Becslések alapján jelentős környezeti hatásai lesznek a debreceni akkumulátorgyártásnak – Portfolio

Éltető Andrea közgazdász becslései szerint a Debrecenbe érkező új ipari beruházások vízigénye miatt a kapacitás közelébe ér a vízfogyasztás, a gyárak szén-dioxid-kibocsátása pedig megsemmisíti a kitűzött klímacélokat.

CATL - akkumulátorgyár - 2023. február 24.
Itt épül az egyik akkugyár Debrecen mellett
Koppányi Szabolcs

Éltető Andrea, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének munkatársa a Portfolióban június 4-én megjelent cikkében mutatta be, hogy a becslései szerint milyen együttes környezeti hatásai lesznek a Debrecenbe tervezett, eddig bejelentett, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemeknek. A szerző a CATL és az Eve Power akkugyárak, az EcoPro BM katódgyár, valamint a Semcorp szeparátorfólia-gyár vízigényét és szén-dioxid-kibocsátását becsülte meg az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján.

A Mikepércsi Anyák szakértői fóruma – 2023. március 31.
Éltető Andrea az április eleji mikepércsi fórumon
Polgár Tóth Tamás

A közgazdász számításai szerint az északnyugati és a déli gazdasági övezet ipari létesítményeivel együtt Debrecen napi vízigénye aszályos időszakokban legalább 100 ezer köbméterre fog emelkedni, miközben a gyakorlatban ma napi 87 ezer köbméter a város vízkapacitása (további 18 ezer köbméter érhető el fejlesztésekkel). A szerző megjegyzi, a II. vízműtelep termelése korlátozott, ugyanis a talajvíz és a sekély rétegvíz szennyezett. Mint írja, a Biogal Rt. területén történt korábbi szennyezés már a mélyebb, vízadó rétegeket is elérte, a kármentés jelenleg is folyamatban van. Arra is emlékeztet, hogy az EcoPro BM környezethasználati dokumentációja szerint a gyár üzemelése nagy mennyiségű felszín alatti víz kivételével jár, ennek hosszú távú felhasználása pedig mennyiségi és minőségi romlását is okozhatja.

Éltető Andrea szerint amennyiben a CATL összes üteme, valamint az Eve Power is tisztított szennyvízből fedezi a vízszükséglete nagy részét, és ezeknek az összegét pedig levonjuk, akkor is napi 85 ezer köbméter a debreceni vízigény. Mint írja, probléma, hogy a rétegvizek nehezen pótlódnak, egyre kevesebb csapadék hullott az elmúlt évtizedekben. A szerző a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) CATL-beruházáshoz adott szakvéleményét – amelynek kiadása után Kincses Dániel igazgatót felmentették – idézve arról is írt, hogy a debreceni vízigények 1-2 éven belül a felszín alatti víztestek igénybevételi határértékeinek közelébe érhetnek.

Megsemmisülnek a klímacélok?

Debrecen szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban a közgazdász azt állapította meg, hogy azt jelentősen növelni fogják a városba települő ipari létesítmények. Csak a CATL három üteme kapcsán a városban évente 1 millió tonna szén-dioxid termelésével számol. Ezzel a szerző szerint lényegében megsemmisítik a helyi és az országos klímastratégiai célokat.

További részletek a Portfolio cikkében olvashatók.

A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!