Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a február 9-én tartott – cikkünk írásakor is zajló – kormányinfón újságírói kérdésekre válaszolva beszélt a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyárról. Az ATV érdeklődésére Gulyás elmondta, nem pontos a kínai lapokban megjelent adat, miszerint a magyar állam 320 milliárd forinttal támogatja a CATL beruházását. A miniszter kifejtette, a gyár létesítéséhez azonban százmilliárd forintos nagyságrendben van szükség infrastrukturális fejlesztésekre, ki lehetne számolni, mennyivel kellene kevesebbet költeni az ipari parkra a kínai üzem nélkül, de a fejlesztések a magyar állam tulajdonának értékét növelik. Mint mondta, ha valaki kiszámolja a beruházás adóbevétel vonzatát, látja, hogy Magyarországnak mindenképpen megéri. Azt is elmondta, minden állami támogatásnak a feltételéül támasztják, hogy a CATL tartsa be a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat.

Az RTL érdeklődésére elmondta, nem tud arról, hogy született volna döntés a CATL-nek juttatott közvetlen állami támogatásról, de erről a Külgazdasági és Külügyminisztérium tud pontos tájékoztatást adni.

A miniszter szerint nem igaz, hogy a gyárnak annyi vízre van szüksége, mint Debrecennek

Arra a kérdésre, támogatja-e a kormány, hogy a választók népszavazáson döntsenek a beruházásról, Gulyás Gergely azt válaszolta, nem látják indokoltnak egy referendum kiírását. Azt mondta, számtalan félreértés és álhír hangzott el eddig az akkumulátorgyárral kapcsolatban. Példaként felhozta, hogy habár valóban nagy az ilyen üzemek vízigénye, a CATL szükségletének 70 százalékát el lehet látni tisztított szennyvízből. Azt is kijelentette, tényszerűen nem igaz, hogy annyi lesz a gyár vízigénye, mint egész Debrecennek. A politikus szerint helyben lehet és kell tisztázni a kérdéseket.

Arra számít a kormány, hogy bíróságon kell megvédeni a beruházást

Az Index munkatársa megkérdezte, ütközhet-e olyan ellenállásba a beruházás, hogy végül nem fogják azt megvalósítani. Gulyás Gergely erre azt válaszolta, nem a társadalmi ellenállást gondolja a legnagyobb problémának, mert annak oka van. Szerinte az a fontos, hogy a beruházó, a debreceni önkormányzat és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tisztázza, hogy semmilyen megalapozott aggály nem merül föl a beruházással kapcsolatban. A miniszter szerint ezt kell majd tisztázni a bíróságon is. „Ne legyenek illúzióink, bíróság elé fog kerülni” – fogalmazott a beruházással kapcsolatban. Hozzátette, ha minden kérdésre egyértelmű válaszok lesznek, akkor nem lesz társadalmi ellenállás az akkumulátorgyárral szemben.

Továbbra sem tervezik a különleges gazdasági övezet létrehozását

A 444 újságírójának kérdésére Gulyás elárulta, a kormány nem tervez Debrecenben Göd és Iváncsa mintájára különleges gazdasági övezetet létrehozni. Mint mondta, Göd és Iváncsa esetén ezt azért tették, mert úgy gondolták, a térségi önkormányzatoknak is részesülniük kell a bevételekből. Szerinte a CATL-beruházás kapcsán Debrecen mellett csak Mikepércs részesedése merülhet fel, a községgel Debrecen önkormányzata köthet majd megállapodást.

Arra a kérdésre, hogy van-e olyan megállapodás, amely szerint a beszállítói láncban bizonyos százalékot el kell érnie a magyar vállalkozásoknak, Gulyás azt felelte, ez mindig szempont az ilyen projekteknél, de a tudomása szerint az akkumulátoriparban ma az alvállalkozók többsége nem magyar. A politikus úgy fogalmazott, hogy a következő évtizednek az elektromos autógyártás „a szíve közepe” lesz. Szerinte ahhoz a zöld világhoz, amelyet az Európai Unió megálmodott, semmi nem áll közelebb, mint ezeknek a gyáraknak a kiszolgálása. Hozzátette, a magyar gazdaság reagál a CATL-beruházásra, mire beindul a termelés, több lesz a magyar alvállalkozó.

A 444 újságírója szembesítette Gulyás Gergelyt azzal, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, idegen országok érdekeit szolgálják a kínai gyár ellen tiltakozók. A miniszterelnökséget vezető miniszter a válaszában tompított az elmúlt napok kormányzati narratíváján. Mint mondta, ma a világban komoly verseny van ezekért a beruházásokért, de ez nem jelenti azt, hogy aki tiltakozik az akkumulátorgyár ellen, az bárkinek is az ügynöke lenne. Gulyás egyébként szó szerint úgy fogalmazott, hogy a CATL-nek „hasonlóan nagy gyára van Németországban”, mint amilyet Debrecenben tervez. Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyarországi üzem mérete és gyártókapacitása is a többszöröse lesz az arnstadti üzemnek.

Arra a kérdésre, hogyan tudják majd betartani a gyárral az előírásokat, ha ez Gödön sem sikerült, Gulyás azt felelte, a hatóságok feladata, hogy betartassák a szabályozásokat, akik akár be is tilthatják a tevékenységet. Mint mondta, a szankcióknak arányosaknak kell lenniük a jogsértéssel.

Ha sokan költöznek be Debrecenbe, az a kormány szerint jó

A HVG érdeklődött arról, honnan lesz több ezer dolgozó a CATL gyárába. Gulyás elmondta, a kormány azt reméli, minél többen tudnak majd állást találni abból a valamivel több mint 200 ezer magyar emberből, akiknek jelenleg nincs munkája. Azt is kifejtette, nem zárható ki, hogy a beruházás miatt sokan költöznek majd Debrecenbe, de ez a keletről való elvándorlás miatt pozitívumnak számít.

A miniszter később elmondta, lehetségesnek tartja azt is, hogy 100 százalékban magyar munkavállalókkal tudják majd üzemeltetni a debreceni akkumulátorgyárat.

A HírTV kérdésére Gulyás arról is beszélt, hogy az ellenzéki pártok a saját túlélésük érdekében 3-4 hetente találnak egy témát, amelytől azt remélik, megroppantja a kormányt. Szerinte ilyen az akkumulátorgyár ügye is. Úgy látja ugyanakkor, hogy az ellenzék eddig minden esetben tévedett, most is ez fog kiderülni.