2022 októberében a Debreciner is írt arról, hogy Debrecen közgyűlése megszavazta Gábor István főépítész előterjesztését, amely lehetővé tette a Fórum bevásárlóközpont bővítését a Csapó utca másik oldalára (a két épületrészt egy gyalogoshíddal kötnék össze). A javaslatot nagy egyetértésben fogadták el, csak a Momentum két képviselője szavazott nemmel.

Dráma a Csapó utcán

A fejleményeket már akkor komoly felháborodás követte egyes, a debreceni cívisházakért aggódó csoportokban. A Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület április 3-án éjjel egy kiáltványt tett közzé a közösségi oldalán a közelgő városnap (április 11.) és műemlékvédelmi világnap (április 18.) apropóján. „Kiálts, város!” – idézik Szabó Magda történelmi drámájának címét, mivel a városvédők szerint a Csapó utcán is dráma játszódik, amely során eltűnik az épített örökség egy csoportja. Közölték, az egyesületük már két éve helyi védelemre, egyik épületét pedig idén műemléki védelemre is jelölték. Azt írják, a kiáltványt saját szakmai védelmük miatt is tették közzé.

Ezt követően egy részletet közöltek abból a dokumentációból, amellyel január 4-én kezdeményezték az Építési és Közlekedési Minisztériumnál a Csapó utca 27. szám alatti cívisház (itt működik jelenleg a Roncsbár) műemléki védettségét. Ebben Pataky Emőke építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, az egyesület szakmai alelnöke azt írja, a lebontásra ítélt házsor „a legrégebbi belvárosi utcák egyikén még meglévő egyetlen összefüggő utcaképet adó századfordulós szakasz, mely teljes szépségében rekonstruálható”. Mind a négy házat helyi védelemre javasolták 2021-ben, közülük mindenképpen megtartandó és helyreállításra méltóként nevezték meg a Csapó utca 27-et. A városvédők az épületet a kora, a különösen értékes belső boltozatos terei, részletei és más történelmi érdemei miatt javasolják műemléki védettségre. „Ezen műemléki értékek Debrecenben igen nagy jelentőségűek, itt más az értékmérés, mint egyes gazdagabb építészetű történelmi városainkban!” – írják. Az egyesület szerint minden olyan építkezés, amely az értékes épületetek elbontásával és nagy mélységű földmunkával jár, a történelmi Debrecen eltűnését eredményezi, feltáratlan építészeti értékeket semmisíthet meg.

A védettség nem zárná ki a modern hasznosítást

„Városvédő építészekként, szakmai felelősségtudatunk és lelkiismeretünk által vezetve nem engedhetjük, hogy ami még helyreállítható/hasznosítható (vagy éppen rejtett érték – ami feltárható) megsemmisüljön!” – közölték. Az egyesület ezért kiterjesztené a helyi védelmet a cívisházak alkotta utcaképekre, valamint küzd egyes régi lakóházak műemlékké nyilvánításáért is. Azt írják, a céljuk a város gazdag történelmi múltjának és nagyalföldi karakterének sokkal színesebb megmutatása a lakosok és az örökségükkel gazdálkodók számára. Az egyesület hangsúlyozza, a műemléki és helyi védettség nem zárná ki a házak más, korszerű építészeti beruházás részeként való beépítését és új funkciókkal való ellátását.

Egyes részei közel 300 évesek

A jelenleg a Roncsbárnak otthont adó Csapó utca 27-ről azt írják, az utcafronti zárt sorú része 1872 és 1882 között épült, a boltozatos hátsó szobák és a pince pedig 1746 előtt. „A ház téglaboltozatos szobái és pincéje már önmagukban kivételes építészeti értéket képviselnek, és ki tudja milyen régi rétegeket rejt még a mély” – olvasható a kiáltványban.

A városvédők megjegyzik, az épület helytörténeti szempontból is fontos, többek között Kossuth Lajos édesanyja és testvére is lakott a házban 1849-ben, amikor Debrecen a szabadságharc miatt egy rövid ideig az ország fővárosa volt.

A kiáltvány teljes szövegét ide kattintva olvashatják.