„Debrecen hadban áll a biciklikerekek gyilkosával” – ezzel a címmel számolt be a város önkormányzatának közpénzből fenntartott portálja, a Dehir szeptember 28-án arról, hogy elkezdték irtani a tüskés terméséről hírhedt királydinnyét. A közlés szerint az önkormányzat összesen 22 ezer négyzetméteren permetezte gyomirtóval a város közterületeit, emellett elkezdték a növények lekaszálását is. Az akció számos városrészt érintett.

A gyomirtózás idején a debreceni közösségi médiás csoportokban már hetek óta egymást érték azok a bejegyzések, amelyekben defektet kapott kerékpárosok kritizálták a fideszes városvezetést azért, mert nem intézkednek a növény elszaporodásával szemben.

920 liter permetszert juttattak ki a környezetbe

A debreceni városvezetés évek óta hangoztatja magáról, hogy zöld elveket vall, 2025-ben megpályázta az Európa Zöld Fővárosa címet is (ahol beválasztották az első háromba), ezért meglepőnek tűnt, hogy a problémát vegyszeres irtással igyekeznek megoldani.

Kíváncsiak voltunk, hogy milyen gyomirtót használtak a folyamathoz, ezért még szeptember 29-én levélben fordultunk Papp László (Fidesz) polgármesterhez. Mivel nem kaptunk választ, október 6-án megismételtük a megkeresésünket, azonban ez sem vezetett eredményre. Ezért az ügyben közérdekű adatigénylést adtunk be az Átlátszó rendszerén keresztül.

Szekeres Antal jegyző az adatkérést követően arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy szeptember 11. és szeptember 14. között végeztek gyomirtást a városban, amely során 9,2 liter Mecomorn nevű gyomirtót használtak 1 százalékos dózisban, tehát összesen 920 liter permetlevet juttattak ki a környezetbe.

Csakhogy minden jel szerint ezt nem használhatták volna a királydinnye eltüntetéséhez. A Mecomorn ugyanis az I. forgalmazási kategóriába eső gyomirtó, márpedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapja szerint az ilyen szereknek közterületen, lakott területrészen, üdülőterületen, házi kertben és közösségi célt szolgáló területen minden esetben tilos az alkalmazása.

Az ügyben kerestük a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a növényvédő szerek engedélyezését végző Nébih valóban az I. forgalmi kategóriába sorolta a Mecomornt, ezért a lakott területen történő alkalmazása tilos. A Debreciner levelének hatására a növényvédelmi hatóság vizsgálatot indított az ügyben.

Érdeklődtünk a Nébihnél is, hogy esetleg ők engedélyezték-e a szer használatát az önkormányzatnak, de kiderült, hogy a hivatal szintén tőlünk értesült az esetről. Közölték, hogy a közterületi növényvédelmi kezeléseket a növényvédelmi tevékenységről szóló 2010-es miniszteri rendeletnek megfelelően kell végezni, az ilyen tevékenységhez pedig nem kapcsolódik külön engedélyezési eljárás. „A megkeresésében jelzett esetet a területileg illetékes növényvédelmi szakemberek kivizsgálják” – tudatták.

A vállalkozókra mutogat a városvezetés

Debrecen vezetése eközben igyekszik hárítani a felelősséget. A Debreciner Papp László polgármesternek tett fel kérdéseket, választ azonban a polgármesteri hivatal zöldterületi osztályától kaptunk. Ők azt írják, a gyomirtásról közbeszerzésen kiválasztott, az adott városrészen zöldterület-fenntartási szakkivitelezői feladatokat ellátó vállalkozók gondoskodtak. „Ebből kifolyólag a felhasználásra került szerek kiválasztása, továbbá a növényvédelmi munkavégzéssel kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzése vonatkozásában a területileg illetékes vállalkozók, valamint az általuk megbízott alvállalkozó feladata (sic!), ebből fakadóan ők rendelkeznek az Ön által kért információkkal” – írták.

Hamecz Orsolya, a zöldterületi osztály vezetője továbbá közölte, a gyomirtás megkezdése előtt a tevékenységet végző vállalkozók növényvédő szakmérnök által aláírt írásbeli értesítést küldtek az önkormányzat részére, amelyben tájékoztatták őket arról, hogy az alkalmazandó szerekről közterületfelhasználási engedéllyel rendelkeznek. A polgármesteri hivatal tehát tudott arról, hogy Mecomornnal fogják lepermetezni a várost.

A válaszukhoz csatolták a Hortobágy Környezetvédelmi Kft. által kiállított, növényvédelmi munkavégzésről szóló értesítéseket. Ezeken megrendelőként a Bazár Parking 2000 Kft.-t, az ITK City Operations Kft.-t és az Uniszol Zrt.-t tüntették fel, vagyis mindhárom cég ugyanattól az alvállalkozótól rendelte meg a királydinnye irtását. A Hortobágy Kft. egyébként számos alkalommal végzett már különféle permetezéseket Debrecenben, az önkormányzat honlapján olvasható információk szerint éveken keresztül tőlük rendelték meg a légi kémiai szúnyoggyérítéseket.

A gyomirtási értesítés megjegyzés rovatában valóban szerepel, hogy a Hortobágy Kft. közterületfelhasználási engedéllyel rendelkezik a Mecomornra. A dokumentumon feltüntették továbbá, hogy kérik a lakosság kiértesítését, valamint munkavégzés után 24 óráig a kezelt felületek figyelmeztető táblával való körbekerítését. A lakosság előzetes tájékoztatása a gyakorlatban úgy történt, hogy az önkormányzati honlap egyik aloldalán hirdetményeket tettek közzé a gyomirtásról, ezek azonban biztosan nem jutottak el széles tömegekhez.

A méhekre, valamint a vizekre való veszélyességre vonatkozó rublikáknál az értesítéseken egyaránt ez szerepel: „nem veszélyes”. Ehhez képest a Nébih határozata szerint a Mecomorn vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes szer.

Tévedés történt a cég szerint, azt állítják, valójában glifozátot juttattak ki

Az üggyel kapcsolatban levélben kerestük a gyomirtást végző Hortobágy Kft.-t. A cég kérésére a válaszukat változatlan formában tesszük közzé:

„- A megrendelt királydinnyeirtásokat szeptember 11. és 14-én esti órákban végeztük a város számos pontján, összesen 23 382 m² területen. Az irtások kerékpárutakon történtek, és a felhasznált irtószer: Amega, glifozát hatóanyagtartalmú totális gyomirtószer volt, amelyet 1% dózisban használtunk fel. A bekevert, felhasznált permetlé mennyisége 920l volt.

– A mecomorn irtószer feltüntetése a bejelentésen adminisztrációs hiba miatt történt, mivel egy másik munka kapcsán cégünk rendelkezett a mecomorn irtószerre szükséghelyzeti engedéllyel, aminek semmi köze az önkormányzathoz. A mecomorn irtószert nem lakott területen használtunk fel, és nem az önkormányzat megrendelésére végzett munka miatt kértük az engedélyt.

– Viszont az általunk használt formanyomtatványban benne maradt a mecomorn, mint használni kívánt irtószer, és annak tudatában, hogy totális gyomirtószerrel dolgozunk, beírtuk a helyes dózist és a vizekre nem veszélyes jelölést. Egyszerűen a felhasznált irtószer felsorolás sorát figyelmetlenségből rossz irtószer nevével írtuk be, és így ment ki a bejelentés. Az elvégzett munka önkormányzat felé történő lejelentésében, már Amega irtószert írtunk, helyesen.

Az adminisztrációs hibát elismerjük, az emiatt előforduló és félreértésre jogosan okot adó kellemetlenségért a lakosság és az önkormányzat elnézését kérjük. Viszont az általunk használt irtószer valójában totális gyomirtószer volt, mely megfelel a közterületen végzett gyomirtási munkák kritériumainak, és erre garanciát vállalunk”.

A cég állítása szerint tehát mindössze adminisztrációs hiba történt, ami azért felvet további kérdéseket is. A növényvédelmi munkavégzésről szóló értesítést a Hortobágy Kft. mindhárom megrendelő esetében külön-külön kiállította, a dokumentumokat a megrendelők, valamint a szolgáltatást nyújtó cég képviselői is aláírták, utóbbi részéről ráadásul két különböző személy írta alá a papírokat. Tehát a mindössze egy oldal terjedelmű iratok számos érintett, többek között szakemberek kezei között is átmentek, mégsem vette észre senki, hogy az értesítések szerint olyan szerrel készülnek irtani, amit közterületen nem lehet alkalmazni.

Kérdés az is, hogy ha a Hortobágy Kft. a már elvégzett munka lejelentésekor helyesen az Amega irtószert jelölte meg, akkor az önkormányzat a közérdekű adatigénylésünkre, utána pedig a levélváltásunk során miért végig a Mecomorn használatáról számolt be, miközben az irtás óta már közel másfél hónap eltelt, aminek elegendőnek kellene lennie egy ilyen adminisztrációs félreértés tisztázására. Főleg egy olyan ügyben, amikor szinte az egész város vegyszeres kezeléséről van szó. Hogy lehet az, hogy a város vezetése nem tudja, egy cég milyen vegyszerrel permetezte le a debreceni polgárok környezetét?

A glifozát – amit a cég szerint végül valójában használtak – alkalmazása Magyarországon jogszerűen történik, annak ellenére, hogy környezetvédő szervezetek, többek között a Greenpeace, régóta küzdenek a betiltásáért. 2015-ben ugyanis az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” kategóriába sorolta a szert. Habár a glifozát rákkeltő hatását illetően jelenleg sincs konszenzus, és több ezt cáfoló tanulmány is megjelent, az egyik ilyen sokat hivatkozott tanulmányt éppen tavaly vonták vonták vissza huszonöt év után, mivel kiderült, hogy azt valójában a glifozátos gyomirtókat gyártó Monsanto cég írta. Az esetről a Science nyomán a Qubit számolt be részletesen.

A gyomirtó hatástalan a magokra

Miközben úgy tűnik, közel sem volt problémamentes a gyomirtás, egy általunk megkérdezett szakember szerint ez önmagában nem is elegendő a királydinnye hosszú távú eltávolításához.

Czédli Herta, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar docense a Debreciner megkeresésére kifejtette, a növény magvai több éven keresztül életképesek a talajban, a permetezéssel csak az adott évben felnövekvő hajtásokat lehet elpusztítani.

„A királydinnye nem új invazív faj Magyarorszàgon, évszázadok óta jelen van. Idei tömeges elterjedését a forró, száraz nyár segìtette” – magyarázta. Amíg az évelő fajok kiégtek, illetve visszaszorultak a városi környezetből, addig a királydinnye számára kiválóak voltak a környezeti feltételek.

A környezetvédelmi ökológus, településmérnök hangsúlyozza, a hatèkony védekezés korai gyomlálással valósítható meg, a növényt még a termés létrejötte előtt kell eltávolítani június-július során. „A királydinnyét nem ősszel, hanem inkább a tavaszi időszakban érdemes permetezni, de többszöri kezelés is szüksèges lehet. Ha a növény már termést hozott, a fertőzés megakadályozása szinte lehetetlen, a gyomirtó szer hatástalan az elszóródott magokra” – fejtette ki.

A fertőzött foltok felszámoásával azonban lassítható a további elterjedés üteme, máskülönben városi környezetben például a roller, a futóbicikli, a gurulós bevásárlókocsi, a kismotor vagy akár a babakocsi kerekére is képesek rátapadni a tüskés termések, ezáltal az elterjedés garantált.

Czédli Herta azt is elmondta, hogy a királydinnye ellen hatékonyan használható bio gyomirtószer nincs.

Véleménye szerint a klímaváltozás miatt számolni kell további invazív fajok megjelenésével hazánkban. Az agresszív gyomok városi környezetből törtènő visszaszorítása pedig összehangolt, komplex együttműködést igényel a szakemberek részéről. Vegyszeres megoldás helyett a mechanikai eltávolítás lenne az előnyösebb, az egészséges települési környezet fenntartása, a lakosság életminőségének biztosítása pedig kiemelt feladat. „Városunkat nem az unokáinktól örököltük, kölcsönkaptuk tőlük” – hangsúlyozta.