2023 áprilisában komoly botrányt okozott, hogy a Debreceni Egyetem természettudományi és technológiai karának dékánja, Kun Ferenc megtiltotta az intézmény korábbi rektora, Fábián István vegyészprofesszor számára, hogy az akkumulátorgyárak várható hatásairól tartson előadást az egyetem falain belül. Az egyetemi vezető akkor arra hivatkozott, hogy az intézmény hatályos működési rendje nem ad helyet az egyetem területén aktuálpolitikai kérdések megvitatásának. A professzornak ezt követően egy külső helyszínen kellett – több száz érdeklődő előtt – megtartania az előadását. Már akkor is írtunk arról, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter néhány héttel korábban „A háború és a szankciók hatása a gazdasági folyamatokra” címmel tarthatott előadást a hallgatóknak az egyetemen.
A jelek szerint az egyetem meglehetősen szelektíven alkalmazza az aktuálpolitika tiltását, mivel október 30-án Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter tarthatott hallgatói fórumot a Debreceni Egyetem oDEon nevű színháztermében.
A fórum előtt szerkesztőségünkhöz olyan információk jutottak el, amelyek szerint az egyetemi hallgatói önkormányzat (DEHÖK) beépített kérdezőkkel igyekezett gördülékenyebbé tenni az eseményt. Ezzel kapcsolatban levélben érdeklődtünk a DEHÖK-nél és a Debreceni Egyetemnél is, amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük. Mindenesetre a felvetés nem tűnik alaptalannak, mivel a közel 18 kérdező közül 7 esetben is találtunk valamilyen HÖK-kötődést. Így is becsúsztak azonban olyan kérdések, amelyek láthatóan váratlanul érték a minisztert. Egyelőre nem tudjuk, hogy van-e összefüggés a két jelenség között, de az egyetem Facebook-oldaláról időközben eltűnt a rendezvény élő közvetítése. Ennek okáról szintén érdeklődtünk, amint választ kapunk, erről is beszámolunk olvasóinknak. A fórum élő közvetítése Hankó Balázs közösségi oldalán cikkünk írásakor még megtalálható.
Nem a kormány felelőssége, hogy mehetnek-e jó külföldi egyetemekre a hallgatók
A gyógyszerésztudományi kar egyik hallgatója a miniszternek azt kifogásolta, hogy az alapítványi egyetemek Erasmus programból való kizárása után létrehozott Pannónia program keretében sokkal kevesebb és alacsonyabb színvonalú egyetemre juthatnak ki a hallgatók, ezért nem érti, a kormány miért nem teljesíti az európai uniós feltételeket, hogy többek között a Debreceni Egyetem is visszacsatlakozhasson az Erasmusba.
Hankó Balázs visszakérdezett, a hallgató szerint mik az uniós feltételek, mire a lány azt felelte, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Ezen a ponton az alábbi párbeszéd zajlott le:
Hankó: „És ennek mi köze az egyetemi világhoz?”
Hallgató: „Én csak azt szeretném megkérdezni, hogy a Pannónia programot miért gondolja jobbnak a kormány, mint az Erasmust.”
Hankó: „Sok kérdést tettél fel egyszerre.”
A miniszter ezt követően emlékeztetett, a Debreceni Egyetem perben áll az Európai Bizottsággal, legutóbb szeptemberben volt tárgyalás Luxemburgban. Hankó szerint a Bizottság jogtalanul zárta ki az alapítványi egyetemeket, mert a felsőoktatás nemzeti hatáskörbe tartozik. A politikus úgy látja, a Bizottság újabb és újabb követelésekkel állt elő, amelyeket a magyar Országgyűlés meg is szavazott, a magyar egyetemeket mégis kizárták arra hivatkozva, hogy az alapítványok hemzsegnek a politikusoktól. Mint mondta, az ország valamennyi alapítványában összesen 105 kuratóriumi tag van, akik közül szerinte 13 volt politikus – ők Hankó értelmezésében vissza is vonultak, mégis maradt a kizárás. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a Debreceni Egyetem kuratóriumának kezdettől fogva tagja Szólláth Tibor, aki a Fidesz színeiben egészen 2024. szeptember végéig töltött be polgármesteri tisztséget Hajdúnánáson.
Hankó értelmezése szerint a Bizottság legújabb javaslatában összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be a rektorválasztás kapcsán, amellyel éppen azokat a rektorokat tiltanák ki a kuratóriumokból, akik az egyetem oldaláról kerültek be. „Ha a Debreceni Egyetem alapítványa esetében ezt megtennénk, akkor a jelenlegi öt kuratóriumi tagból háromnak távozni kellene” – magyarázta. Hogy pontosan milyen logika alapján és kikre gondolt, az nem világos, mindenesetre a jelenlegi kancellár, immáron megválasztott rektor, Bács Zoltán mellett a kuratóriumból csak Győry Kálmán töltötte be ezt a tisztséget 2001 és 2002 között.
A miniszter kifejtette, a kormány álláspontja szerint már csak azért sem lehet igaz, hogy politikai döntések alapján adják Magyarországon a Horizont és az Erasmus programok pénzeit, mert ezeket közvetlenül a hallgatók és a kutatók kapják.
Megjegyezte ugyanakkor, azt problémának látja, ha a Debreceni Egyetem gyógyszerésztudományi kara nem képes annyi nemzetközi együttműködést kialakítani, amelyek által el tudnak jutni a diákok megfelelő számú egyetemre. Közölte, az elmúlt egy évben 8115 diák vett részt a Pannónia programban, közülük 500-an a Debreceni Egyetem hallgatói voltak. Azt is elmondta, a legutóbbi Erasmus programban Debrecenből csak 300-an vettek részt. „Ez innentől nem a kormány felelőssége, ez az adott egyetem adott karának a felelőssége, hogy ezeket a nemzetközi együttműködéseket hajtsa össze. (sic!) Mi az ehhez kapcsolódó forrásokat biztosítjuk” – ígérte. Azt is hozzátette, szerinte a Pannónia programban jobb egyetemekre jutnak el a hallgatók, mint az Erasmusban.
Miniszteri matek az ösztöndíjakról
Németh Kevin, a DEHÖK elnöke megkérdezte, tervezi-e a kormány emelni az ösztöndíjakat. Hankó elmondta, hogy tervezik ezt, de konkrét számokat és határidőt nem említett. Arról beszélt, hogy egy portfoliót kell összeállítani, amelyben szerepet kap az állam által adott ösztöndíj, az egyetem által adott ösztöndíj és a hallgatók által végzett munka, amiért kreditet és pénzt is kapnak az egyetemisták. A miniszter szerint ahol csak lehet, ott duális képzést kell bevezetni, így lehet biztosítani a hallgatók megélhetését.
Egy fiatal megkérdezte, mikor és milyen mértékben emelik az ösztöndíjakat. Hankó Balázs erre azt felelte, ő duplázást szeretne elérni. „És ez mitől függ? Minden évben halljuk, hogy lesz emelés, és aztán sosincs semmi” – replikázott a hallgató. A miniszter erre annyival felelt: „Tőlem még sosem hallottad. Bízz egy kicsit bennem”.
A fiú azt is kifogásolta, hogy a Hankó által korábban említett állítólagos 38 ezer forintos átlag tanulmányi ösztöndíjjal ő még nem találkozott. Szerinte egy évfolyamon 60 emberből egy kapja meg ezt az összeget. A miniszter ezt a következőképpen igyekezett megmagyarázni: „Amikor a nagy számok mintája alapján elosztod a teljes összeget, ennyi jön ki. Mennyi a tanulmányi ösztöndíj és hányan részesülnek az ösztöndíjban, ez a metszete a kettőnek”.
Akik kimennek a Pride-ra, azok a jogukat gyakorolják
Egy bölcsészhallgató arra figyelmeztette a minisztert, hogy amikor a kormány LMBTQ-propagandáról beszél, akkor ez sok emberből homofóbiát vált ki. Azt kérdezte, Hankó mit tud azért tenni, hogy ilyen radikális gondolatok ne jelenjenek meg, és meg lehessen vitatni a valós kérdéseket, amelyeket a kormány most nem jól kommunikál.
A tárcavezető erre elkezdett a saját megtámadottságáról beszélni. „Hidd el, nem jó azt olvasni, hogy Hankó ’Bunkó’ Balázs jön ide fórumot tartani. Hidd el, nem jó azt olvasni magamról, hogy egy felfuvalkodott hólyag vagyok. Hidd el, nem jó a gyerekeimnek azt látni, hogy az apjukról így írnak egyesek” – sorolta. Hozzátette, vitatkozni lehet, de tiszteletben kell tartani a másikat.
A miniszter ezt követően elmesélte, hogy másfél hónapja járt Luxemburgban, amikor a kormány által „gyermekvédelmi törvénynek” nevezett homofób törvénnyel kapcsolatban előzetes ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága. Hankó szerint a bíróság úgy ítélte meg, hogy az LMBTQ-jogok előrébb valók, mint a gyermekek szülők általi nevelésére és a gyermekek védelmére vonatkozó jogok. Mint mondta, a következő tárgyalási pont a nemzeti kisebbségeket védő Minority SafePack volt, amit szerinte lesöpörtek az asztalról.
A hallgató erre felvetette, hogy vannak olyan magyar állampolgárok, akiknek nehezebb az élete azért, mert ilyen a kormány kommunikációja. „Ha valaki kimegy egy Pride-ra, akkor nem az lesz, amit mond a kormány, hanem egy ember, aki gyakorolja a jogát” – fogalmazott. Hankó erre megkérdezte a fiatalt, hogy szerinte mi a Pride. „Hát egy büszkeségmenet. A Pride-ra nemcsak az megy ki, aki meleg, akinek más a szexualitása, hanem aki büszke bármire. Természetesen többségében olyanok mennek ki, akiknek más a szexualitása. Ez nem egy politikai kérdés, az a gond” – fogalmazott.
Hankó szerint ez valóban nem politikai kérdés, de nem is tartozik mindenkire. „Azt gondolom, az, hogy kinek milyen orientációja van, milyen vallási vagy más egyéb meggyőződése, az őrá, a környezetére és a barátaira tartozik ebben a kérdésben. Nem jó, hogy ez a kérdés így eszkalálódott” – sorolta. Hogy minek az eszkalációjára gondolt, és mit érez eszkalációnak, arról nem beszélt, de a hallgató eredeti kérdése a kormány kommunikációjára vonatkozott.
Kétszer annyi pénz megy a külföldiek kollégiumi elszállásolására, mint a magyarokéra
Többen is kérdezték a minisztert a kollégiumi férőhelyekről. Hankó Balázs elmondta, országosan összesen 46 ezer férőhely van, ebből 5200 Debrecenben. Évente azonban csak ebben a városban 20 ezren adják be az igényüket. A miniszter hangsúlyozta, arra is figyelniük kell, hogy a magyar és a nem magyar hallgatóknak egészséges arányban kell osztozniuk a férőhelyeken. Mint mondta, országosan a kollégisták 16 százaléka külföldi. A Debreceni Egyetemen ehhez képest 9,4 százalék a férőhelyet kapó külföldiek aránya. Hankó szerint ezért nem ezen kell változtatni, hanem több férőhelyre van szükség. Közölte, van egy 50 milliárd forintos kollégiumfejlesztési alap, az egyetemeknek ide kell pályázniuk, és megkeresniük a befektetőket, akik ebben részt vesznek.
Az egyik hallgató elmesélte, hogy 2021-ben még havi 21 ezer forintot fizetett a kollégiumi szobáért, ma pedig már 36 500 forint a díj. Úgy tudja, eközben a budapesti Semmelweis Egyetemen csak 9500 forintot kell fizetni. A miniszter erre azt felelte, nagyobb szórásban kell biztosítani a férőhelyeket, kellenek az olcsóbb és a drágább szobák is. Megjegyezte, most egy férőhelyre 17 ezer forint támogatást kap az egyetem az államtól, ezt is növelni kell.
Egy másik kérdezőnek azt is elárulta Hankó, hogy „sajnos a magyar diákokra vonatkozó, egyetemekre jutó kollégiumi támogatás feleannyi, mint amennyit a stipendiumosok esetében biztosítunk”. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjban a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók részesülnek.
Egy idős pedagógus, aki már nem az első diplomáját szerzi, arról beszélt, hogy a rendszerváltás környékén az egyetemi ösztöndíjából ki tudott jönni, később a párjával hitelből tudtak lakást és garázst venni, ma azonban hiába egyetemi hallgató, és beteg édesanyja miatt hiába van nehéz anyagi körülmények között, mégsem kaphat semmilyen szociális ösztöndíjat. Hankó Balázs erre azt válaszolta, hogy a szociális ösztöndíjat az állam biztosítja, az pedig, hogy ehhez mit ad hozzá az egyetem, az intézmény döntése. A nőnek azt javasolta, vegye fel a kapcsolatot a hallgatói önkormányzattal. Hozzátette, mindenhol meg kell lennie a méltányossági rendszernek.
Tartsuk meg a normalitást
Hankót kérdezték arról az incidensről, amikor az ELTE egyik jeruzsálemi vendégoktatójának megzavarták az előadását. A miniszter elmondta, vitatkozni lehet, de olyan nem történhet meg magyar egyetemen, hogy bárkinek az előadását nemi, faji vagy vallási okokból megzavarják. Az elkövetőnek visszavonta a magyarországi ösztöndíját, és kijelentette, hogy ha ilyen máskor is megtörténik, a későbbi hallgatók is erre számíthatnak.
Egy fiatal ezzel kapcsolatban elmondta, amikor a nővére egyetemista volt, egy külföldi hallgató egy másikat baltával meggyilkolt, Debrecenben pedig nemrég történt késelés. Arra volt kíváncsi, a miniszter szerint hogyan lehetne tenni azért, hogy az egyetemi polgárok nagyobb biztonságban legyenek, és szükség esetén hogyan lehet magyar hallgatókkal szemben is szankciókat bevezetni. Hankó Balázs a válaszában leszögezte, a magyar egyetemek világszinten a legbiztonságosabbak között vannak. Az ilyen eseteknél pedig szerinte erőteljes és azonnali fellépésre, másrészt kölcsönös tiszteletre és megértésre nevelésre van szükség. „Nem szeretnék olyan egyetemi világot, ahol különböző diákok között mindenféle biztonsági őröknek kell jelen lenniük ahhoz, hogy a biztonságot megtartsuk. Tartsuk meg Magyarországot normálisnak! Olyan normálisnak, mint most” – mondta.
