Egyre nyomatékosabban sérelmezik a kínai beruházó, valamint a magyar politikai érdekkör döntését a mikepércsi és debreceni érintettek, mivel a megkérdezésük nélkül kezdtek akkumulátorgyár építésbe. Az ügy a bíróság elé került.
Jogi fellépés a CATL akkumulátorgyárának katasztrófavédelmi engedélye ellen
Nem mindenki fogadja el szó nélkül, hogy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem kockázatainak legyen kitéve családja egészsége. Sokan vélik úgy, hogy az akkumulátorgyártás negatívan befolyásolja majd az életük minőségét. A mikepércsi anyák néven megismert aktivisták csapata időközben egyesületté válva is ezt a véleményt osztja, sőt ennek hangot is adtak március 15-i tüntetésükön, ahol Horváth Nándor László, debreceni édesapa pedig, mint az egyik felszólaló, beszédében közölte, hogy közigazgatási pert indított a kínai CATL akkumulátorgyárral szemben.

Koppányi Szabolcs
A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület támogatását fejezte ki. Teljes vállszélességgel állnak ki Horváth Nándor László mellett, hogy közös erővel, egységbe állva hallassák a hangjukat mindaddig, amíg az építkezés abba nem marad.
Megállíthatják az akkumulátorgyár építését
A bajban köttetett „szövetség” reméli, hogy amennyiben a bíróságon az engedély elleni érvek igazolást nyernek, a kiadott engedélyt a bíróság megsemmisíti, aminek következtében az építési engedélyezési folyamat leáll. A környezetvédelmi aktivisták beszédeikben rendszeresen hangsúlyozzák, hogy változást elérni úgy nem lehet, hogy közben nem lépünk ki a komfortzónánkból. A katasztrófavédelmi engedély bírósági útra terelése márpedig egy példa arra, hogy igenis érdemes ügy mentén összefogni, összedolgozni, mert ilyen volumenű kérdésben a hatalmi érdekkörrel szemben fellépni az igazságért folytatott harcban mindenkinek kötelessége. A társadalmi felelősségvállalás közös érdek. A jövő generációinak jogai sérülnek, ha nem szerveződnek olyan civil struktúrák, melyek képesek ellenállni a hatalommal való visszaélésnek és a szabálytalanságoknak.
Íme Horváth Nándor László közleménye, mely összefoglalja a katasztrófavédelmi engedély megtámadásának főbb okait:
KÖZLEMÉNY
A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint iparbiztonsági hatóság a CATL biztonsági jelentését elfogadta és a katasztrófavédelmi engedélyt megadta.
Felelősen gondolkodó, Debrecenben élő magyar állampolgárként úgy döntöttem, hogy a hatósági engedélyt megtámadom, a Debreceni Törvényszéknek címzett kereseti kérelmemmel közigazgatási pert kezdeményezek. A Törvényszékhez eljuttatott kereseti kérelmemben azzal érveltem, hogy a hatóság a nyilvánosság biztosítása során olyan súlyos eljárási hibákat vétett, amiért kértem a Törvényszéktől a határozat megsemmisítését és a hatóság új eljárásra kötelezését.
Debreceni lakosként az érintett nyilvánosság része vagyok, az adott eljárásban született döntés a magam és családom mindennapi életét érinti, befolyásolja. Az eljárásban nyilvánosságra hozott biztonsági jelentés hiányosságai miatt hiányos információkkal rendelkezem a beruházásról, melynek oka, hogy a hatóság a jogszabályban meghatározottakat nem tartotta be a nyilvánosság biztosítása során, amivel bizonytalanságot teremtett a lakosságban, így bennem is.
A hatóság az eljárása során megsértette a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendeletet, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt.
A hatóság határozata szerint a CATL megbízottja 2022. december 2. napján felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építési engedélyezéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedély megadása iránti kérelmet terjesztett elő a Katasztrófavédelmi Hatóságnál, mint iparbiztonsági hatóságnál. A CATL megbízottja benyújtotta a biztonsági jelentést, valamint annak mellékleteit. A hatóság a kérelmet megvizsgálta, és megállapította, hogy az nem minden tekintetben felel meg az ágazati jogszabályoknak, ezért a tényállás tisztázása érdekében a CATL megbízottját iratbemutatásra és adatszolgáltatásra kérte, az alábbi témakörökre kiterjedően:
1. A biztonsági jelentésben szereplő székhely, illetve levelezési cím adatok pontosítása
2. A veszélyes ipari védelmi ügyintéző adatainak megadása
3. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében már építési engedéllyel rendelkező veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek figyelembevétele
4. A lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid veszélyes anyaggal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorok részletes bemutatása
5. A telephelyen megvalósuló raktárak tűzéből származó mérgező égéstermék terjedésére vonatkozó súlyos baleseti eseménysorok ismertetése
A kérésnek megfelelően kiegészített biztonság jelentést a CATL megbízott benyújtotta.
Az ágazati jogszabályok szerint Debrecen polgármesterének az üzemeltetővel és a hatósággal együttműködve biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésére vonatkozó engedély kiadása előtt. Az iparbiztonsági hatóság 2022. december 8. napján a nyilvánosság biztosítása érdekében a benyújtott, akkor még hiányos biztonsági jelentést küldte meg Debrecen polgármestere részére, aki 2023. január 9-én közmeghallgatást tartott. A biztonsági jelentés hirdetményi úton történő kifüggesztése 2022. december 15. napjától kezdődően 2022. december 30. napjáig tartó időintervallumban megtörtént, melynek ideje alatt az észrevételek megtételének lehetősége biztosított volt az érintett nyilvánosság részére a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalban, illetve online formában. Debrecen polgármestere a biztonsági jelentéssel kapcsolatos észrevételeit az érintett nyilvánosságtól hozzá érkezett észrevételekkel együtt a hatóság és a kérelmező részére a közmeghallgatás időpontja előtt megküldte. Ugyanakkor a hatóság határozatából egyértelműen kitűnik, hogy a hatóság nem a kiegészített, teljes, tehát a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő tartalmú biztonsági jelentést küldte meg Debrecen polgármesterének, aki így ezt a hiányos jelentést tudta az érintett nyilvánosság számára kifüggeszteni, ezzel pedig a nyilvánosság a hiányos információkat tartalmazó biztonsági jelentést ismerhette csak meg, és a hiányos ismeretekre alapozva mondhatott véleményt, fogalmazhatott meg kérdést a közmeghallgatáson. Tehát a hatóság – a véleményem szerint – a nyilvánosság biztosítása során súlyos eljárási hibát vétett.
Amennyiben megvizsgáljuk a biztonsági jelentés és a külső védelmi terv szükséges tartalmát, jól látható, hogy a kérelmező által benyújtott és később Debrecen polgármesteréhez eljuttatott dokumentumok – a társadalmi nyilvánosság számára is – fontos információkat nem tartalmaztak, így a széleskörű véleményezésre bocsájtott biztonsági jelentés nem tölthette be a jogszabályban meghatározott követelményeket, célt, tehát azt, hogy a nyilvánosság megismerje a létesítendő gyárban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokat, továbbá nem lehetett információja arról, hogy milyen többlet hatása lehet a létesítendő gyárnak a már meglévő, építési engedéllyel rendelkező szintén veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemmel összefüggésben. Arról sem volt tudomása az érdeklődő nyilvánosságnak, hogy a telephelyen megvalósuló raktártűzből származó mérgező égéstermék terjedésére vonatkozó súlyos baleseti eseménysorok hogyan alakulnak majd.
Véleményem szerint más eljárási hibát is vétett a hatóság. Az engedélyező határozatból tudjuk, hogy a hatóság a kérelemmel benyújtott biztonsági jelentést megvizsgálta és megállapította, hogy az nem minden tekintetben felelt meg az ágazati jogszabályokban foglaltaknak, ezért a tényállás tisztázása érdekében a kérelmezőt iratbemutatásra és adatszolgáltatásra hívta fel.
Véleményem szerint iratbemutatás és adatszolgáltatás helyett hiánypótlást kellett volna alkalmaznia, hiszen, ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
Ezt erősíti meg az ágazati törvény is, amely szerint, ha az iparbiztonsági hatóság hatáskörébe tartozó eljárásban benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak az iparbiztonsági hatósághoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül az iparbiztonsági hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetőt.
Ezek voltak a legsúlyosabb hatósági eljárásjogi jogsértések a véleményem szerint, amelyek miatt úgy döntöttem, hogy kereseti kérelemmel élek a Debreceni Törvényszék felé.
Örömmel vettem tudomásul, hogy a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület támogatásáról biztosít a bírósági eljárás során.
Horváth Nándor László
debreceni lakos
(A fenti írást a mikepércsi anyák juttatták el a Debreciner szerkesztőségéhez, kérve a megjelentetését.)
Előzmények:
– Mekkora árat fizetünk a kormány álmáért, hogy akkumulátorgyár-nagyhatalom legyünk?
– Debrecen a magyar kultúra, a tudás és az oktatás egyik bástyája volt. Most ipari áldozattá lesz?
A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.