Nagy Gabriella jogász kifejtette, Brüsszelből szinte lehetetlen ellenőrizni az európai uniós források elköltését. Mint mondta, a „Jobb, mint az Otthon” projekt keretében évekkel ezelőtt szociális céllal felépített, de máig lakatlan házak kapcsán valószínűleg még nem történt uniós kifizetés, legfeljebb a minisztérium fizethetett a számlák után.
„Nincs független ellenőrzési mechanizmus” – A Transparency International munkatársát kérdeztük a csúszó uniós projektekről
Az elmúlt hetekben több olyan, legalább részben az Európai Unió által finanszírozott, Hajdú-Bihar megyei projektről számoltunk be, amelyeket nem tudtak az eredetileg bejelentett határidőre átadni.
Így járt például a korábbi Ötholdas Pagonyra épített Sziget-kék játszótér, amely 1,5 milliárd forintos uniós támogatásban részesült, és amelyet a kivitelező Társ-95 Kft-nek a szerződés szerint április 20-ig el kellett volna készítenie, mégis csak július 31-én (aztán augusztus 1-én) adták át.
Lakossági kép
Augusztusban mutattuk be azokat a derecskei lakásokat, amelyek egy európai uniós pályázat keretében épültek még 2019-ben a projektgazda Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság koordinálásával, de amelyekbe az érintett fogyatékossággal élő, pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek még mindig nem költözhettek be. A 2018-ban indult beruházás eredeti befejezési határideje 2018. december 31. volt, amelyet több alkalommal is módosítottak, mire kialakult a jelenlegi dátum, 2022. december 31. Hasonlóan járt egyébként az EFOP-2.2.2. pályázat valamennyi projektje.
Polgár Tóth Tamás
De ilyen volt a koncepció elfogadásától számítva összesen 17 év alatt megvalósult Csokonai Fórum (a városházi kommunikációban korábban szereplő nevén Latinovits Színház) is, amelynek átadását február 18-án Puskás István kulturális alpolgármester még május 27-re ígérte, ehhez képest csak augusztus 23-án történt meg az esemény. Igaz, itt a belső kivitelezési munkálatokat végző konzorciummal kötött szerződésben eleve egy későbbi határidő szerepelt, mint amit az alpolgármester bejelentett, ahhoz képest pedig nem volt csúszás.
facebook.com/KosaLajos
Szinte lehetetlen minden költést Brüsszelből ellenőrizni
Az Európai Uniós projektek csúszásával kapcsolatos gyakorlat miatt megkérdeztük Nagy Gabriellát, a Transparency International Magyarország jogászát arról, hogy szabályosnak és törvényesnek számítanak-e ezek a folyamatok. A korrupcióellenes szervezet debreceni születésű munkatársa a Debrecinernek kifejtette, az uniós forrásokat elnyerő pályázatok általában a magyar költségvetésből kapnak valamennyi előleget, a pályázónak a számlákkal pedig a magyar irányító hatóság, az adott helyettes államtitkárság felé kell elszámolni. Ezeket aztán vagy elfogadják, vagy nem. Az Európai Bizottság csak utólag téríti meg az elszámolható költségeket, vagy nem téríti meg, amennyiben az álláspontja szerint valami nem elfogadható.
Nagy Gabriella ugyanakkor hangsúlyozza, az előző lezárt 7 éves időszakban (2007-2013) csak Magyarországon 60 ezer projekt valósult meg részben vagy egészben uniós forrásból, tehát Brüsszelből lehetetlen Unió szerte minden költést leellenőrizni, elsősorban a kisebb értékű projektek nagy valószínűséggel átcsúsznak vizsgálat nélkül.
transparency.hu
A Transparency International jogásza a csúszásokkal kapcsolatban kifejtette, minden változtatás, így a határidők kitolása esetén is módosítani kell a támogatási szerződést, ennek elfogadásáról pedig a magyar irányító hatóság dönt. Nagy Gabriella elmondta, a többek között a derecskei házak építését is magában foglaló „Jobb, mint az Otthon” Támogatott lakhatás Hajdú-Bihar megyében című program esetében 2023-ig lehet forrásokat felhasználni, a projekt jó eséllyel még nem kapott konkrét uniós támogatást, csak valamennyi előleget az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI), valamint a minisztérium számlák alapján is fizethetett már a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.
Egy helyettes államtitkárságon van az irányító hatóság és az ellenőrzési osztály
Nagy Gabriella szerint az európai uniós források kezelésének egyik legnagyobb problémája az ellenőrzéssel áll kapcsolatban. Mivel Brüsszelnek nincs kapacitása minden projekt ellenőrzésére, ezért ezt a feladatot elméletben a magyar irányító hatóságoknak kellene elvégezniük. Amennyiben úgy látják, hogy nem a pályázatban feltüntetett célra használnak fel egy építményt, akkor szabálytalansági eljárást kell(ene) indítaniuk. Ez azonban a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az irányító hatóságon belül, tehát az adott helyettes államtitkárságon működik egy ellenőrzési osztály, amelynek az a feladata, hogy egy ugyanott működő másik osztály döntéseit felügyelje. A két osztályért ráadásul ugyanaz a helyettes államtitkár felel. „Nincs egy független, hatékony ellenőrzési mechanizmus” – magyarázta Nagy Gabriella, hozzátéve, hogy a „Jobb, mint az Otthon” pályázat kapcsán a kormányzati adatbázisban nem találhatók szabálytalansági eljárások.
Az OLAF nem talált problémát
A lakóotthonokról írt első cikkünk megjelenése után Kiss László, a Momentum Hajdú-Bihar megyei önkormányzati képviselője jelezte nekünk, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) korábban foglalkozott az üggyel. Donáth Anna, a párt EP-képviselőjének érdeklődésére a hivatal még 2021 októberében jelezte, elegendő gyanú hiányában nem indítottak vizsgálatot, az általuk az üggyel kapcsolatban megkapott információk elemzése nem mutatott csalást, korrupciót vagy bármilyen egyéb illegális tevékenységet. Az OLAF leveléből kiderül, hogy kimondottan a püspökladányi lakosság tájékoztatásának és érzékenyítésének hiányával kapcsolatban megfogalmazott kritikák alapján vizsgálódtak.
Nagy Gabriella februárban a Debreciner Podcast vendége volt. Az adásunkat itt hallgathatják meg:
