A köztársasági elnök elmozdítása már a választások előtt felmerült a közbeszédben, április 12. óta pedig valós esélye van annak, hogy a megbízatása idő előtt megszűnjön. A Tisza-kormány megerősítette, hogy alkotmánymódosítással kívánja leváltani a köztársasági elnököt. Mivel az alkotmánymódosításnak a jelenlegi alkotmányos rendszerünkben nincsenek az Alaptörvénybe foglalt, kifejezett korlátai, kiemelten fontos, hogy a kormány megfelelően indokolja, miért kívánja elmozdítani a köztársasági elnököt, ahogy az is, hogy érdemi vita alakulhasson ki a kérdésről.
Sulyok Tamás korábban azt közölte, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi ügyekre szakosodott tanácsadó, véleménynyilvánító szervéhez, a Velencei Bizottsághoz fordul, arra kérve a testületet, hogy foglaljon állást a köztársasági elnök lehetséges elmozdításával kapcsolatban. Sajnos azonban ezt a megkeresést a Sándor-palota (az Alkotmánybíróság értelmezését kérő indítványhoz hasonlóan) nem hozta nyilvánosságra, pedig kiderülhetne belőle, hogy Sulyok Tamás milyen veszélyeket lát a tervezett lépésekben, és milyen érveket hoz fel saját álláspontja mellett. Az államfő emellett azt is bejelentette, hogy a Velencei Bizottság sürgős eljárásban vizsgálja a kérdést, de erről sem tett közzé semmilyen dokumentumot – miközben a sajtónak azt írta hivatala, hogy „a Velencei Bizottságot érintő jogi folyamatokról a Sándor-palota minden eddig felmerült érdemi információt megosztott a nyilvánossággal”.
Június 5-én a TASZ közérdekű adatigényléssel fordult a köztársasági elnök hivatalához, hiszen közérdekű információnak minősül a megkeresés, illetve az is, ha a Velencei Bizottság visszajelzett a sürgős eljárásról. A köztársasági elnök hivatalának tizenöt nap állt rendelkezésére, hogy kiadja a kért adatokat, azonban ez június 20-án, szombaton letelt. A Sándor-palota aznapi keltezéssel, de hétfőn küldött elutasító választ a TASZ-nak, amelyben az áll, hogy a kért dokumentumok olyan „jogi érvek kifejtésére irányuló tartalmakat hordoznak”, amelyek „döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismerhetővé tételük mind a Velencei Bizottság, mind a köztársasági elnök álláspontjának az eljárás során való szabad kifejtését, illetve a tevékenységük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.
A döntés-előkészítő adatok védelmének célja az állami szervek belső mérlegelési folyamatainak zavartalansága – ebben az esetben azonban nem belső döntési egyeztetésekről, alternatívákról, tervekről van szó, hanem arról, hogy a köztársasági elnök milyen közjogi kérdésben, milyen érvekkel kért külső alkotmányjogi véleményt. Ennek megismerése a közjogi vita átláthatóságát szolgálja, és nem akadályozza sem a Velencei Bizottság független állásfoglalását, sem a köztársasági elnök feladatainak ellátását.
Miközben a köztársasági elnök a saját interpretációja szerint kifejezetten a jogállamiság védelme érdekében lép fel, nemhogy az erről szóló érdemi diskurzusban nem vesz részt, de még a közérdekű információk megismeréséhez fűződő, Alaptörvénybe foglalt jog érvényesülését szolgáló törvényi kötelezettségének sem tesz eleget. A TASZ ezért ismét felszólítja az államfőt, hogy hozza nyilvánosságra a dokumentumokat, emellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárását kezdeményezi az ügyben – olvasható a TASZ sajtóközleményében.
