A növénybiológus szerint jelenleg inkább mocsár, mint tó a Debrecen melletti Vekeri, amelynek vízfelülete messziről sárgállik – közelebb érve vadregényes, megkapó formáját csodálhatja meg, aki meglátogatja mostanában. Annak jártunk utána, hogy mégis miféle flóra borítja a vízfelületet. Egyúttal mire lehet számítani a közeljövőben az olykor teljesen kiszáradó, a debreceniek által évtizedek óta kedvelt, de gyakorta igencsak elhanyagolt, a gazdátlanság érzetét keltő kirándulóhely közeljövőjét illetően.
Nem repce az, hanem kányafűtől sárga a Vekeri-tó

Simon Gyula
Kérdéseinket egy debreceni növénybiológus szakemberhez intéztük, aki szerint érdemes a következő hetekben kijutni a Vekerihez annak, aki ezt az állapotát szeretné megnézni, lencsevégre kapni, mivel várhatóan nyár elejére mindez megváltozik majd, s más domináns növények veszik át a jelenlegiek helyét.
„Ezek úgynevezett jóléti tavak, vagyis eredendően mesterségesek, így ha egy kicsit távolabbról indítunk, ez a tórendszer az Erdőspusztákon természetesen biztos nem létezne ebben a formájában az ember nélkül. Viszont a jövő feladata az, hogy a vizet minden lehetséges formában visszatartsuk az ország területén belül, így évtizedekkel ezelőtti kialakításuk és újabban ismét fókuszba kerülésük igencsak támogatandó.”
A szakembertől megtudtuk: „ez a sárga növény pedig természetesen nem repce, mint ahogy feltűnt itt-ott a közösségi médiában, hanem valamelyik kányafű faj, Rorippa”.

Simon Gyula
A biológus hozzátette, amennyiben most a Vekeri tóként funkcionálna, akkor a víz mélyebb részein ez a sok-sok sárga növény nem alkotna ekkora egybefüggő tömeget, tehát jelenlegi pompáját mocsaras jellege adja elsősorban.
Érdekelt az is minket, hogy lehet-e bármilyen tudatos telepítés eredménye mindez, de a szakember egyértelműsítette, ez semmiféle direkt emberi beavatkozást nem feltételez, a természet a maga útját járva alakította ki a Vekeri-tó mostani arculatát. Például oly módon, hogy „a tavacska aljzatán ott vannak a Rorippa meg más mocsári-vízi növények magjai, amelyek évekig túlélhetik a szárazságot, s amikor megint vizet kap a rendszer, akkor tömeges virágzásba kezdhetnek. Viszont ha évekig stabilan víz alatt lesz a tó medre, ha növekszik a vízszint, akkor szép lassan visszaszorul ez a növény a part közelében lévő zónába”.

Simon Gyula
Ha ez bekövetkezik, akkor pedig a tó közepe táján az inkább tavakra jellemző hínárnövények gyarapodnak újra. Például a süllőhínárok (Myriophyllum spp.), az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum), és hasonló növények, amelyek régebben is a Vekeriben voltak.

Simon Gyula
– A Vekeri-tó sem a legszebb arcát mutatja mostanság
– Kiszáradt tórendszer Debrecen mellett
– A hattyúk tava lett a Vekeri, meg a vízityúkoké is
– Vasárnap a Vekerinél – Volt vattacukor is, körhinta is
– Kevés a víz a Vekeriben – Az aszály kiszárította a tó körüli erdők aljnövényzetét is
– Válaszok nélkül hanyatlik a Vekeri-tavi kirándulóhely
– Eltűnt a Mézeshegyi-tó, a Vekeriben is alig van víz
– Vekeri-tó – Minek a híd, ha nincs víz?
– Legutóbb hét éve száradt ki a Vekeri-tó annyira, mint most
– Alakul a Vekeri-rét – Eltűntek a szeptemberi pocsolyák a tómederből