Idén először nem tartják meg a Hajdúböszörményi Írótábort, amelyet eddig 2012 óta minden évben megrendeztek a hajdúsági városban. Papp-Für János költő, a tábort szervező Kertész László Irodalmi Kör elnöke a Debrecinernek elmondta, ennek fő oka „a finanszírozás majdnem teljes mértékű hiánya”.

A Fotók forrása: Kertész László Hajdúsági Irodalmi Kör
Mint mondta, több állami támogatásra is pályáztak, de egyet sem kaptak meg. „Az utolsó támogatási kérelmünket valamikor áprilisban vagy májusban utasították el, akkor már nem tudtunk közösségi finanszírozást összehozni” – magyarázta. A hajdúböszörményi önkormányzat ugyan az előző évekhez hasonlóan egy kisebb összeggel most is támogatta a rendezvényt, de ennél a 200 ezer forintnál jóval több pénzre lett volna szükség a tábor lebonyolításához.

„Kénytelen voltam úgy dönteni, hogy nem lesz tábor” – mondta, hangsúlyozva, hogy a szakma a rendezvény mögött áll. Papp-Für János éppen ezért leszögezte, 2026-ban újra meg akarják azt szervezni. Ha ezúttal sem kapnának állami támogatást, akkor a civil szférához fordulnak segítségért. Ennek érdekében már idén szeptemberben megpróbálnak egy összefogást kialakítani. Lehet, hogy végül önköltséggel valósítják meg a tábort, de jövőre is pályázni fognak, és reménykednek, hogy nem marad el ismét a támogatás.

Az önkormányzattól kapott 200 ezer forintból – a városvezetéssel egyeztetve – a tábor helyett rendhagyó irodalomórákat valósítanak meg sérült gyermekek számára. Papp-Für már 11 éve tart speciális, interaktív foglalkozásokat közepesen súlyos és súlyos értelmi fogyatékos gyerekeknek.
Már korábban is nehéz helyzetben voltak
Ahogy arról annak idején a Debreciner is beszámolt, a Hajdúböszörményi Írótábor már 2023-ban is nehéz helyzetbe került, ekkor a korábbi évek támogatásainak csak a harmadát kapták meg. A szervezők ezért „örökbefogadási” kampányt indítottak, egy-egy fiatal tehetség költségeinek fedezésére kerestek támogatókat.
2024-ben az irodalmi élet olyan ismert szereplői is a szemináriumvezetők között voltak, mint Kemény István, Kiss Tibor Noé, Sopotnik Zoltán, vagy a helyi születésű Áfra János.
Itt hitték el a fiatalok, hogy az irodalom átszőheti az életet
Az írótábor életében kezdettől fogva aktívan közreműködő Áfra János költő, szerkesztő a Debrecinernek elárulta, a rendezvény az elmúlt esztendőkben a saját, kis ciklikus időkereke origójává vált, efelé haladt az éve, és a végeztével kezdődött újra az időszámítás. „Felemelő volt nyaranta a szülővárosomban tölteni ezt a néhány napot legalább, boldogan és hasznosan, egy közös ügy iránt elkötelezett emberek között – nagy áldás ez” – vallotta be.

Az elmúlt hetekben sok fiatallal beszélt, akikben az idei elmaradás hiányérzetet okozott. Közülük ma már többen szakmai elismerésekkel és saját kötetekkel rendelkeznek, egykor pedig itt ismerték meg a közeget, ahogy Áfra János fogalmazott, itt hitték el, hogy az irodalom átszőheti az életet.
Hangsúlyozta, Kelet-Magyarországon nincs még egy hasonló profilú irodalmi tábor, és az egész Kárpát-medencében is csak egy-két ilyen léptékű esemény említhető még. Úgy látja, Papp-Für János mindig azon dolgozott, hogy hidakat építsen különböző értékrendű szerzők, közösségek, pályakezdők és az idősebb nemzedékek között. Mint mondta, a főszervező mindig prioritásként kezelte, hogy a táborban a nehezebb sorsú, tehetséges középiskolások vagy egyetemisták is részt vehessenek, akik a saját költségükön ezt nem tehették volna meg.
Áfra János a mostani döntéseket úgy kommentálta, „ha mindig értékalapon, a következő nemzedék boldogulását szem előtt tartva osztanák el a támogatásokat, ez az idei nyár sem hagyott volna maga után hiányérzetet annyi gondolkodó-alkotó fiatalban, akik szívesen járnak vissza a hajdúk fővárosába a Kárpát-medence különböző pontjairól”.












