeket eddig nem, vagy csak kevésbé hangsúlyosan kommunikáltak a beruházással kapcsolatban. Az alábbiakban ezek közül ismertetünk néhányat.

Már kínaiul is integrálnak

A kérdések között szerepelt, hogy terveznek-e integrációs programokat a városba érkező nagyszámú külföldi munkavállalónak. Papp ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az integrációban megkerülhetetlen szerepet játszik a „DEBRECEN4U centrum” (erre rákeresve a Google-ön cikkünk írásakor egyetlen találatot sem kaptunk), amely az EDC Debrecen nevű önkormányzati cég keretein belül működik. A polgármesteri tájékoztatásból kiderül, hogy ennek fő feladata angol nyelvű tájékoztatók készítése a városba érkező, tartósan itt tartózkodó külföldiek részére. „A debrecen4u.hu oldalra látogatók a mindennapi élethez szükséges legfontosabb információkat találhatják meg, sőt helyi hírekről és programokról is tájékoztatást kapnak, amely támogatja őket a beilleszkedésben” – fogalmazott. A Papp által említett felülettel korábban a Debreciner is foglalkozott, ahogy 2022-ben írtuk, történelemmel kapcsolatos tárgyi tévedések, valamint súlyos fordítási hibák szerepeltek a honlapon. Ezeket azóta javították. Az oldallal kapcsolatban újdonság, hogy az angol nyelven kívül már kínaiul is olvashatók az önkormányzat üzenetei és hírei.

Egy ökológiai program miatt kell monitorozni a káros anyagokat?

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban több fórumon is felvetették már helyi lakosok, hogy az üzemek által kibocsátott káros anyagok miatt veszélybe kerülhetnek a kertek, gazdaságok biominősítései. Papp erről a kérdésről úgy vélekedett, hogy az Eve Power beruházás, valamint az öko- és biogazdálkodási tanúsítványok között nem áll fenn kapcsolat. Megjegyzi továbbá, hogy a környezeti monitoringrendszer keretében egy józsai közösségi gyümölcsöskertet is létrehoznának.

Erről a monitoringrendszerről, amelyről Debrecen vezetése először a CATL akkugyárral szemben érezhető lakossági tiltakozás kezdetekor beszélt, Papp azt is közölte, ennek kialakítására eredetileg két évvel ezelőtt (tehát az akkugyárak bejelentése előtt) Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelmi alpolgármester tett javaslatot Aradi Csaba ökológussal és Székely Tamás biológussal közösen. Tették ezt a polgármester elmondása szerint a Civaqua-programhoz kapcsolódóan, amely egyébként elvileg nem jár semmilyen komolyabb környezeti kárral, hiszen annak – a kormány és a városvezetés által kommunikált – célja éppen Debrecen környéke ökológiai viszonyainak javítása. A polgármester a válaszában azt is ígérte, hogy mindenki számára lehetővé teszik a monitoringrendszerben való részvételt, többek között esővízmérőkkel történő adatszolgáltatással.

Elég lesz a napkollektor?

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban általában felmerülő kérdés, hogyan fogják azokat energiával ellátni. Az ezzel kapcsolatos érdeklődésre Papp László mindössze annyit válaszolt: „Az Eve Power mérnökei fenntartható, zöld üzemet álmodtak meg Debrecenbe: tervezetten a gyár létesítményein napkollektorokat fognak elhelyezni, annak érdekében, hogy az üzem minél környezetkímélőbb módon működhessen”. Arra tehát, hogy milyen egyéb formában tervezik kiszolgálni a gyár jelentős energiaigényét, egyáltalán nem tért ki. Eddigi ismereteink alapján valószínűtlen ugyanakkor, hogy kizárólag a napkollektorok megoldanák ezt a problémát.

800 millió forint véderdősítésre

A lakossági kérdező érdeklődött azzal kapcsolatban is, számol-e a városvezetés a gyárak építése miatt esetlegesen jelentkező mikroklimatikus hatásokkal. Papp László azt felelte, Debrecen jelenleg is véderdősítéssel igyekszik védekezni az egyre szélsőségesebb klimatikus hatásokkal szemben. Közölte, az északnyugati gazdasági övezet környezetében a lakott területek védelme érdekében három évig tartó erdősítést terveznek, amelyre több mint 800 millió forint áll a rendelkezésre.