Hetente egy autómentes nap az Európai Unió és az Egyesült Királyság nagyvárosaiban 3-5 százalékkal csökkenthetné a kontinens olajigényét, ami megfelel Észtország, Lettország és Litvánia éves olajfogyasztásának – írta a szeptember 22-én kiadott közleményében a Levegő Munkacsoport a Tiszta Városok Kampány kutatására hivatkozva. A szervezet szerint az energia- és a klímaválság miatt most különösen indokolt lenne a kezdeményezés bevezetése.

A Levegő Munkacsoport emlékeztet, az 1970-es években számos európai városban kezdtek autómentes vasárnapokat tartani, miután az OPEC olajembargója miatt felszöktek az olajárak. „Most, hogy Európa az orosz olajra vonatkozó embargót vezet be, ismét kihívást jelent a kontinens függőségének csökkentése a fosszilis tüzelőanyagoktól” – írják. Hozzáteszik, hogy az intézkedés, amely szerepel a Nemzetközi Energiaügynökség 10 pontos javaslatcsomagjában, az egyik legegyszerűbb mód az olajfogyasztás csökkentésére.

Lukács András, a munkacsoport elnöke azt javasolja, hogy a kezdeményezést Budapesten is próbálják ki, valamelyik vasárnap reggel 9 és délután 17 óra között autómentessé téve a Hungária körút és a Budai körút által határolt területet. „Az autómentes napok gyorsan és könnyen megvalósíthatók. Nem kell új infrastruktúrát kiépíteni, és nem kell bonyolult szabályozást kidolgozni. Ezt a rövid távú intézkedést kell kiegészíteni aktív és megosztott mobilitást ösztönző beruházásokkal, a jobb tömegközlekedés biztosításától kezdve a gyaloglás és a kerékpározás ösztönzéséig a városokban” – idézi a közlemény Szegő Juditot, a Levegő Munkacsoport projektvezetőjét.

Debrecent évtizedek óta az autóknak építették (át)

Habár a javaslat a fővárosra vonatkozik, kíváncsiak voltunk, vajon Debrecenben is be lehetne-e vezetni autómentes napokat. Erről Jónás Zoltánt, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (Derke) elnökét kérdeztük. A szakember mindenekelőtt leszögezte, az egyesület minden olyan kezdeményezést támogat, amely segíti a fenntartható közlekedési módokat. Kifejtette ugyanakkor, hogy az elmúlt 50-100 évben a magyar városok úgy épültek át, hogy minél jobban ki tudják szolgálni a gépjárműforgalmat, ezt pedig egy-egy ilyen akció nem tudja hatékonyan ellensúlyozni. „A város övezeteinek kialakítása, funkcionális részei túlságosan is a gépjárműforgalomra alapozva lettek kialakítva. Ez a trend sajnos Debrecenben továbbra is folytatódik, miközben a közösségi közlekedés ára emelkedik és az elérhető szolgáltatás csökken” – magyarázta Jónás Zoltán.
A Derke elnöke szerint ilyen körülmények között lehetetlen tömegesen rávenni vagy kényszeríteni az embereket arra, hogy ne használjanak autót. Ehhez arra van szükség, hogy a közúti közlekedés kialakítása és a várostervezés során érdemben figyelembe vegyék a gyalogosok, a kerékpárosok és a közösségi közlekedést használók igényeit.

„Természetesen a kezdeményezést támogatjuk, azonban a városnak (mint a helyi közlekedési ellátásért felelős), illetve a helyközi közlekedési szolgáltatás ellátásáért felelős minisztériumnak együttműködve minőségi és használható színvonalú közösségi közlekedést kell biztosítania” – fogalmazott a közlekedési szakember.