A környezetvédelmi alapítvány 10 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki a fenntartható akkumulátorgyártásért. Kérik a magyar akkumulátorstratégia és a több ütemben megvalósuló gyárak környezethasználati engedélyeinek felülvizsgálatát is. Dedák Dalma, a WWF Magyarország szakértője a napokban az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában járt. Debrecen vezetése az ott elmondott, a kormányközeli sajtó által hibásan idézett gondolatmenetét felhasználva folytatta a CATL melletti kommunikációs kampányát.
Elmaradt környezeti értékelés és társadalmi párbeszéd, „felszalámizott debreceni” – a WWF is megszólalt az akkugyárakról
Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!
A debreceni önkormányzat hivatalos Facebook-oldalán február 15-én jelent meg egy bejegyzés, amelyben a WWF Magyarországtól idézik az alábbi szöveget: „Az akkumulátorgyártás nem ördögtől való dolog, Magyarország fontos szerepet játszhatna a kutatás és fejlesztés területén is..”. Az idézet forrásaként a – KESMA kötelékébe tartozó – Világgazdaság egy február 14-i cikkét jelölték meg, egyéb kontextust nem adtak a fenti mondathoz. A kormányközeli lapban olvasható a három pont utáni rész is: „ehhez megvan a tudása”. A cikk szerint a fenti mondatot Dedák Dalma, a WWF Magyarország szakértője mondta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának február 14-i ülésén, amelyen civilek részvételével – a Fidesz és a kormány képviselőinek hiányában – vitatták meg a kormány akkumulátor-nagyhatalmi törekvéseit. A probléma ezzel az, hogy a környezetvédelmi alapítvány szakértője nem tett ilyen kijelentést.
YouTube
Éppen a problémákról beszélt
Az idézet szöveg ugyanis eredetileg így hangzott: „Önmagában az akkumulátorgyártás – hangsúlyozzuk – nem egy ördögtől való dolog. Viszont azt látni kell, hogy az akkumulátor-iparág felfuttatásának van egy innovatív, kutatás-fejlesztési oldala, amelyben Magyarországnak akár fontos szerepe is lehet, hiszen kiváló egyetemeink, tudósaink vannak, akikre lehetne alapozni ezt az irányt, illetve van egy erőforrások felhasználását rendkívül intenzíven generáló oldala, és tartunk attól, hogy ennek az országos értékelése nem történt meg”. A két mondat jelentése közötti legfőbb különbség, hogy a városháza által is közzétett, torzult verzió szerint a szakértő úgy látja, Magyarország az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés területén „is” játszhat fontos szerepet, míg a valóságban semmilyen más téren nem említette az ország jelentős szerepét, éppen arról beszélt, hogy magával a gyártással kapcsolatban nem egyértelmű a helyzet. Márpedig Debrecenben gyár épül, a kutatás-fejlesztésről egyelőre nem hallani.
Dedák Dalma a bizottságban elmondta továbbá, hogy a WWF a légszennyezés csökkentése miatt alapvetően támogatja az akkumulátorgyártást, de fontos kérdés, hová telepítik az üzemeket. A szakértő hangsúlyozta, a jogszabályok szerint az akkumulátorstratégiához készíteni kellett volna egy stratégiai környezeti vizsgálatot, de ez nem történt meg. Nem vizsgálták az akkumulátorgyárak komplex, országos hatásait. Ezt a hiányosságot a WWF szerint pótolni kell, ahogy az eddig elmaradt társadalmi vitákat is le kell folytatni.
Azt is megjegyezte, a lakosok bizalma csorbult a hatóságokban, amelyek munkatársai folyamatos nyomás alatt vannak, ami megnehezíti a szakmai alapú döntéshozást. A környezetvédelmi alapítvány képviselője kifogásolta azt is, hogy a beruházásokat – így a debrecenit is – ütemekre bontották, ezért nem jutnak dűlőre a civilek és a kormányzati szereplők például a vízhasználat kapcsán. „Mind a hazai, mind az európai uniós környezetvédelmi jog ezt a szalámitaktikát elítéli, nem támogatja, és próbálja korlátozni” – fogalmazott.
Az ülés teljes felvétele visszanézhető Keresztes László Lóránt (LMP), a bizottság elnökének közösségi oldalán és YouTube-csatornáján.
A WWF Magyarország február 16-án egy közleményt adott ki, amelyben tisztázták az álláspontjukat a kérdésben, egyúttal egy 10 pontos javaslatcsomagot is megjelentettek, amelyekkel a fenntartható akkumulátorgyártáshoz szeretnének hozzájárulni.
A fenntartható akkumulátorgyártás feltételeinek WWF által megfogalmazott 10 pontja
„1. Kérjük, hogy a Nemzeti akkumulátor-iparági stratégia 2030 című dokumentumot vizsgálják felül és aktualizálják – álláspontunk szerint hazánk akkumulátor-nagyhatalmi ambícióihoz egy jóval részletesebb stratégia illeszkedne –, továbbá végezzék el annak stratégiai környezeti vizsgálatát a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően.
2. Kérjük, hogy a stratégiai környezeti vizsgálatnak legyen része a beruházások területválasztásának szempontrendszere. Javasoljuk, hogy a szempontrendszer tartalmazza a helyszínválasztás fenntarthatósági vetületét, az egyes gyárak esetleges helyhez kötöttségének indokait, különös tekintettel a jelentős infrastruktúra-beruházásokkal és iparipark-építésekkel érintett üzemek esetében.
3. Javasoljuk, hogy a tervezett üzemek esetében a gyárak elhelyezésének alternatíváit is vizsgálják meg, különös tekintettel a rendelkezésre álló természeti erőforrásokra és meglévő, kiépített infrastruktúrára.
4. Kérjük, hogy vizsgálják felül azokat a környezethasználati engedélyeket, amelyek esetében felmerül a szalámitaktika alkalmazásának gyanúja, és együttesen vizsgálják meg az infrastruktúra-fejlesztésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó tevékenységek hatásait, különös figyelemmel a vízigények biztosításához köthető közvetlen és közvetett környezeti hatásokra, beleértve a víziközmű- és csatornaépítéseket, valamint a vízigények kielégítését szolgáló vízépítési feladatokat.
5. Kérjük, hogy a gyárak szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében végzett önellenőrzési kötelezettségére vonatkozó jogszabályokat vizsgálják felül, terjesszék ki az önellenőrzést olyan potenciális szennyezőanyagokra is, amelyek jellemzőek az akkumulátorgyártásra, azonban jogszabály nem írja elő ezek ellenőrzését, illetve nem rendel hozzá határértéket.
6. Biztosítsák, hogy a felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterv tartalmazza a gyárlétesítések miatt megnövekedett energiaigényre vonatkozó vizsgálatokat, továbbá azt, hogy azt milyen energiaforrásból, illetve import forrásból lehet fedezni, és mindennek milyen hálózatfejlesztési igénye van. A felülvizsgálat biztosítsa, hogy a megnövekedett várható fogyasztás nem fogja veszélyeztetni az ország 2030-as kibocsátás-csökkentési tervét és a klímasemlegesség elérését.
7. Kérjük, mutassák be, hogy a gyárak nyersanyagszükségletét milyen forrásokból tervezik biztosítani, és vizsgálják meg azon technológiák alkalmazásának környezeti hatásait és erőforrásigényét, amelyekkel termálvizekből terveznek lítiumot kinyerni.
8. Kérjük, hogy a termőföldek igénybevételét a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék az államilag támogatott beruházások esetében. Javasoljuk, hogy mérjék fel a barnamezős beruházások lehetőségeit Magyarországon, és ahol csak lehet, a rozsdaövezeteket részesítsék előnyben a tevékenységek tervezésekor.
9. Kérjük, hogy mutassák be az állami támogatások megtérülését, továbbá azt, hogy hogyan tervezik támogatni az iparág hozzáadott értékét növelő magyar kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségeket.
10. Kérjük, mutassák be, hogy Magyarország, mint potenciális akkumulátor-nagyhatalom mit tervez tenni a fenntartható és igazságos akkumulátor-értéklánc fejlesztéséért.”
debreciner.hu
Súlyos probléma a teljeskörű vizsgálat hiánya Debrecenben is
A WWF Magyarország a Debrecenbe tervezett üzem kapcsán azt írja, súlyos probléma, hogy nem történt meg a gyár környezeti hatásainak teljes vizsgálata a több ütemben való megvalósulás miatt. „A jelenlegi engedélykérelem csupán az első fázis vízigényét mutatta be, és a felhasználandó szürkevíz arányával kapcsolatos információk is erre vonatkoznak. Ehhez képest Debrecen önkormányzata egy együttműködési megállapodás keretében kötelezettséget vállalt, hogy naponta 42 480 köbméter ivóvíz-kapacitást – tehát nem ipari és nem is szürkevizet – biztosít az üzemeknek otthont adó ipari park számára. Ez több mint tízszerese az első fázis vízigényének. Megjegyzendő, hogy mivel az ipari park fejlesztése is több ütemben valósul meg, ezért a közműhálózat kiépítésével kapcsolatos hatások szakszerű vizsgálata is várat magára” – idézi a közlemény Dedák Dalma szakértőt. Az említett együttműködési megállapodás tartalmát a Debreciner ismertette elsőként, felhívva a figyelmet a benne foglalt – vízkapacitással kapcsolatos – ellentmondásokra.
A WWF Magyarország teljes közleménye itt olvasható.
A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.
