A fagyponthoz közeli hőmérséklet és az erős szél ellenére körülbelül 600-an gyűltek össze február 4-én délután a Kossuth téren a második demonstrációra, amelyet a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyár építése ellen hirdettek. Habár ezt az eseményt is civilek szervezték, fontos rögzíteni, hogy nem a január 28-i tiltakozást összehozó, mikepércsi anyákból álló csoport állt a rendezvény mögött – ez hamar ki is derült a felszólalásokból.

A CATL beruházását különböző okokból egymástól függetlenül támadják zöldek, konzervatívok, nemzeti radikálisok, szocialisták és más ideológiák képviselői is. A mostani demonstráció előrehaladtával egyre világosabbá vált, hogy ezért az eseményért egy leginkább talán ezoterikus turanistának nevezhető csoport felelt.

Kard és lánc az emelvényen

Perge Juliánna főszervező elmondta, a legfőbb céljuk az akkumulátorgyár megakadályozása. „A tiszta vizünkért, a tiszta levegőnkért, az egészséges földjeinkért, az élhető életünkért” – fogalmazott. Azt mondta, megszűnt a politikusok iránti bizalmuk. Kifogásolta, hogy a kormány akkumulátor-nagyhatalommá akar tenni egy alapvetően mezőgazdasági országot.

Az elmúlt hetekben a lakosság részéről már többen is „kaszára, kapára” felkiáltással reagáltak az ügyre. Ezek az eszközök nem, egy kard viszont előkerült a demonstráción. A másodiknak felszólaló Göcs Zsigmond a Nemzeti dal elszavalása közben először egy láncot vett a kezébe, majd egy kardot rántott ki a hüvelyéből, és emelte azt az égbe.

Göngyösi Mariann pedagógus arról beszélt, hogy sokan vannak, akik nyugalmat, tiszta vizet és levegőt, valamint egészséges és boldog életet szeretnének. Azt mondta, a tiltakozók addig lesznek a Kossuth téren, ameddig csak kell.

Megszólal a turáni lélek

Daróczi Zoltán a nemez süvegét fejéről levéve állt a raklapokból összeállított emelvényre. A Szózat elszavalása után arról beszélt, hogy míg a németországi CATL gyár barnamezős beruházásként valósult meg, és kutatás-fejlesztés is zajlik ott, addig Debrecenben zöldmezős beruházással építenének egy üzemet, ahol csak gyártás lenne. Később egy magát „őrző Tokmak Karaul táltosnak” nevező (a Kurultaj honlapja szerint Horváth Jánosnak született), 2009-ben elhunyt személytől idézett papír nélkül. „Figyelj oda, hol őseid éltek s haltak, s a pusztán megszólal az ős turáni lélek” – mondta például.

Az akkumulátorgyár miatt tartott második közmeghallgatáson is hozzászóló Madar Miklós gazda arról beszélt, hogy azért emeltek vádat ellene terrorizmus miatt, mert nem akarta átadni a beruházás célterületén található földjét. A kormányhivatalt és az önkormányzatot arra kérte, az akkumulátorgyártól 20 kilométerre építsen fel neki egy telepet, és vásároljon hozzá 23 hektár jó minőségű szántót. Később azonban azt mondta, nem kell neki pénz, inkább azt akarja, hogy ne épüljön fel a CATL gyára. Ha pedig mégis, akkor a kínaiak kártalanítsák a térségben élő 400 ezer embert.

Úgy tűnik, itt is betalált a kormány üzenete a szankciókról

Bencsik Béla bejelentette, hogy öt kérdésben is népszavazást kezdeményezett. Egy tüntetőtársa aztán felolvasta a kérdéseket, amelyek így hangoznak:

„Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényben ismerje el az önálló vármegyei autonómiát és annak alispánját, s hivatalát, amelyet a helyi választópolgárok közvetlenül jelölnek és választanak?”

„Akarja-e, hogy Magyarország megtagadja az orosz termékekre és energiahordozókra kivetett európai uniós szankciókat?”

A rendezvény végén a demonstrálók közösen elénekelték a magyar és a székely himnuszt is. A megjelenteket erre kérő felszólaló egyik szövegét sem találta el.

A főszervező a rossz időre hivatkozva a tervezettnél hamarabb, 15 óra 30 perckor bejelentette a rendezvény végét. A résztvevők döntő többsége pár perc alatt elhagyta a helyszínt.

Az eseményt két részben élőben közvetítette a közössége hálón a Debreciner, a videók megtekinthetők itt és itt.