Az idén a térségben már nem először kialakuló, elsősorban gyerekeket érintő fertőző májgyulladás járvány miatt augusztus 8-án Hajdúhadházon hajtottak végre Hepatitis A vírus elleni oltási kampányt a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoport (DEKOM) orvosai a leginkább érintett városrészen. Az akció első két órájában a Debreciner is elkísérte az oltócsapatokat, az erről szóló beszámolónkat itt olvashatják.

Az oltási kampányt követő napokban a közösségi médiában a Debreciner, valamint más sajtótermékeknek a témával kapcsolatban közzétett írásai és fotói alatt hozzászólások százai jelentek meg, amelyekben a felhasználók kétségbe vonták az oltási kampány létjogosultságát, sokan kifejezetten durván támadták az abban közreműködőket. A vállalhatatlan színvonalú mocskolódás és összeesküvés-elméletek terjesztése mellett néhány olyan észrevétel is visszatérően megjelent a kommentszekcióban, amelyekről érdemesnek tartottuk megkérdezni az oltási kampányt vezető Késmárky Andrást, a DEKOM elnökét.

Egyetlen cikk nyilvánvalóan nem fogja megváltoztatni azoknak a gondolkodását, akik Bill Gates és a gyíkemberek ármánykodásait, netán népirtást feltételeznek a védőoltások mögött. A sürgősségi szakorvosi, háziorvosi, foglalkozás-egészségügyi szakorvosi képzettséggel is rendelkező szakember megszólaltatásával a célunk az, hogy információt biztosítsunk azoknak az olvasóinknak, akiknek vannak kérdéseik a vakcinációval kapcsolatban, és szándékukban is áll tájékozódni a témáról. Ők alább olvashatják a felvetéseket és az azokra adott orvosszakmai válaszokat.

Miért volt szükséges a Hepatitis A vírus elleni hajdúhadházi oltókampány?

Azért, mert kialakult egy járványhelyzet, amire mindenképpen reagálni kellett. Ugyanúgy, ahogyan a koronavírus-járvány idején is történt. Meghatározott esetszám után a tisztiorvosi szolgálatnak kormányzati szervként be kell avatkoznia. Ilyenkor oltási kampányt indítanak.

Évek óta visszatér, a hajdúhadházi oltási kampány kapcsán is számos helyen felbukkant az a nézet, amely szerint járvány alatt nem szabad oltani. Lehet-e bármilyen negatív hatása a járvány alatti oltásnak?

Amikor egy járvány kirobban, az egyetlen védekezési lehetőség éppen a védőoltás beadása. Ez biztosítja, hogy minél többen védettek legyenek a járvány alatt is. Megvannak a szabályai annak, hogy mikor és hogyan lehet oltani, ennek a részleteit a WHO eljárásrendje határozza meg.

Járvány ideje alatt azért kell oltani, mert ezáltal fokozzuk az immunrendszer működését, így az a vírus ellen megfelelően tud reagálni. Ezzel megakadályozzuk a továbbterjedést.

A koronavírus-járvány idején ugyanez történt. A szakmai tapasztalatom szerint azoknak, akik megfertőződtek, és a fertőzés ideje alatt védőoltást kaptak, sokkal jobban reagált a szervezetük, mint azoké, akik nem részesültek oltásban.

Ha nem oltunk, akkor végigszalad a járvány, és mindenki meg fog betegedni. A Hepatitis A egy orosz rulett: lehet, hogy semmilyen tünet nem alakul ki, de az is lehet, hogy az illető meghal a fertőzésben. És leginkább a gyerekek érintettek. Gyermeksebészként láttam olyan gyerekeket, akik olyan máj- és veseelégtelenségben szenvedtek, amit a vírus okozott. Ezért én biztosan nem kockáztatnék.

WHO-protokoll, hogy járvány alatt kezdjünk oldani, mert így sokkal kisebb a valószínűsége, hogy bárkinek súlyos betegsége, elváltozása alakul ki, mint oltás nélkül.

Amikor aggódó szülővel találkoznak, jellemzően milyen szakmai érvekkel győzik meg arról, hogy a védőoltásban nincs egészségre káros anyag?

Általánosságban a védőoltást mint elsődleges megelőzést csecsemőkortól kezdve használjuk. Amikor régen, még az oltások kora előtt szamárköhögés, torokgyík, tetanusz és hasonló kórokozók tomboltak Magyarországon, a csecsemőhalandóság 80-90 százalékos volt. Amikor bevezették az ezekkel szembeni oltásokat, akkor a megbetegedések előfordulása a korábbi szint egytized százalékára esett vissza.

Azoknak a védőoltásoknak a többségét, amelyeket most használunk – köztük a Hepatitis A elleni védőoltást is – 40-50 évvel ezelőtt fejlesztették ki. Azóta a kutatók folyamatosan tesztelik a védőoltások negatív és pozitív hatásait. A kutatásokról szóló publikációkban a pozitívumok maximálisan dominálnak, a szövődmények és a mellékhatások kockázata pedig egészen minimálisra csökkent a fejlesztések hatására.

Mindezek fényében kijelenthetjük, hogy a Hepatitis A oltás szinte egyáltalán nem jelent kockázatot.

Milyen egészségügyi információkat szükséges megtudni az érintettről egy védőoltást megelőzően? Erre a tájékozódásra van-e lehetőség egy oltási kampány során?

A tájékozódás nem lehetőség kérdése, hanem kötelező. Én mint orvosszakmai vezető elrendeltem azt, hogy egy általam és a WHO által összeállított kérdéssort mindenképpen tegyenek fel a védőoltás beadása előtt. Vannak kötelező kérdések, amelyek minden kikérdezés során előfordulnak. Ilyen például, hogy milyen alapbetegségei vannak az érintett személynek, milyen gyógyszereket szed, mire allergiás. Ezek alapján egy megadott protokoll szerint mérlegelnek, hogy beadható-e a védőoltás. Ezek a kérdések, ahogy minden esetben, úgy ebben az oltási kampányban is fel lettek téve.

Az oltási kampányoknál mindig kijelölnek egy szakmailag felkészült, az elvárásoknak megfelelő személyt, aki kérdéses esetekben kompetens választ tud adni arra, hogy megkaphatja-e valaki a vakcinát. Jelen esetben orvosszakmai vezetőként nekem kellett ezt megállapítanom.

A legfontosabb az ellátott személyek biztonsága. Ha kérdéses a helyzet, és én sem tudok biztos választ adni, akkor inkább azt mondom, ne oltsák be.

Miért csak a gyerekeket oltották Hajdúhadházon? A járvány megállítását nem segítette volna, ha felnőtteket is oltanak?

Jó lett volna felnőtteket is oltani, mivel minél több ember kapja meg a védettséget, annál nagyobb az esélye, hogy megfékezzük a járványt. Azonban meghatározott számú védőoltással rendelkeztünk, ezért a legveszélyesztetettebb korosztályt kellett beoltanunk.

Miért nem volt járható út, hogy védőoltások helyett a szükséges higiénia kialakításával törjék le a járványt?

Ha megfelelőképpen tájékoztatták volna a lakosságot a megelőzés szempontjából fontos teendőkről, akkor nem lett volna járvány. Pedig a 2008-as Hepatitis A-járvány után várható volt, hogy újabb fog kialakulni, ahogy várhatóan ez a jövőben is meg fog ismétlődni. Fontos, hogy megelőzhetjuk a járványokat, de ha a higiéniai intézkedéseket nem tartják be, akkor a mostani hullám 2-3 év múlva ismétlődni fog.

A már kialakult járvány gyors megfékezésére a leghatékonyabb eszköz az oltókampány volt.

Miért volt szükség az oltási kampányban katonák közreműködésére?

A katonák, akik részt vettek a hajdúhadházi oltási kampányban, az egyetemi század tagjai voltak. A Debreceni Egyetemnek ugyanis van egy katonai százada, amelynek tagjai önkéntes munkában, katonai szolgálat alatt a lakosság javát szolgáló tevékenységet végeznek. Közülük sokan orvostanhallgatók, akik az oltásban segédkeztek. Akik egyenruhában jelentek meg, ők adminisztrációs és egyéb támogató tevékenységgel járultak hozzá a kampány sikeréhez.

Ezt teljesen önkéntesen vállalták, hogy ezzel segítsék a lakosságot. Egyben gyakorlat is volt a részükről, amely során az egyetemi század tagjai kipróbálhatták, hogy egy veszélyhelyzet során hogyan tudnak segíteni.

Késmárky András a fenti kérdésekre adott válaszain túl megjegyezte, a Debreceni Egyetem regionális egyetemként mindig kiveszi a részét a mostanihoz hasonló lokális veszélyhelyzetek kezeléséből. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) felkérésére azonnal rendelkezésre állt, és levezényelt egy teljes oltási kampányt.