Közmeghallgatást tartottak november 30-án a Debrecen melletti Mikepércsen, amelynek fő témája a község szomszédságába, a hajdú-bihari megyeszékhely déli határába épülő kínai akkumulátorgyár volt. Az eseményt hatalmas érdeklődés övezte, a Művelődési Ház nagyterme csordultig megtelt az érdeklődő helyiekkel, debreceniekkel, politikusokkal és a sajtó munkatársaival. Habár Tímár Zoltán (Fidesz) polgármester a program elején jelezte, más témákban is tehetnek fel kérdéseket a résztvevők, végül a kétórás fórum minden felvetése érintette a tervezett üzemet.

Gúnyos taps és nevetés a távol maradóknak

A közmeghallgatásra az önkormányzat meghívta Papp Lászlót (Fidesz), Debrecen polgármesterét, Rácz Róbert főispánt, valamint Szilágyi Balázst, a CATL kormányzati kapcsolatokért felelős vezetőjét, azonban egyikük sem ment el az eseményre. Papp maga helyett Pécskay Zoltánt, az EDC Debrecen ügyvezetőjét, a másik két meghívott pedig egy levelet küldött. A hiányzásról szóló bejelentéseket a megjelentek nevetéssel és gúnyos tapssal fogadták.

Rácz Róbert levelében arról tájékoztatta a polgármestert, hogy november 28-án megérkezett a CATL összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedély iránti kérelme a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatalhoz. Az ezzel kapcsolatos eljárás november 30-án, tehát a mikepércsi közmeghallgatás napján indult, az ennek keretében megrendezendő közmeghallgatást január 20-án 10 órától tartják meg. Tímár Zoltán polgármester a főispán kapcsán megjegyezte, több alkalommal is kért tájékoztatást a gyárról. Az elmondása szerint Rácz ezt először azzal utasította el, hogy még nincs ügy, később pedig arra hivatkozott, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhat.

Szilágyi Balázs, a CATL kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője a levelében azt írta, külföldi útja miatt nem tudott részt venni az eseményen. A cég képviselője kijelentette, hogy a tevékenységüket magas műszaki színvonalon, a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi elvárások mentén végzik.

Ha bármi bajt látnak, bíróságon támadják meg a beruházást

Tímár Zoltán azt mondta, a lakosoktól kapott kérdéseket a sajátjaikkal kiegészítve írásban fogják feltenni a közmeghallgatást kihagyó személyeknek. Közölte, Mikepércs önkormányzata a másfél órával korábban érkezett levélig semmilyen értesítést nem kapott a beruházással kapcsolatban. A település vezetője úgy fogalmazott, hisz abban, hogy a kormányhivatal „figyelemmel lesz” a mikepércsiek egészségére, de ha mégis rossz döntést hoznának, akkor az önkormányzat bíróságon fogja azt megtámadni. Tímár azt is kijelentette, hogy a község önkormányzata nem szeretné ezt a beruházást, de ha mégis megvalósul, akkor azt akarják, hogy a gyár feleljen meg a legszigorúbb előírásoknak és ne fenyegesse a lakosok életét.

A polgármester közölte, a község már a következő fél évben monitoring állomásokat épít ki, ellenőrizni fogják a levegőt, valamint a felszíni és felszín alatti vizeket. Hangsúlyozta, ők csak Mikepércs közigazgatási területén belül tudnak tenni a lakosság biztonságáért. Mindenkit arra biztatott, menjen el a kormányhivatal január 20-i közmeghallgatására. „Fideszes polgármester vagyok, de tartok egy ilyen közmeghallgatást ebben a kényes témában. Politikai öngyilkosság szembemenni a gőzhengerrel. De az én felmenőim évszázadok óta élnek Mikepércsen” – fogalmazott Tímár Zoltán.

Pécskay Zoltán, az EDC Debrecen ügyvezetője kijelentette, sem Debrecenben, sem a térségben nem indulhat el olyan beruházás, amely veszélyezteti a környezetet vagy az emberek egészségét.

Egy helyi biológus szerint a monitorozás a lényeg

Sramkó Gábor Mikepércsen élő biológus elmondta, a közmeghallgatás előtt egyeztetett környezetvédőkkel, akik úgy kalkulálnak, hogy a CATL gyárához saját víztisztító üzemet kell építeni, a napi vízigénye pedig körülbelül 40 ezer köbméter lesz (tehát jóval több a Palkovics László által korábban említett óránként ezer köbméternél), ugyanannyi, mint Debrecen jelenlegi vízhasználata. A meg nem nevezett környezetvédők szerint a technológia rendelkezésre áll a gyárból kifolyó szennyvíz megtisztításához, a technológiai fegyelmet betartva pedig a gyár tud üzemelni viszonylag környezetbarát módon. A biológus úgy látja, Mikepércsnek most arra kellene törekednie, hogy a monitoring állomásokkal a CATL-t rákényszerítse a technológiai fegyelem betartására.

Egy mérnök és környezetvédelmi vegyésztechnikus megszólaló arra hívta fel a figyelmet, hogy a gödi Samsung-gyár példája mutatja, a zajszennyezést is monitorozni kell, míg egy másik lakos arról érdeklődött, jól érti-e, hogy magyar állampolgárokként nincs eszközük a gyár építésének megakadályozására. Tímár Zoltán polgármester erre bólogatni kezdett, majd Vojtkó-Pék Ildikó jegyző azt is elárulta: még arra sincsenek jogi eszközeik, hogy a kínai céget válaszadásra kényszerítsék, ha nem felelne a lakossági felvetésekre.

Honnan lesz ennyi víz és hová vezetik el?

Fábián István vegyészprofesszor, a Debreceni Egyetem volt rektora szerint naiv elképzelés, hogy amennyiben már engedélyezték a gyár építését, le fogják állítani az esetleges szabálytalanságok miatt, évtizedek múlva születhet egy ilyen ügyben bírósági döntés. Mint mondta, a technológiáról semmit sem lehet tudni, a cég ugyanis nem közölt információkat, a magyar kormány pedig ilyen körülmények között köteleződött el a beruházás mellett. „Én nem ismerek olyan technológiát, amely megbízhatóan kiveszi a szennyvízből a nehézfémeket” – figyelmeztetett a kémikus.

A szintén vegyész Erdei Ferenc emlékeztetett, már az 1980-as években is problémát okozott Debrecen ivóvizének biztosítása. Szerinte kérdés, most ezt hogyan tudják megoldani. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szennyvíz a szennyeződésekkel együtt be fog kerülni az élővizekbe. „A nátrium, a lítium és a kálium a legmozgékonyabb fémek a természetben. Lehetetlen hatékonyan megfogni őket” – mondta.

Sramkó Gábor a fentieket azzal egészítette ki, hogy Debrecen önkormányzata gyakran arra hivatkozik, az 1980-as években 100 ezer köbméter körül volt a Debreceni Vízmű termelése, és feltételezik, hogy ugyanezt a szintet ma is tudják teljesíteni. Az 1980-as évek óta azonban sokkal kevesebb lett a talaj- és rétegvíz. Kérdés ezért szerinte, hogy lehet-e egyáltalán ennyi vizet egy sokkal aszályosabb Debrecenben biztosítani.

Mike Sándor (független) mikepércsi önkormányzati képviselő arra volt kíváncsi, hová folyik majd el a gyár által felhasznált víz. Mint mondta, amikor sok eső esik tavasszal, a Tócó-patak ki szokott önteni a község több pontján is. Pécskay Zoltán kifejtette, a szennyvíz előbb a debreceni szennyvíztisztítóba, majd a Tócó-patakba folyik. Utóbbi vízmennyiségét növeli a csapadékvíz is, de ezt záportározó létrehozásával kezelnék.

Egy szennyvíztechnológiákkal foglalkozó lakos amiatt aggódott, hogy a határérték feletti fémek idővel felhalmozódnak az élővízben, ahol komoly problémákat okozhatnak. Pécskay Zoltán leszögezte: már a gyárból is csak határérték alatti mennyiségű szennyező anyagokkal távozhat szennyvíz.

Hová költöznek a munkások?

Több mikepércsi is arról érdeklődött, mi lesz a CATL 9 ezer munkavállalójával. Pécskay Zoltán elmondta, komoly városi és térségi infrastruktúra- és lakásfejlesztésre lesz szükség. Tímár Zoltán közölte, felveti majd Papp László debreceni polgármesternek, valahogy oldják meg, hogy Mikepércsnek ne csak a negatívumok jussanak a beruházásból. Mint mondta, a községnek alig van adóbevétele, nem profitál Debrecen fejlődéséből. Tímár azt is bejelentette, Mikepércsen elfogytak a telkek, nem is fogják lehetővé tenni az új lakások építését a gyár miatt. Az elmondása szerint a CATL hiába kereste, hogy a kínai középvezetők lakhatnának-e Mikepércsen, ő visszautasította ezt.

Volt, aki többször is rákérdezett, mégis mi alapján döntöttek arról, hogy a gyár felépülhet Debrecen déli gazdasági övezetében, figyelembe vették-e egyáltalán a környezeti szempontokat, de Pécskay Zoltán azt mondta, erre nem tud válaszolni, csak azt tudja, az ipari park ki tudja szolgálni az üzem infrastrukturális igényeit.

Ki beszélt a Mikepércs felé folyó szennyezett vízről?

A közmeghallgatáson több helyi és országos politikus is részt vett. Varga Zoltán
(DK) országgyűlési képviselő elmondta, nem biztos abban, hogy akár csak Debrecen is profitálni fog a gyárból, szerinte elképzelhető, hogy a megyeszékhely úgy jár, mint Göd, amelytől a kormány elvette az Samsung által fizetett adóbevételt.

A politikus továbbá felhívta a figyelmet a gyár várhatóan komoly zajszennyezésére, és arra, hogy az ELTE kutatói szerint ez a térség súlyosan aszályossá fog válni. Megjegyezte továbbá, hogy egy korábbi polgármesteri egyeztetésen az EDC Debrecen vezetői azt mondták, nem kell aggódni, mert a szennyezett víz dél felé fog folyni. Varga elmondása szerint amikor megkérdezte, mi lesz a mikepércsiekkel, nem kapott választ. Pécskay Zoltán erre úgy reagált, nem tudja, ki mondott Vargának ilyet, de ez teljes képtelenség, és ők sosem állítottak ilyet. Az országgyűlési képviselő erre azt mondta, a Debreceni Vízmű igazgatója beszélt erről.

Jármi Péter, az LMP Hajdú-Bihar megyei elnöke arról érdeklődött, amennyiben dönteni kell, hogy kit szolgáljanak ki vízzel, kit fognak, a debreceni lakosokat vagy a CATL-t. Tímár Zoltán erre azt felelte, a vonatkozó jogszabály szerint a lakossági fogyasztó minden esetben megelőzi az ipari szereplőket és bármilyen szolgáltatót.

„Mikepércs a miénk, Mikepércsen mi élünk, és Mikepércset meg fogjuk védeni, amennyire csak erőnkből telik” – jelentette ki a község polgármestere a közmeghallgatás végén.