Bóna Szabolcs agrármérnök, a Tisza Párt agrárpolitikai szakértője tartott lakossági fórumot március 18-án Hajdúböszörményben. Az eseménynek nemcsak abból a szempontból van jelentősége, hogy a Hajdú-Bihar megyei 6-os választókerületben máig nagyon sokan élnek a mezőgazdaságból, hanem azért is, mert Göröghné Bocskai Éva tiszás jelöltnek, a város polgármesterének a Fidesz részéről Papp Zsolttal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével kell megküzdenie az egyéni győzelemért. (A képviselői mandátumért nem, hiszen mindketten befutó helyet kaptak pártjuktól.)

Bóna szerint a NAK ahelyett, hogy a valós problémákkal, a tejpiaci és sertéshúspiaci válsággal foglalkozna, inkább 24 órában kampánytevékenységet folytat. A politikus bejelentette, a választások után elsődleges lesz a Tisza számára a kamara működésének, tagdíjrendszerének és funkciójának felülvizsgálata.

A politikus úgy látja, a Hajdúságban lenne lehetőség az öntözéses gazdálkodásra, de a kormány eddig ezzel ellentétes irányban haladt. Szégyenteljesnek nevezte, hogy a térségben bizonyos beruházások miatt közel ezer hektár, kiváló minőségű termőföldet vontak ki a termelésből. Hangsúlyozta, nem a multikat, nem az akkumulátorgyárakat, hanem a kis- és középvállalkozásokat kellene támogatni.

Ha a Fidesz nyer, megszűnhetnek az agrártámogatások

Bóna Szabolcs egy kérdésre válaszolva kifejtette, a tejpiaci válságot úgy lehetne kezelni, ha sok olyan terméket állítanánk elő, amelyet hosszú ideig lehet tárolni. Ehhez képest most a megtermelt tej 20 százaléka már nyersen kikerül az országból. Gyors megoldás lehet szerinte, ha megfelelő jogosítványokat adnának a terméktanácsnak. Mint mondta, az állam nem segítette a termelőket, hanem olyan intézkedéseket hozott, amelyek tovább rontottak a helyzetükön. Példaként a fuvardíj emelését említette, amely minden más agrártermelőt is sújt.

Orbán Viktor miniszterelnök március 17-i kijelentésére, miszerint csak egy „tétova igent” tud mondani a magyar EU-tagságra, Bóna úgy reagált, ha nem leszünk az Európai Unió része, akkor semmilyen agrártámogatás nem lesz Magyarországon, mert az államháztartás nem képes ezt fedezni. Hozzátette, az agrárfejlesztésekhez is szükség lesz az uniós pénzekre. „Az agrárszereplőknek az a döntésük, hogy a Tiszát választják és lesz támogatásuk, vagy a Fideszt választják és nem lesz támogatás” – figyelmeztetett.

Bóna hangsúlyozta, a versenyképesség szempontjából fontos lenne, hogy minél több fiatal szerepet kapjon az agráriumban, de a gazdaságaik nem biztos, hogy önállóan is életképesek tudnak lenni. Mint mondta, a Tisza hisz abban, hogy lehet olyan termelői szervezeteket kialakítani, amelyekbe az emberek akarnak belépni. Az agrárpolitikus kifejtette, Ausztriában a termelői szervezet vevőit biztosító társaságok világítják át, amelyek vállalják, ha valamiért fizetésképtelenné válnának a vevők, a követelések 90 százalékát kifizetik. „Milyen jól hangzott volna ez mondjuk a Bászna Gabona ügyében, ugye?” – tette fel a kérdést a fizetésképtelenné vált céggel kapcsolatban. Szerinte ha Magyarországon is ilyen rendszer lett volna, a Kósa Lajos családjához köthető cégnek már évek óta nem adott volna el senki semmit, mert egyik társaság se lett volna hajlandó biztosítani azt.

Ad-e a Tisza vizéből a Tisza?

Egy helyi gazdálkodó arra volt kíváncsi, milyen tervei vannak a Tiszának a regeneratív (talajmegújító) gazdálkodással. Bóna azt felelte, ő hisz abban, hogy ez a jövő, de ki kell nyitni erről a társadalmi vitát. Megjegyezte, minden térségnek ki kell találnia a saját agrárprogramját. Hangsúlyozta továbbá, hogy még két évig együtt kell élni az elfogadott uniós támogatási rendszerrel. Úgy látja, a pénzek okosabban is felhasználhatók lennének úgy, hogy azok a talajélet megtartását szolgálják. „A következő uniós támogatási ciklusban ennek megfelelő programokat kell hirdetni” – jelentette ki.

Ugyanez a gazda azt is kifogásolta, hogy míg 2010 előtt a gazdákat a jogszabályok elfogadása előtt bevonták a törvényalkotásba, 2010 óta ez a gyakorlat megszűnt. Bóna erre úgy reagált, jelenleg nagyobb a probléma, rendeleti kormányzás van, ezért még a parlament elé sem kerülnek az ügyek. Azt ígérte, a Tisza ezen változtatni fog.

Egy idősebb gazda azt kérdezte Bónától, tudnak-e majd öntözni a Tisza vizéből. Az agrárpolitikus leszögezte, kormányra kerülve a vízügyet „kiszabadítják” a Belügyminisztérium alól. „Most mindenki úgy mondja, hogy »Környezetvédelmi Minisztérium«, de szerintem ennek az lesz a rendes neve, amikor el lesz nevezve, hogy »Természeti Erőforrások Minisztériuma«, és nem véletlenül. Az ő kezelésébe fog kerülni” – közölte. Hozzátette, az öntözéssel kapcsolatos ügyek az Agrárminisztériumhoz fognak tartozni.

Mint mondta, Magyarországnak az az érdeke, hogy ahol vizet lehet tartani kint a tájban, és ahol olyan adottságok vannak, mint a Hajdúságban, ahol ezt felszíni élővízből, jelen esetben a Tiszából lehet kivenni, akkor ott ezt meg kell csinálni. Itt is leszögezte azonban, a legfontosabb, hogy induljon el erről a társadalmi párbeszéd.