A Momentum többek között a Debreciner szerkesztőségéhez is eljuttatta annak a közvélemény-kutatásnak a számait, amelyet a 21 Kutatóközponttól rendelt meg a párt a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban. A Momentum közlése szerint a kutatás során január 28. és február 1. között telefonon és online 1000 debreceni lakost kérdeztek meg. Az eredmény kor, nem és végzettség tekintetében reprezentatív, a minta kisebb demográfiai torzulásait súlyozással korrigálták.

Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom helyi népszavazásokat kezdeményezett az ügyben. Ezek jelenleg a helyi választási bizottság döntésére várnak. A mostani kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett debreceniek 65 százaléka teljes mértékben támogatná egy referendum kiírását, és mindössze 15 százalék jelentette ki azt, hogy egyáltalán nem akar népszavazást. A kormánypártiak körében 40 százalék erőteljesen támogatja, 37 százalék pedig határozottan ellenzi a népszavazást. Ugyanez ellenzékiek körében 80 és 9, a valamiért a kutatásban összevontan kezelt Mi Hazánk és pártnélküliek körében pedig 70 és 7 százalék a támogatók javára.

A debreceniek többsége egyáltalán nem akarja a beruházást

A kutatás egy kérdését a következő állítással vezették fel: „Egy akkumulátorgyár sok energiát és vizet fogyaszt, egészséget és környezetet károsító hatása lehet. De közben segíti a hazai autóipar fejlődését, gazdasági hasznot hoz, munkahelyeket teremt”. Arra a kérdésre, hogy ennek fényében a káros hatásokat vagy az előnyöket tartják-e „erősebbnek”, a válaszadók 50 százaléka jelölte meg azt, hogy egyértelműen a káros hatások az erősebbek, míg csak 13 százaléka azt, hogy az előnyök.

Arra a kérdésre, hogy mennyire támogatják a több mint 200 hektáron, 3000 milliárd forintból megvalósuló, 9 ezer munkavállalót foglalkoztató beruházást, a megkérdezett debreceniek 51 százaléka válaszolta azt, hogy egyáltalán nem, míg csak 13 százaléka azt, hogy teljes mértékben támogatja. Az inkább támogatók és inkább elutasítók adatait is beleszámolva az arány már 64-19 százalék az elutasítók javára. Érdemes megjegyezni, hogy miközben az ellenzékiek valamint az összesítve számolt Mi Hazánk-szimpatizánsok és pártnélküliek a 21 Kutatóközpont adatai szerint elsöprő többségben ellenzik a beruházást, addig a kormánypártiaknak is csak a 62 százaléka van támogató állásponton, 20 százalékuk azt válaszolta, támogatja is a gyárépítést, meg nem is, 5 százalékuk inkább nem, 11 százalékuk pedig teljes mértékben ellenzi azt.

Azt is megkérdezték, mit tartanak a legfontosabb szempontnak a beruházással kapcsolatban. A kapott eredmények alapján a debreceniek elsősorban a veszélyes, mérgező anyagok által esetlegesen bekövetkezhető környezetszennyezés miatt aggódnak (42 százalék), de sokan féltik a vízkészleteket (12 százalék), míg mások azt kifogásolják, hogy a lakosság megkérdezése nélkül döntenek a beruházásról (11 százalék). A megkérdezettek 10 százaléka emelte ki a munkahelyteremtést és 8 százaléka – a beruházást támogatók szerint várható – gazdasági fellendülést.

Jelentősen visszaesett a Fidesz támogatottsága Debrecenben

A kutatásból az is kiderül, hogy ha most vasárnap Magyarországon országgyűlési választások lennének, az összes debreceni választó 26 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP, 8 a DK, 7-7 a Momentum és a Mi Hazánk Mozgalom, 4-4 a Jobbik és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 2 az LMP és 1 az MSZP listájára, míg 2 százalék másra, 39 százalék pedig nem menne el, nem tudja, vagy nem válaszolt a kérdésre. Ha csak a választási részvételüket nem kizáró válaszolók számait (tehát egy tényleges választást jobban modellező adatokat) nézzük, azt kapjuk, hogy a kormánypártokra 43, a DK-ra 13, a Momentumra és a Mi Hazánk Mozgalomra 11-11, a Jobbikra és az MKKP-ra 7-7, az LMP-re 3, az MSZP-re 2, más pártokra pedig 3 százalék szavazna. Ezek alapján úgy tűnik, a Fidesz népszerűsége jelentősen csökkenhetett a tavaly április 3-i választások óta Debrecenben, akkor ugyanis a két, teljes mértékben a városhoz tartozó választókerületben sokkal jobb eredményt ért el. Az 1-esben 50,42, a 2-esben pedig 54,92 százalékot.

A debreceniek többsége nem örül a Momentum szerint

Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője a Debreciner kérdésére elmondta, a kutatás számukra egyértelműen azt mutatja, a debreceniek túlnyomó többsége nem örül annak, hogy a megkérdezésük nélkül döntenek a beruházásról. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy a városlakók elsősorban a környezetszennyezéstől és a vízkészlet elhasználásától tartanak, a népszavazás kiírását pedig zömében támogatják.

Megkérdeztük a képviselőt, minek tulajdonítják a pártban, hogy a kutatás szerint jelentősen csökkent a Fidesz támogatottsága 2022 áprilisa óta Debrecenben. Mándi azt mondta, a kormánypártokra érkezett tavaly tavaszi szavazatok egy részét a frissen kibontakozott háborús helyzet eredményezte, illetve elképzelhetőnek tartja, hogy az akkumulátorgyárról a választók feje fölött meghozott döntések eltántorítottak szavazókat a Fidesztől.