Április 13-án számoltunk be arról, hogy találkoztak egymással a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) tagjai, valamint Szilágyi Balázs, a Debrecen déli gazdasági övezetében akkumulátorgyárat építő kínai CATL cég közügyekért felelős vezetője. Az eseményen a civilek egy Ceng Jücsün alapító elnöknek címzett nyílt levelet adtak át, amelyben azt kérték, hogy a vállalat álljon el a magyarországi beruházási terveitől, mert nem szeretnék kockáztatni a gyermekeik egészségét és a helyi vízbázist, valamint nem akarják a CATL-re költeni a befizetett adójukat.

Nagyrészt tisztított szennyvizet használnának

Ho Vej, a cég magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója május 11-én válaszolt a Mikepércsi Anyák levelére. Azt írta, prioritásként kezelik, hogy a debreceni üzemük működése ne legyen káros hatással a környező települések ivóvíz- és energiaellátására, ennek érdekében a teljes gyártási eljárást fenntartható és környezetbarát módon végzik majd. Azt is leszögezte, hogy az akkumulátorgyár vízigényének nagy része tisztított szennyvízből fedezhető, az energiaigény jelentős része megújuló forrásokból fog származni, a munkaerő terén pedig előnyben részesítik a helyieket. Kijelentette továbbá, a zárt gyártási technológia a garancia arra, hogy ne jussanak szennyező anyagok a talajvízbe.

A Mikepércsi Anyák május 17-én válaszoltak az ügyvezető igazgatónak. A levelüket többek között a Debreciner szerkesztőségével is megosztották. Ebben számos kérdést tettek fel a kínai cégvezetőnek. Többek között arról érdeklődtek, hogyan biztosítják majd, hogy a gyártás környezetbarát módon történjen, milyen technológiát alkalmaznak majd az üzemhez használandó szennyvíz tisztítására, megállapodtak-e az önkormányzattal arról, hogy ki viseli a tisztítás költségeit, a légkörbe engedik-e a tisztítás során a szennyvízben maradt anyagokat (a tisztított szennyvizet a tervek szerint elpárologtatnák), tervezik-e az átállást nátriumion-akkumulátorok gyártására, és hogyan tervezik tájékoztatni a lakosságot az esetleges környezeti hatásokról.

Még nem tudnak tájékoztatást adni a tisztított szennyvízről

A civilek június 5-én erre a levelükre is választ kaptak. Szilágyi Balázs közügyekért felelős vezető ebben azt írta, fokozatosan akarják el érni a karbonsemleges termelést, 2035-re pedig a teljes beszállítói láncot is karbonsemlegessé tennék. A „szürkevíz” felhasználása kapcsán azt közölte, hogy még nem zárultak le az erről szóló tárgyalásaik, ezért erről nem tud tájékoztatást adni. „A Debreceni Vízműtől szeretnénk a környezetre nem ártalmas tisztított szennyvizet kapni” – írta. A közügyekért felelős vezető közlése szerint a gyár várhatóan évente néhány alkalommal, pár napos időszakban fog üzemelni csúcsvízigénnyel.

Szilágyi Balázs leszögezte, hogy a gyár zárt logisztikája, a szűrések és a kezelések eredményeképp kevés, jól meghatározott ponton, csak egészségügyi határérték alatti levegőterhelés történhet.

A dolgozókkal kapcsolatban azt közölte, a CATL fogja képezni a leendő alkalmazottakat, de szakkéző centrumokkal és egyetemekkel is együttműködnek, a munkaerőt pedig helyben toborozzák.

Kijelentette továbbá, hogy készek minden releváns információ megosztására a hatóságokkal és a nyilvánossággal.

A CATL miatt nem fog teljesülni a debreceni klímacél a Mikepércsi Anyák szerint

A Miakö egyesület a Debrecinernek is eljuttatott közleményében azt írta, a CATL válaszai alapján Debrecen nem tudja majd teljesíteni a klímastratégiájában vállalt szén-dioxid-csökkentést. „2035-re tervezik elérni a teljes beszállítói lánc karbonsemlegességét. Addig az érintett lakosság azonban áldozata annak az ipari tevékenységnek, melyet jogellenesen kiadott engedéllyel kezdtek el építeni” – fogalmaztak.

Arra a kérdésünkre, hogy szerintük pontosan melyik engedélyt adták ki a hatóságok jogellenesen, az egyesület azt válaszolta, hogy a katasztrófavédelmi és a környezethasználati engedélyre gondoltak.