Jakkel Barbara, a TASZ jogásza a Debreciner érdeklődésére kifejtette, a hasonló kormányzati döntések korlátozzák ugyan a részvételiséget, de még így is számos lehetőségük van az állampolgároknak a véleményük kinyilvánítására és a folyamat alakítására. A napokban az LMP jelentette be, hogy referendumot kezdeményeznének a kínai CATL gyára miatt.
Elvileg lehet helyi népszavazást tartani a kiemelt beruházássá minősített debreceni akkumulátorgyárról
Ahogy arról augusztus 16-án beszámoltunk, Murguly Mátyás, az LMP debreceni politikusa egy aznap tartott sajtótájékoztatón a Debreciner kérdésére árulta el, pártja helyi népszavazást fog kezdeményezni a CATL nevű kínai óriásvállalat déli ipari parkba tervezett akkumulátorgyára miatt. A párt a beruházással kapcsolatban elsősorban azt kifogásolja, hogy a gyár 400 ezer háztartás óránkénti vízfogyasztásával egyenértékű vizet használna el, ezzel tehát veszélybe kerülhet a város és környezetének vízellátása.
Különösen az ilyen ügyekben lenne fontos a véleménynyilvánítás biztosítása
Augusztus 18-án este a Telex vette észre, hogy a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a CATL gyárépítését. Megkérdeztük Jakkel Barbarát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászát, hogy ez a fejlemény befolyásolja-e valamilyen szempontból egy helyi népszavazás megtarthatóságát. A szervezet álláspontja szerint a népszavazási törvénnyel és a néprészvétel elvével összhangban nem kellene, hogy akadálya legyen a helyi népszavazás megtartásának még a kiemelt beruházások esetében sem. Ráadásul a CATL-gyár építése egy olyan helyi ügy, amely jelentős befolyással lesz a lakosság életére. Jakkel Barbara kifejtette, különösen az ilyen ügyekben lenne fontos, hogy a lakosság népszavazáson is kinyilváníthassa a véleményét. A gyakorlatban majd a helyi választási bizottság feladata lesz, hogy megvizsgálja, van-e bármilyen akadálya a népszavazásnak.
Megfelelő részvétel esetén mindig kötelező érvényű
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kisokosában olvasható információk szerint a helyi népszavazás megfelelő részvétel esetén mindig kötelező érvényű. A kérdés benyújtása után az illetékes választási iroda dönt a kérdés hitelesítéséről. Ha ez megtörténik, átadja az aláírásgyűjtő ívet a szervezőnek, aki megkezdheti az aláírásgyűjtést. Az erre szolgáló határidő leteltével a szervező leadja az íveket a választási irodának, ahol ellenőrzik az aláírásokat, majd elégséges számú aláírás esetén az önkormányzat képviselő-testülete köteles elrendelni a helyi népszavazást, valamint kitűzni annak időpontját.
A helyi népszavazás akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele érvényesen szavazott.
Debrecen önkormányzatának szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) szerint a választópolgárok legalább 20 százalékának az aláírására van szükség egy helyi népszavazás kiírásához. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Debrecenben január elsején 171 095-en voltak jogosultak részt venni egy helyi népszavazáson. Ez azt jelenti, hogy – legalábbis a januári szám alapján – egy referendum kiírásához legalább 34 219 érvényes aláírásra van szükség Debrecenben.
A lerövidített határidők sokszor nem teszik lehetővé a teljes körű vizsgálatot
A TASZ jogásza úgy látja, habár bizonyos beruházások esetén szükség lehet a kiemelt beruházás intézményére, de a jelenlegi szabályozás több módon is csorbítja a részvételiséget. Az ügyfeleket (tehát a lakosságot és a civil szervezeteket) nem kell külön kiértesíteni a hatósági döntésekről, csak hirdetményi úton, 5 napra kifüggesztve. „Nehezen átlátható az ügyfelek számára az eljárás alakulása” – fogalmazott Jakkel Barbara. A szervezet jogásza hozzátette, a kiemelt beruházássá minősítés jelentősen lerövidíti az eljárási határidőket, továbbá sok esetben lehetetlenné teszi az eljáró hatóság számára, hogy teljeskörűen megvizsgálja a beruházás hatásait, így a várható veszélyeket is. A törvény továbbá csökkenti az önkormányzatok üggyel kapcsolatos hatáskörét is.
Jakkel Barbara felhívja a figyelmet arra is, hogy a kormány rendeleti úton átírhatja az egyes beruházások útjába kerülő jogszabályokat, erre láttunk példát a budai várnegyed kormányzati negyeddé való alakításakor is. Itt a helyi önkormányzat tiltakozása után a jogszabályokat a kormányzati célokhoz igazították.
Bármelyik helyi lakos lehet ügyfél
A TASZ jogásza ugyanakkor hangsúlyozza, a lakosságnak így is sok eszköze van a véleménye kifejezésére és a beruházási folyamatban való részvételre. Helyi népszavazás mellett petíciót is indíthatnak (egy balatonaligai beruházás során részben ennek hatására az építtető elállt a szándékától), kezdeményezhetik lakossági fórum összehívását, demonstrációt szervezhetnek, valamint bármelyik helyi lakos és civil szervezet kérheti a kormányhivatalnál, hogy vonják be őket ügyfélként. Akit ilyen módon bevonnak a folyamatba, az iratokba tekinthet be, észrevételeket tehet és véleményezhet.
Kapcsolódó írások:
– Még egy kínai akkumulátorgyár épül Debrecenben?
– Helyi népszavazást kezdeményez az LMP a kínaiak debreceni akkumulátorgyáráról
– Aggodalmát fejezte ki a DK a Debrecenbe települő CATL-akkumulátorgyárral kapcsolatban
– Sürgősségi megvitatást kért a Debrecenben felépítendő kínai gigagyár ügyében az MSZP-s képviselő
– Szenzációs őrület, hogy ez mekkora giga!