A debreceni városvezetés elkészítette a település 2023-as költségvetési tervét, amelyről február 23-án fog szavazni a közgyűlés. Az elmúlt napokban a város alpolgármesterei sorra mutatták be, hogy a költségvetésben milyen elképzelések szerepelnek az ő felelősségi körükbe tartozó területekről. Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester február 16-án egy sajtótájékoztatón (amelyről a Debrecinert nem értesítették, ezért nem lehettünk jelen és nem tehettük fel a kérdéseinket) arról beszélt, milyen környezetvédelmi, vagy a városháza által annak tulajdonított költésekre lehet számítani az idei évben.

Egyedi, debreceni megoldás

Az önkormányzat hivatalos honlapjára feltöltött beszámoló szerint Balázs azt mondta, Debrecen fenntartható módon igyekszik fejlődni. „Elsődleges fontosságú környezetünk védelme, melyhez egyedi, debreceni megoldásokat szeretnénk alkalmazni” – olvasható a szövegben. Hogy valóban meglehetősen egyedi módon közelíti meg a fenntarthatóságot Debrecen vezetése, az jól látszik abból is, hogy az alpolgármester bejelentette, 160 millió forintért egy „megalapozó dokumentumot” készíttet el annak érdekében, hogy karbonsemleges ipari parkokat tudjon létrehozni.

A jelek szerint tehát a városvezetés egészen eddig ennek a megalapozásnak a hiányában folytatta a város intenzív iparosítását.
Ennek szemléltetésére alább csak az elmúlt évek legnagyobb, már elkezdett beruházásait soroljuk fel:

Északnyugati ipari park:
BMW-gyár és a beszállítói parkja – 500 hektár

Déli ipari park:
CATL akkumulátorgyár – 221 hektár (a bejelentések szerint ekkora lesz a gyár a 3. ütem végén)
EcoPro BM – 44 hektár
Semcorp – 19 hektár

Tehát közel 800 hektár termőföld lebetonozásáról, és ott gyárak létesítéséről döntött a városvezetés, majd miután elkezdődtek a beruházások, úgy határoztak, hogy megrendelik az ezek fenntarthatóságát megalapozó tanulmányt.

A karbonsemlegesség egyébként valóban fontos kérdés, hiszen az Európai Unió „Irány az 55%!” elnevezésű intézkedéscsomagja szerint 2030-ig legalább ennyivel kellene csökkenteni az unió szén-dioxid-kibocsátását. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kínai CATL cég gyárának csak az első üteme összesen évi 507 ezer tonna szén-dioxidot fog kibocsátani. Igaz, az itt legyártott akkumulátorok a cég által felkért szakértők szerint az életciklusuk alatt globálisan évi 26 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást váltanak majd ki.

Balázs Ákos a sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy az ipari területek környezetében véderdőket alakítanak ki, többek között az akkumulátorgyár leendő helyszínénél, a 471-es és 47-es utak találkozásánál 649 fát, a BMW-gyárnál pedig 1315 fát és 30 ezer cserjét ültetnek el.

Álomgyilkosok, akik az akkugyártól féltik a Tisza vizét?

A politikus szóba hozta a Civaqua-programot is. Szerinte azok, akik azt hangoztatják, hogy az 1970-es évek óta létező tervet az akkumulátorgyárak miatt valósítják meg, „egy ötvenéves álmot akarnak elvenni a debreceniektől”. Azt mondta, a program első üteme november végére készül el, a 2/A ütem tervezésével június 30-ig végeznek, a Vekeri-tó vízutánpótlását biztosító 2/B ütem tervezéséhez pedig 700 millió forintot biztosít a város. (A beszámolóban nem, a költségvetéstervről szóló polgármesteri előterjesztésben ugyanakkor az szerepel, hogy erre a célra várhatóan kormányzati támogatást kap Debrecen.) „Jelenleg a város napi 75 ezer köbméter felszín alatti és 30 ezer köbméter felszíni vízutánpótlással rendelkezik. A Civaqua-program első ütemének köszönhetően jelentős mértékben erősödik Debrecen vízmérlege: attól függően, hogy a szivattyú a vízműtelepen mennyit fog működni, naponta 10 és 20 ezer köbméter közötti mennyiséggel növekszik majd Debrecen vízellátása” – mondta az alpolgármester.

Kérdés persze, hogy ha a vízmű a Civaqua-programnak köszönhetően tud majd kivenni napi 10-20 köbméterrel több vizet, a CATL-t pedig a déli ipari park többi üzemével együtt a vízmű látja el vízzel, akkor pontosan hol is hibádzik az az állítás, miszerint legalábbis részben ipari célokat szolgál majd a Tisza Debrecenbe vezetett vize. A témával kapcsolatban igyekszünk több szakértőt is megszólaltatni, hogy választ kapjunk a fenti talányra.

Zárható kerékpártárolókat létesítenek

A kerékpárosok számára fontos információ, hogy Balázs Ákos bejelentése szerint intelligens módon nyitható és zárható, személyautóhoz hasonló méretű kerékpártároló dobozokat helyeznek majd el a város különböző pontjain. Ezek a tárolók mozgathatók lesznek, így biztosítanák azt, hogy az igényeknek megfelelően tudják változtatni a számukat.