Nagy Roland Márk, a terepen készült videóival az elmúlt hónapokban jelentős ismeretséget szerzett influenszer egy október 12-én közzétett felvételen azt állította, a Hortobágyi Nemzeti Park és a NER közösen ásnak el hulladékot Balmazújváros közelében.

A videóban azzal vádolta a Nyír-Wetland Kft.-t, hogy az elvileg a csíkosfejű nádiposzáta védelmét szolgáló LIFE projekt keretében szemetet ás el a nemzeti parkban, amiről szerinte ráadásul az Élő Környezetért Felelős Minisztérium is tud. „Ez már amúgy vérlázító. Üldözik a vadászokat gyerekek, üldözik az erdészeket, üldözik a halászokat a természetvédők, és se a Greenpeace, se a WWF, semmilyen természetvédelmi egyesület nincs itt, a madártani egyesület sincs itt, pedig ők ráadásul jól is ismerik egymást” – sorolta, hozzátéve, hogy utóbbi szervezet elnöke szerinte tisztában van azzal, mi történik a területen. Nagy arról is beszélt, szerinte a természetvédelmi szervezetek Magyarországon korruptak.

Az influenszer nem sokkal később egy újabb videót tett közzé, amelyben elmondta, azt a választ kapta az illetékesektől, hogy ideiglenesen szállítják a területre a szemetet. Nagy egy ásót ragadott, így igyekezett szemléltetni, hogy a föld alatt is van hulladék.

A két felvétel cikkünk írásakor összesen már több mint 200 ezer megtekintést ért el a készítő közösségi oldalán, azokra Göröghné Bocskai Éva (Tisza) a térség egyéni országgyűlési képviselője is reagált a saját felületén.

Közük sincs a projekthez, mégis nevesítették őket

Kíváncsiak voltunk, mi történik valójában az érthető módon nagy érdeklődést kiváltó ügyben, ezért számos érintettet megszólaltattunk. Vásony Petra, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója mindenekelőtt leszögezte, ők nem vesznek részt a videóban látható munkákban. Mint mondta, ha valóban a csíkosfejű nádiposzáta védelmét szolgáló tevékenységhez kapcsolódik a földmunka, annak felelőse a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület (HTE). Hozzátette, az MME-hez a videó közzététele előtt nem érkezett megkeresés az esettel kapcsolatban, így nem is volt lehetőségük ismertetni az álláspontjukat, ennek ellenére említi a videóban Nagy az egyesületet és annak elnökét, Haraszthy Lászlót – aki egyébként önkéntesként tölti be ezt a tisztséget.

Vásony Petra kifejtette, az MME nem ellenőrzi más szervezetek projektjeit, ez nem is feladata, ahogy az sem, hogy járja a határt, hogy hol bukkan természetvédelmi problémába. „Megértjük, hogy a felvétel jogosan kelt figyelmet. Úgy gondoljuk ugyanakkor, hogy az ilyen esetek tisztázásához az érintett szervezetek és a hatóságok közvetlen megkeresése vezet el, nem a közösségi médiában zajló, sokszor indulatos vita. A pontatlan állítások egyszerre több szervezet hírnevét is érintik, akiket minden bizonnyal szintén elmulasztott megkeresni a videó készítője. Emellett a terepen dolgozó, egyébként is leterhelt civil szakemberektől jelentős időt vesz el a reagálás, miközben az ügy érdemi megoldásához nem visz közelebb” – sorolta.

Tizenöt szikes vizes élőhelyet rehabilitálnak, miközben mérséklik a vízhiányt

„A Cigli-tónál jelenleg folyamatban lévő kivitelezés egyik fontos feladata a területen korábban felhalmozott hulladék eltávolítása. A munkálatok közben kialakított ideiglenes gyűjtőhelyeket nem szabad összetéveszteni a rehabilitáció végállapotával” – hívta fel a figyelmet a Debrecinernek adott válaszában Ecsedi Zoltán, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület projektvezetője.

Kifejtette, a Cigli-tó élőhely-rehabilitációját az egyesület megrendelésére a Nyír-Wetland Kft. végzi. Nagy Roland Márk videója alapján annyit tudtak megerősíteni, hogy a bemutatott helyszínen a projekt keretében kivitelezési és hulladékeltávolítási munkák zajlanak.

A HTE álláspontja szerint a felvételeken egy folyamatban lévő munkafázis, az ideiglenes hulladékdepónia és annak rendezése látható, nem pedig a hulladék végleges elásása. A földmunkák során a korábban eltemetett vagy növényzettel fedett hulladékot feltárják, a különböző anyagokat munkaterületi gyűjtőhelyekre szállítják, majd válogatás és szükség szerinti méretcsökkentés után elszállítják. A vegyes anyag végső szétválogatását, átrostálását és elszállítását a tereprendezés befejező szakaszára ütemezték, mert addig további hulladék kerülhet elő. „A depóniák ideiglenesek, felszámolásuk a munkák része. Az elkészült földművekben – így a települést védő gátban és az árasztócsatornában –, illetve azok alatt a projekt tájékoztatója szerint nincs hulladék. Nem áll rendelkezésünkre olyan tény, amely alátámasztaná, hogy a kivitelezés célja hulladék végleges elásása lenne” – közölte Ecsedi Zoltán.

A videón látható szemét kapcsán kifejtette, a területen korábban felhalmozott kommunális hulladékról, gumiabroncsokról, betonelemekről, építési törmelékről és földdel kevert, vegyes anyagról van szó. Ebből a legjelentősebb mennyiség a Cigli-tó térségében található, a szennyezés egy része a Magdolna-pusztai hulladéklerakó korábbi működésének időszakához köthető. A projektvezető a Debrecinernek arról is beszámolt, a korábbi vályogvető dombok megbontásakor derült ki, hogy több, növényzettel borított domb belsejében hulladék van. A területen lévő hulladék teljes mennyisége és összetétele ezért csak a feltárás lezárultával állapítható meg. „A nagyméretű betontömböket külön gyűjtjük, egy részüket az elszállítás előkészítéseként összeroppantottuk. A vegyes hulladék ideiglenes gyűjtőhelye egy már korábban szennyezett, a tervezett elárasztással nem érintett magasparti területen található, hogy ne kelljen ép gyepet igénybe venni” – magyarázta.

Az ügyben érintett Szikes Vizes Élőhelyláncolat nevű LIFE projektről Ecsedi elmondta,a célja 15 szikes vizes élőhely rehabilitációja és összekapcsolása, valamint a térség jelentős vízhiányának mérséklése. „Közel 1000 hektáron szeretnénk olyan összefüggő rendszert kialakítani, amely a tervek szerint 2–3 millió köbméter víz tájban tartását teheti lehetővé. Ezzel a növényzet, a halak, a kétéltűek, a partimadarak és a vízimadarak élőhelyeit, valamint a helyi mikroklímát is segítjük. Egyszerűen fogalmazva: helyet készítünk a csapadéknak a tájban” – sorolta. A munkák jól haladnak, az időjárástól függően elképzelhető, hogy még ebben az évben befejeződnek, és a rendszer már az őszi csapadékot is fogadhatja.

A Cigli-tó az egyik jelentős beavatkozási helyszín. A projektvezető kifejtette, az itt korábban felhalmozott hulladék eltávolítása közvetlenül kapcsolódik a tó rehabilitációjához: tiszta, vízzel elárasztható és természetvédelmi szempontból megfelelő élőhelyet szeretnének kialakítani. Pontosításként azt is leszögezte, hogy a csíkosfejű nádiposzáta védelmét célzó munkák nem ezen a helyszínen, hanem a Nagyiváni–Kunmadarasi-pusztán zajlanak. A Cigli-tó elsősorban veszélyeztetett partimadaraknak és más vízimadaraknak teremthet élőhelyet.

Ecsedi Zoltán hangsúlyozta, a kivitelezés köztes állapotából nem lehet megalapozott következtetést levonni a kész rehabilitáció minőségére. „Olyan ez, mintha egy félkész házat a tető vagy a nyílászárók elkészülte előtt minősítenénk végleges épületként” – fogalmazott, hozzátéve, sajnálják, hogy a felvétel készítője a következtetései előtt nem kereste meg sem az egyesületet, sem a kivitelezőt, pedig a munkatársaik és szakértőik rendszeresen ott vannak a területen, és szívesen bemutatják a munkafázisokat.

A HTE projektvezetője végül közölte, a kivitelezési munkákra 3 éves, közel 100 szakember együttes munkájának eredményeként kivitelezési engedéllyel rendelkeznek, minden munkafolyamat az engedélyben előírtaknak megfelelően és a LIFE projekt céljainak érdekében történik. Vizes élőhelyvédelmi munkákat 1994 óta végeznek, ez a 4. LIFE projekt, amelyben részt vesznek. „Ez a munkánk, ez a hivatásunk, ezt végezzük erőnk felett” – mondta.

Csak ideiglenes a rendezetlenség

A kivitelező Nyír-Wetland Kft. a Debrecinertől értesült a megjelent videókról és az azokban elhangzott állításokról. A cég megerősítette, hogy a felvételeken valóban az ő munkálataik láthatók. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesülettel idén június 1-én kötött vállalkozási szerződés alapján tíz helyszínen kell munkát végezniük, ezek egyike a Cigli-tó. A feladatuk a 26 hektáros tó töltésépítési munkáinak elvégzése, a vízkormányzó műtárgyak (például átereszek és zsilipek) kialakítása, illetve karbantartása, valamint a vízmegtartáshoz szükséges földmunkák (mint a töltésépítés, vagy a medermélyítés) és az ehhez kapcsolódó vízépítési munkák elvégzése. A cég hangsúlyozza, a vállalkozói díjuk lényegesen alacsonyabb, nagyságrendileg a negyede annak, mint amit a videó készítője állít.

A munkát augusztus 24-én kezdték, és azóta folyamatosan végzik. A szerződés alapján elvégzendő feladat többek között a Magdolna-pusztai Cigli-tó területén található kommunális hulladék kézi összegyűjtése zsákokba. További feladatuk az ugyanitt található jelentős mennyiségű betonhulladék (köztük több mázsás darabok) aprítása. A kommunális hulladékot a hajdúböszörményi hulladéklerakóba kell szállítaniuk.

„Az inert építési hulladékot először roppantjuk, majd daráljuk a kívánt méret elérése érdekében, végül elszállítjuk a területről. Társaságunk elkötelezett abban, hogy a betontörmelék feldolgozása és beminősítése után ne hulladékként kerüljön elhelyezésre, hanem feldolgozás után építési alapanyagként kerüljön hasznosításra” – közölték. Mint írták, Nagy Roland Márk felvételein a hulladék összegyűjtése, ideiglenes depóniákba helyezése látható.

A Nyír-Wetland Kft. leszögezte, a munkát hatósági ellenőrzés mellett végzik. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal október 1-én tartott helyszíni ellenőrzést. Az ennek során felvett jegyzőkönyvet a cég eljuttatta szerkesztőségünkhöz.

A tevékenységet hetente több alkalommal a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei is ellenőrzik, a cég szerint kifogásuk eddig nem volt. Október 13-án a kormányhivatal agrárügyi főosztályának növény- és talajvédelmi osztálya is ellenőrizte a munkálatokat, a cég szerint a szóbeli közlésük alapján mindent rendben találtak.

A Nyír-Wetland Kft. megjegyezte továbbá, Nagy Roland Márk engedély nélkül lépett be a munkaterületre, és engedély nélkül készített felvételt egy folyamatban lévő munkáról. Mint írták, a cég emberei nem elássák, hanem éppen ellenkezőleg, a föld alól kiássák, kibányásszák, és egy, a megrendelő által a munkaterületen kijelölt helyre gyűjtik ideiglenesen a hulladékot.

„Szeretnénk egyértelművé tenni azt, hogy a munkánk szakismeretet igényel. Ezeknek az ismereteknek az elsajátítása oktatás keretében lehetséges, folyamatos önképzés és munkavégzés mellett fejleszthető. A Nyír-Wetland Kft. és Zemenszky Márió tulajdonos-ügyvezető több évtizedes munkáját a szakma elismeri. Meglehet, hogy a kellő tudással nem rendelkező szemlélő rendezetlenséget lát a munkaterületen, de ez egy munkaközi állapot, a munkánk eredményét majd akkor lehet megítélni, amikor azzal végeztünk. A munkát a szerződés szerint 2027. augusztus 31-ig kell befejeznünk” – közölte a cég, hozzátéve, ha elkészültek, szívesen beszámolnak az eredményről.

Az országgyűlési képviselő hálás azoknak, akik nyitott szemmel járnak

Akkor még csak Nagy Roland Márk videóinak ismeretében október 13-án megkerestük az üggyel kapcsolatban a térség egyéni országgyűlési képviselőjét, Göröghné Bocskai Évát is. A Tisza politikusa a Debrecinernek kifejtette, aznap lakossági bejelentést kapott arról, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parknál, Balmazújváros közigazgatási területén belül olyan földmunkákat végeznek, amely felveti a környezetkárosítás megvalósításának lehetőségét.

„Mivel választókerületembe tartozik a terület, országgyűlési képviselőként kötelességem volt levélben fordulni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal főigazgatójához, sürgős intézkedését kérve” – magyarázta. Közölte, a hatóság feladata helyszíni szemle tartásával egybekötött vizsgálatot folytatni az ügyben, ők állapíthatják meg, történt-e környezetkárosítás vagy egyéb jogellenes cselekmény, és ha igen, azt ki követte el.

A képviselő bízik benne, hogy gyorsan, a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő vizsgálatot folytatnak le az ügyben, a vizsgálat eredményét pedig nyilvánosságra hozzák. (A Nyír-Wetland Kft. Debrecinernek adott tájékoztatásából úgy tűnik, ezt már le is folytatták.)

„Környezetünk védelme az egyik legfontosabb feladatunk, köszönettel tartozom azoknak, akik nyitott szemmel járnak, és a nyilvánossággal segítik az országgyűlési képviselők és a hatóságok munkáját” – fogalmazott Göröghné Bocskai Éva.

Kiemelt feladat a talajvíz megóvása

„Balmazújváros a lehető legmagasabb szinten kíván föllépni a környezetkárosító tevékenységekkel szemben, illetve az abban résztvevőkkel szemben” – szögezte le a neki küldött megkeresésünkre Varga Marina (Fidesz), a munkálatok közelében fekvő város polgármestere.

Közölte, hivatalba lépését követően és azóta is az önkormányzat anyagi lehetőségeinek megfelelően komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a kritikus városrészeken és a település egészén megtisztítsák a területeket a hosszú évtizedek óta fölhalmozott szeméttől. Hozzátette, mindezt természetesen a jogszabályoknak megfelelő módon végzik.

Bevallotta, természet- és állatvédőnek tartja magát, ezért különösen érzékenyen érinti az ügy. „A jogszabályok kivétel nélkül mindenkire vonatkoznak, és senki sem formálhat magának jogot arra, hogy megkerülje őket” – jelentette ki.

Az érintett helyszínről elmondta, az nem az önkormányzat tulajdona, azonban a közigazgatási területéhez tartozik. Miután személyesen járt ott, a városvezetés haladéktalanul fölvette a kapcsolatot az illetékesekkel, akik október 13-án a rendelkezésükre bocsátották az ezzel kapcsolatos dokumentációt, amelynek vizsgálata az illetékes hatóságok feladata.

„Továbbá nyomatékosan szeretném fölhívni Mindenki figyelmét, hogy ez Balmazújváros, számomra az itt élők egészsége, nyugalma és boldogulása a legfontosabb. A régió talajvizének megóvása pedig különösen kiemelt feladatnak kell lennie mindannyiunk számára” – sorolta.

A polgármester hozzátette, az önkormányzat elhatárolódik mindenfajta környezetkárosító tevékenységtől, és a legszigorúbb intézkedések szerint fog föllépni azokkal szemben. Azokat a projekteket ugyanakkor, amelyek valóban segítik a természetet, a környezetet és az élhetőséget, a jövőben is a lehető legmagasabb szinten kívánják támogatni.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot is, de az általunk kért határidőre nem válaszoltak a kérdéseinkre. Amennyiben ez megtörténik, cikkünket frissítjük.