A debreceni akkumulátorgyárak csak a külföldi nagyvállalatok érdekeit szolgálják az LMP szerint. A törvényszék azt közölte, hogy hiányoztak a konkrétumok a kérelemből.
Ismét elutasította a Debreceni Törvényszék az LMP és a Védegylet kérelmét, amellyel leállították volna a CATL beruházását
Közleményt adott ki az LMP Schmuck Erzsébet társelnök aláírásával május 26-án délelőtt, amelyben azt írják, hogy a Debreceni Törvényszék elutasította a párt és a Védegylet közös azonnali jogvédelmi kérelmét a CATL akkumulátorgyárával kapcsolatban.
Az LMP elfogadhatatlannak minősítette a törvényszék határozatát. Az azonnali jogvédelmi kérelemmel azt próbálták elérni, hogy állítsák le a beruházást addig, amíg nincs érvényes bírósági döntés az általuk megtámadott környezethasználati engedélyről.
A beadványozók érvelése szerint csak azonnali jogvédelemmel lehetett volna megőrizni a környezet jelenlegi állapotát, a folyamatban lévő beruházás ugyanis nagymértékű környezeti állapotromlással jár, a felszín alatti vízbázis jelenlegi, a párt szerint gyenge állapota is tovább romlik majd.
Az LMP fellebbez a törvényszék határozata ellen. Azt írják, álláspontjuk szerint sem a déli gazdasági övezetben épülő CATL, sem a szintén kínai, a város északnyugati határába tervezett Eve Power gyár nem épülhet meg, mivel Magyarország a klímaváltozás gyorsulása és az energiaválság miatt nem engedheti meg magának, hogy „energia- és vízzabáló” gyárakra használja el az erőforrásait. A párt szerint a beruházásokat azért akarják mégis megvalósítani, hogy a külföldi nagyvállalatok megtömhessék a zsebeiket az Orbán-kormány által számukra biztosított, az LMP által adóparadicsominak minősített állapotoknak köszönhetően.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, ez már a második alkalom volt, amikor a Debreceni Törvényszék elutasította az LMP és a Védegylet azonnali jogvédelemmel kapcsolatos kérelmét.
Koppányi Szabolcs
A felperes nem valószínűsített akkut helyzetet – írja a törvényszék
Az LMP közleményével kapcsolatban a Debreciner megkérdezte a Debreceni Törvényszéket. A válaszukat alább változtatás nélkül közöljük.
„A bíróság az Ön által kérdezett ügyben a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította. A végzés nem jogerős, ellene a közléstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblánál.
A bíróság az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegelte, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna.
A bíróság álláspontja szerint azonnali jogvédelemnek abban az esetben van helye, amennyiben a felperes részletesen előadja annak indokait, valószínűsíti a határozatból eredő hátrányok mértékét, annak aránytalanságát, összevetve a határozat hatályosulásához fűződő közérdekekkel vagy más személyek magánérdekével.
Az azonnali jogvédelem alkalmazásának ugyan lehet célja az eredeti állapot fenntartása, ugyanakkor ennek szükségességét okiratokkal, hitelt érdemlő bizonyítékokkal szükséges alátámasztani.
A környezetvédelemmel kapcsolatos közérdekre a felperes – amennyiben e célra létrejött társadalmi szervezetnek minősül – valóban hivatkozhat.
Emiatt általánosan nem ellentétes közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban Kp.) 50. § (1) bekezdésében írtakkal az, hogy kérelmet terjeszt elő azonnali jogvédelem iránt, ugyanakkor nem elegendő csak hivatkozni a jogvitára okot adó állapot fenntartásának szükségességére, hanem annak indokait részletesen meg kell jelölni.
A felperes kérelme szerint közös érdek az eredeti állapot megőrzése a jogvita elbírálásáig, amely csak a további befektetések révén fordítható vissza.
A felperes ugyanakkor nem jelölte meg, hogy a fennálló helyzet miért tekinthető jogvitára okot adó állapotnak, azt sem adta elő, hogy milyen az a jelenlegi állapot, amit meg kellene védeni és az sem derült ki, hogy a visszaállítás mennyiben arányos vagy aránytalan a területen folyó kivitelezési munkák felfüggesztéséhez képest.
Az sem világos a kérelem alapján, hogy a határozat és a környezetet érintő jelenlegi kivitelezési tevékenység mennyiben van összefüggésben, a halasztó hatály elrendelése egyáltalán alkalmas volna-e annak megakadályozására, hogy a területen munkálatok végzésére kerüljön sor.
A felperes előadta, hogy a per jelen szakaszában nem tud olyan bizonyítást lefolytatni, ami a per érdemi eldöntéséhez szükséges, de álláspontja szerint ez az azonnali jogvédelemhez nem is indokolt. A tervezett beruházás vízfelhasználásával, a vízkészletek használatával és a vízbázisok sérülékenységével, illetve az ökológiai hálózat területén lévő ökológiai folyosók érintettségével kapcsolatosan előadta, hogy a beruházások által okozott hatások szerinte visszafordíthatatlanok, így ezen káros hatások nem orvosolhatók, csupán megelőzhetők.
Előadása szerint a létesítmény illékony szerves vegyület kibocsátása a környezetre káros hatással járhat.
A felperes által előadottak a gyár esetleges majdani működéséhez kapcsolódnak, ugyanakkor jelenleg köztudomásúlag az üzem tényleges megvalósításának csak kezdeti lépései zajlanak. Az üzem működése csak évek múlva várható. Emiatt jelenleg nem vonható le olyan következtetés, hogy a Kp. 50. § (1) bekezdése szerinti közvetlen hátránnyal fenyegető helyzet állna fenn.
A felperes maga is utalt rá a beadványában, hogy az üzem működése a közeli jövőben nem várható. Ellentmondásos is a felperes kérelme, ugyanis álláspontja szerint az azonnali jogvédelem nem akadályozná a létesítmény felépítését, ehhez képest ugyanakkor a felperes szerint a jelenlegi állapot fenntartása érdekében terjesztette elő a kérelmet.
A felperes ezen túl azt sem nem jelölte meg, hogy milyen további engedélyek beszerzésétől tart, amelyek hátrányos következménnyel járhatnak a környezet állapotára nézve.
A sérelemnek nem egy további, majdani, hanem közvetlenül a keresettel vitatott közigazgatási cselekményből kell következnie, a sérelmezett helyzet pedig nem lehet hipotetikus, annak ténylegesen fenn kell állnia a támadott közigazgatási döntés következtében.
A bíróság álláspontja az, hogy a jogvédelem – mint kivételes kedvezmény – alkalmazásához az oksági kapcsolatnak közvetlennek és ténylegesnek kell lennie.
A vízbázis érintettsége kapcsán a felperes az üzem működése körében felmerülő többlet-igénybevételre hivatkozott. A kérelmében egyebekben nem részletezte, hogy a keresetlevélhez mellékelt iratok mely pontja és miként támasztja alá a vízbázis veszélyeztetettségét és azt egyáltalán nem támasztotta alá, hogy azonnali beavatkozást igénylő helyzet állna fenn.
Kérelmében nem is valószínűsítette azokat hátrányokat, hatásokat, amelyek az alperesi határozat végrehajtása felfüggesztésének mellőzése esetén bekövetkeznének. Tényekkel igazolt módon azt sem támasztotta alá, hogy ezen hatások visszafordíthatatlanok, illetve hogy milyen konkrét károsító magatartások valósulnának meg a környezet állapotában, a környezet állapotának negatív változása miben jelentkezne.
Az azonnali jogvédelem, mint rendkívüli jogorvoslati eszköz igénybevételére elsősorban akkor kerülhet sor, ha a támadott közigazgatási cselekmény eredményeként olyan visszafordíthatatlan helyzet, károsodás következne be, amely más eszközzel, egyéb módon nem hárítható el.
Ilyen akkut helyzet fennállását a felperes nem valószínűsítette.
A bíróság szerint a felperes nem támasztotta alá hitelt érdemlő módon, kellő részletességgel, hogy milyen okoknál fogva, milyen tényszerű adatok alapján jelentene visszafordíthatatlan hatást a vízbázisokra a vízkivétel, illetve az ökológiai folyosók érintettségére a tervezett létesítmény működése.
Konkrét, közvetlen hátrány lehetőségének részletezése hiányában a bíróságnak nem volt módja arra, hogy a kérelem indokai tekintetében az egymással konkuráló, közérdekkel és magánérdekkel kapcsolatos hivatkozásokat érdemi mérlegelés tárgyává tegye.
Ezen körülmények alapján nem volt megállapítható az azonnali jogvédelem szükségessége, ezért döntött a bíróság a kérelem elutasításáról.”
A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.
