Debrecen városvezetése nem akar a debreceniekkel beszélgetni. Nincs más magyarázat.
CSÜTÖRTÖK
Te voltál már olyan debreceni lakossági fórumon, ami az akkugyárról szólt? Nem? Mert nem is volt!
Ennek a városnak a lakossága igazán akkor értesült arról, hogy ide egy gigantikus akkumulátorgyárat építenek, amikor azt nagy csinnadrattával ünnepélyesen bejelentették. Hogy milyen dokumentumot írtak alá a kínaikkal Debrecen város képviselői, azt mái napig nem tudjuk, mert hiába kérte ki a Debreciner, nem hozták tudomásunkra, nem hozták nyilvánosságra, titok. Mint kiderült, már legalább két éve tárgyaltak a kínaiakkal a debreceni városvezetők is, de a debrecenieknek nem szóltak erről semmit, de semmit. Az első közmeghallgatást is a törvényi kényszer hozta össze, nem a városvezetés érdeklődése a debreceniek véleménye iránt, ám kétségtelen, hogy ezt az elején indulatokkal teli eseményt átkeresztelték részben lakossági fórummá.
A városvezetés megdöbbenve látta, hogy a szándéka ellenében nem a teljes belenyugvó elfogadás van jelen, hanem kérdések sora fogalmazódott meg a debreceniekben a kínai mega-giga akkugyár kapcsán, ígértek hát tájékoztatást, lakossági fórumokat. Utólag. A döntés meghozatala után, a titkos szerződés aláírását követően. Mi lett a tájékoztatásból? Egy minden postaládás szórólap. Az ezzel a szórólappal – aminek kiadója Debrecen Megyei Jogú Város – kapcsolatos hivatalosan feltett kérdéseire a Debreciner két hónap után még mindig nem kapott teljes választ. Azt azonban tudjuk a diákjai állításából, hogy az amúgy civilben oktatóként dolgozó debreceni fideszes önkormányzati képviselő felszólította a középiskolás tanítványait az önkormányzati szórólap terjesztésére, s aki vállalkozott rá, annak 20 ezer forintot ajánlott. (Ezt az utóbbi mondatot érdemes újra elolvasni!)
Miért nincsenek lakossági fórumok? Debrecen 23 egyéni önkormányzati képviselője, akik kivétel nélkül mind fideszesek, miért nem invitálják a választókerületeik polgárait egy beszélgetésre a város egészét foglalkoztató ügyben? Miért nem hívnak oda hiteles szakembert, akit még nem váltott le a belügyminiszter, mert szakmailag szólni mert szűken és szabályosan, tényszerűen? Miért ne lehetne ott ezeken az amúgy meg nem hirdetett lakossági fórumokon a zöldügyi alpolgármester, akinek most internetnyilvánosan ünnepelték a városvezetők a születésnapját?
Mi folyik itt Debrecenben?
Már régen minden elintéztetett? Valójában a debrecenieknek nem is osztottak szerepet, amikor a kormányfő eldöntötte, hogy itt is kínai gigagyár lesz? Kit képviselnek a debreceni városvezetők, a pártjukat vagy a debrecenieket? Még el sem játsszák, hogy mintha meghallgatnák a debreceniek véleményét? Tényleg az a nyilvánosság számára kínált esemény az akkukrízis alatt, hogy ünneplik a városvezetők az akkuügyben mérhetetlenül néma zöldügyi képviselőt, alpolgármestert? Róma ég és közben pengetjük a lantunkat a saját dicsőségünkről?
(Ez a jegyzet – mint ahogy az itt megjelenő összes publicisztikai írás – a szerző véleményét tükrözi.)