Lassan négy éve már, hogy 2019. július 17-én Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere bejelentette, a városi közlekedésfejlesztési program részeként tizenhárom csomópontot fognak átalakítani, többek között az Ótemető utca – Rakovszky utca – Árpád tér kereszteződést, amelytől gyalog bő negyedórára található a debreceni főutca. „A Rakovszkyn sávbővítés lesz, az Ótemető felől két sáv fogadná a tér irányába haladókat. A kapacitásnövelés abban áll, hogy új sáv épül, ami együtt jár az érintett épületek szanálásával; három ingatlant el kell bontani az iskolaépülettől az Árpád tér irányába” – olvasható az önkormányzat hivatalos fejlesztési oldalán.

A beruházás miatt döntöttek a Rakovszky utca 10. szám alatti ingatlan lebontásáról is, amelyet kisajátítással szerzett meg (az azóta megszűnt) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Almási Katalin és az öt évvel ezelőtt elhunyt élettársa tíz éve azért vásárolták meg a területen található, udvarral együtt 96 négyzetméteres ingatlant, mert úgy tervezték, ennek bérbeadásából egészítik ki az alacsony nyugdíjukat. Katalin elmondása szerint négy falat vettek meg, nem volt bevezetve a víz és a gáz sem, a kémény pedig ledőlőben volt. A következő években 2,5 millió forintot költöttek arra, hogy lakhatóvá tegyék az épületet. A munkálatokat tovább folytatták volna a ház külső felújításával, de miután megtudták, hogy az ingatlan elidegenítési tilalom alá esik, letettek erről a tervükről.

Esélyük sincs piaci alapú albérletre

A házban tavaly őszig két bérlő lakott életvitelszerűen: az elhunyt élettárs unokatestvére, valamint Katalin egyik ismerőse, mindezért havi 20-20 ezer forintot fizettek. Előbbi minimálbért keres, három infarktusa miatt elindították a leszázalékolását. Utóbbi pedig tüdőbetegsége miatt csökkent munkaképességűnek számít, jelenleg részmunkaidőben sírgondozással foglalkozik. Mindketten 60 év körüliek. Katalin, aki jogilag az ingatlan korábbi haszonélvezője, nyugdíjas éveit tölti. Mint mondta, családtagokként tekint rájuk, a két bérlő sokat segített neki abban az időben, amikor az élettársának amputálták a lábát. Most azonban nem tudja, hová helyezhetné el őket, mivel a kisajátítás során az ingatlanért mindössze 9,5 millió forintot kapott, ebből pedig Debrecenben nem lehet új lakást vagy házat vásárolni. A bérlőknek az alacsony keresetük miatt ráadásul szintén nincs esélyük arra, hogy piaci körülmények között találjanak új albérletet.

Egyikük jelenleg ideiglenesen Katalinnál, másikuk pedig Katalin fiánál (az ingatlan korábbi tulajdonosánál) lakik. Azért költöztek ki, mert a rezsiköltségek megemelése óta a Katalin nevén lévő második gázórára már nem jár kedvezmény, a tetemes fűtésköltséget pedig sem ő, sem a bérlők nem tudják kifizetni. Ahogy Katalin mondta, a terveik szerint tavasszal visszaköltöznek, mert ötletük sincs, hol lakhatnának „Nincs senkijük sem, csak mi vagyunk” – fogalmazott.

Almási Katalin elmondta, elfogadták, hogy a beruházás miatt menniük kell. Csereingatlant kértek, ezt azonban a kisajátítási eljárást végző Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal elutasította. Abba is beleegyeztek volna, ha annyi pénzt kapnának, amennyiből egy hasonló komfortú ingatlant tudnának vásárolni.

Perre mentek az igazukért

„Kinevettek az összes ingatlanirodában, amikor bementem azzal, hogy mit tudok venni 10 millióért. Azt mondták, asszonyom, nálunk 40 milliónál kezdődik az ingatlan” – sorolta. Végül úgy döntöttek, a 9,5 millió forintot jogfenntartással fogadják el, 17 millió forintért (pontosabban a különbözetért) beperlik a kormányhivatalt. Zeke Lászlót, a számos közérdeklődést kiváltó ügyben szerepet vállalt debreceni ügyvédet bízták meg a képviseletükkel.

Kérték, hogy egy másik szakértő adjon véleményt az ingatlan értékbecsléséről, de megdöbbenésükre a bíróság másodjára is ugyanazt a személyt rendelte ki, aki a közigazgatási alapeljárásban volt a szakértő. Ő most 289 ezer forintos díjazásért megállapította, hogy a saját korábbi szakvéleménye helytálló volt. Azt is sérelmezik, hogy az értékbecslés februárban készült, és mire nyáron megkapták a 9,5 millió forintot, addig jelentős infláció történt, amit a hatóság szerintük nem vett figyelembe.

Az ügyben a Debreceni Törvényszék március 22-én tartotta a második tárgyalását (az első még 2022 őszén volt). Habár a felperes indítványozta, a bíróság nem idézte be az értékbecslést végző szakértőt. Az elsőrendű alperes kormányhivatalt Madar-Kiss Ádám kamarai jogtanácsos képviselte.

Hogyan szerezhette meg az állam olcsóbban egy lakhatatlan udvarnál?

Zeke László elmondta, tiltakoznak az ellen, hogy ugyanaz a személy bírálta felül a saját szakvéleményét, aki elkészítette azt. „Ilyet normális jogállamban, normális körülmények között semmilyen bíróság és hatóság jogszerű eljárás keretei között nem fogadhat el” – fogalmazott. Az ügyvéd szerint ezzel nevetségessé teszik az eljárást.

A 9,5 milliós összeg irreális volta melletti érvként hivatkozott egy Batthyány utcai, tehát Debrecen belvárosát érintő adásvételre. Ebben az ügyletben közel 12 millió forintért vásároltak meg az önkormányzattól egy nem közművesített, nem beépíthető, nem lakható udvart. Az ügyvéd feltette a kérdést: ha ez ennyiért kelt el, hogyan szerezhet meg az állam egy lakható ingatlant 9,5 millió forintért?

Zeke szerint azt kellett volna megvizsgálni, hogy milyen értékben lehet most egy olyan ingatlant vásárolni, ahol két bérlő összkomfortos körülmények között lakni tud, a belvárost pedig gyalog vagy tömegközlekedéssel meg tudják közelíteni. Mint mondta, egy tanyavilágban lévő, csak autóval megközelíthető ingatlan nem alkalmas arra, hogy kispénzű embereknek bérbe adják. Úgy látja, ez a korábbi tulajdonosok alapjogát sértő eljárás, a hatóság a kisemmizésüket végzi.

A bíró egy rövid szünet után elnapolta a tárgyalást arra hivatkozva, hogy a szakértői véleménnyel kapcsolatos egyik végzés még nem emelkedett jogerőre. A következő tárgyalást május 3-ra tűzte ki. Azt is közölte, a bíróság nem tartja indokoltnak a felperes, vagyis Almási Katalin személyes meghallgatását.

Ragaszkodnak a személyes meghallgatáshoz

„Én pedig borzasztóan szükségesnek tartanám” – jelentette ki Zeke László a Debreciner kérdésére. Az ügyvéd úgy látja, itt emberéletekről és sorsokról van szó, egy lelkiismeretes döntés meghozatalánál pedig fontos, hogy meghallgassák azt, akinek a méltányos érdekét súlyosan sújtja a per tárgyát képező intézkedés. Leszögezte, ragaszkodni fog Almási Katalin meghallgatásához, amennyiben pedig nem hallgatják meg, akkor nyilatkozatként ő fogja elmondani a felperes beszámolóját. „Értem én, hogy párszemközt, az érintett meghallgatása nélkül könnyebb egy kegyetlen döntést meghozni, de azt gondolom, hogy erkölcsi kötelesség a bíróság részéről akkor is meghallgatni valakit, ha esetleg lelkiismereti problémát okoz a döntés meghozatala” – fogalmazott.

Az üggyel kapcsolatban telefonon értük el dr. Madar-Kiss Ádám kamarai jogtanácsost, a kormányhivatal jogi képviselőjét, aki azt mondta, a tárgyaláson mindent elmondott, amit szeretett volna, ezért nem kíván nyilatkozni. A tárgyaláson egyébként annyit közölt, hogy fenntartják a korábbi nyilatkozataikat, illetve elfogadják az eljárás során keletkezett szakértői véleményt.

Felfüggesztették a beruházást

A per tehát májusban folytatódik, a kisajátítást kiváltó beruházás azonban egyelőre biztosan nem. Egyike ugyanis azoknak a fejlesztéseknek, amelyeket a kormány az Ukrajnában zajló háború gazdasági hatásaira hivatkozva tavaly nyáron felfüggesztett.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.