Június 13-án zárta idei tavaszi szezonját a Dis is Debrecen zenés rendezvénysorozat, mely immár csaknem három éve visszatérő vendége a Baross utcai Malter közösségi terének. Többek között a Dis is Debrecenről, az elmúlt szezonról, a jövőbeli tervekről és Debrecen klubszínteréről is beszélgettünk a rendezvénysorozat egyik megalkotójával, Birtók Benjáminnal.

Mi pontosan a Dis is Debrecen, mikor és miért hívtátok életre?

2023 őszén alakultunk, valahol a nyár és az ősz fordulóján. Ketten csináljuk Dobos Attila Pacival, aki eredetileg debreceni, de Budapestre költözött, a bulikon viszont mindig itt van. Mi egy zenés rendezvénysorozat vagyunk, főleg punkzenével foglalkozunk. Ritkán előfordul, hogy más műfajok felé is kitekintünk, de főleg a punk, a noise, a grind, és a hardcore fordul elő a bulijainkon. A rendezvényeket havonta-kéthavonta szervezzük általában három zenekarral, de négyre is volt már példa, a helyszín pedig mindig a Baross utcai Malter közösségi tere szokott lenni.

Hogyan értékeled a Dis is Debrecen elmúlt félévét?

Szerintem a helyzet egyre jobb és jobb. A nézőszám legrosszabb esetben is stagnál, de lefelé nem igazán megy. Az emberek még mindig nagyon érdeklődőek, sokan eljönnek a koncertekre, a zenekarok pedig nagyon szeretik ezt a helyet. Nem titok, hogy a debreceni színtér nem igazán bővelkedik zenekarokban. Most már jobb a helyzet, mint amikor elkezdtük, aminek külön örülünk, hiszen a kezdetekben a koncertszervezés mellett egyfajta oktató és közösségszervező célunk is volt. Szerettük volna, ha az emberek nem csak fogyasztják a zenét, de azt is látják, hogyan kell csinálni.

Inspirálja a fiatal zenekarokat, hogy megmutassák magukat a Dis is Debrecenen?

Mi ezt nagyon szeretnénk. A Dis is indulása óta alakult három és újra indult egy olyan zenekar, akiket már vendégül tudtunk látni a rendezvényen. Ezek nem feltétlenül azért alakultak, hogy nálunk zenélhessenek, de akkor is jó ezt látni.

Kiemelném a Head on Collision (HOC) zenekart, nekik a tavalyi Made in Debrecen fesztiválon volt az első bulijuk. Ott, az első alkalommal már azt láttam rajtuk, hogy fog ez még fejlődni, de olyan formában már készen vannak, hogy be tudjuk őket vállalni a Dis is Debrecenen. Ügyesek voltak és elszántak. Utólag kiderült, hogy alapvetően ők is nagyon szerettek volna nálunk játszani, szóval nagyon jól sült el ez a sztori.

A Dis is korosztályának összetétele milyen? A fiatalokat mennyire tudjátok megfogni punkzenével Debrecenben?

Nagyon vegyes, de én azt látom, hogy többségben vannak a fiatalok. A kora tinédzserektől, a húszas éveikben járókig, a harmincas-negyvenesekig, de az ötven pluszosok is el szoktak jönni. Utóbbiak például azok, akik már a kilencvenes években is ezt a szubkultúrát képviselték. A fiatalok nagyon lelkesek, de azt látom, hogy az idősebbekben is fel tudunk ébreszteni valamit a régi időkből.

Sikerült megvalósítani azokat a terveket, amiket az idei első félévre kitűztetek?

Sikerült. Nincsenek nagyon nagy terveink azon túl, hogy bulikat szervezünk, de igen, ez egy jó szezon volt.

Mi az, ami leginkább megmaradt benned ebből félévből?

Rupaszov Tamás, a hazai punk valódi legendája, a Trottel zenekar egyik alapítója, Trottel Records néven egy kiadót is csinált, ahol nem csak lemezeket, de dokumentumkönyveket is kiadnak. Ezek a kiadványok a 70-es, 80-as évektől napjainkig mutatják be a színteret nagyon részletesen, szinte minden esetben az érintetteket is megszólaltatva. És most nekik nem is olyan rég megjelent az új kötetük, és előtte rám írt Tóth-Laboncz Attila, aki egyébként jóban van Rupaszovékkal, hogy nincs-e kedvünk szervezni együtt egy bulit a Barossra. Ezt úgy, hogy ne csak könyvbemutató, hanem utána egy-két koncert is legyen. Természetesen igent mondtam.

Ezt összekötöttük egy kisebb volumenű Dis is Debrecennel, a bemutató után két zenekar lépett fel, az egyik az én zenekarom volt, a másik pedig a Pacié. Utána közösen is előadtunk egy dalt, tehát végre egyszerre is a színpadon voltunk és együtt zenéltünk, ami tök jó élmény volt.

Lesz-e bármiféle módosítás a Dis is Debrecen koncepciójában a közelgő őszi szezonban?

Nem. Ugyanez marad, mert habár ötletelünk folyamatosan, es mindig van, amit bedobunk, hogy jó lenne megcsinálni, viszont egy jó ideje már azt látjuk, hogy elértünk a kapacitásunk szélére. Amit ketten és a segítőinkkel meg tudtunk csinálni, azt már megcsináltuk. Ennél többet egyszerűen nem tudunk vállalni, és azt vettük észre, hogy nem is feltétlenül kell. Esetleg talán annyi, hogy tervezünk nagyobb zenekarokat elhívni a nemzetközi színtérről. Itt nyilván nem arénamegtöltős arcokról beszélek, ez a műfaj nem is erről szól.

A debreceni klubszínteret hogyan látod? Hová tud elmenni egy feltörekvő zenekar megmutatni magát?

Jelenleg van a Stage a Domb utcán, a Desz24 a Batthyány utcán és a Baross. Illetve nem olyan régen újranyitott a Klinika is, ami azért jó, mert nagyobb, mint a Baross és a Desz, de még mindig nem egy Lovarda például.

Milyen zenei eseményekre fogsz ellátogatni a nyáron?

A Fekete Zajra elmegyünk minden évben, az a kedvenc hazai fesztiválunk, ott rengeteg új zenét ismer meg az ember. Különösen akkor élvezetes ez a fesztivál, ha az ember olyan felfogással megy el, hogy nem baj, ha nem ismer minden zenekart. Ott az emberek a zenekarok 70-80 százalékát nem ismerik. Ott ebben a 3-4 napban lehetőséghez jutnak, és nagyon sok új arccal meg lehet ismerkedni.

Az idei Campus Fesztivál pénteki napjára is el fogok menni, ami most félig-meddig egy ilyen hardcore nap lett. Nem titok, hogy a Campus nem feltétlenül az én fesztiválom, de most már évek óta mindig húznak egy olyat, amin csak nézünk, hogy ez hogy jön ide, ki fog erre elmenni. Aztán valahogy ezek a bulik mindig jól sikerülnek. A Campus pénteki napjának fő fellépője idén a Cro-Mags lesz, akik az amerikai hardcore top öt zenekarában mindenképpen ott vannak. Eljön még a TOUCH, akik a hazai hardcore egyik legnagyobb alakjai most, és helyi erők közül a HOC is fellép, szóval ez a hármas érdekel.

Néhány éve a Toy Dolls volt nagyon jó koncert, ott is meglepődtem, hogy mennyi embert mozgatott meg. Tavaly a Leukémia is volt, akik a magyar punk egyik legendás zenekara, és korábban a Campuson fellépett a Thy Catafalaque is. Utóbbit nem annyira kedvelem, de nagy meglepetés volt, hogy elhívták őket a Campusra és a bulijuk is elég jól sikerült.