Január 20-án a DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központjában tartották a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyár környezetvédelmi közmeghallgatását. Az eseményről korábban már közöltünk egy rövid összefoglalót, most pedig részletesebben is bemutatjuk a nap történéseit. A zöldhatóságként eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a fórumot munkanap délelőtt 10 órára, egy állóhelyekkel együtt 450 személyt befogadni képes terembe hirdette meg. Ennek ellenére a közmeghallgatáson több mint 500-an jelentek meg, sokan a folyosóról hallgatták az odabent zajló eseményeket. Civilek egy csoportja és az LMP egy-egy molinót is kifeszített a helyszínen. A közmeghallgatás végül este 20 óráig tartott.

Tüntetésként indult

A résztvevők közösen elénekelték a Himnuszt, majd az óriási hangzavar (egyesek még kereplőket is vittek magukkal) ellenére csúszás nélkül elkezdték a közmeghallgatást. Hajduné Kovács Mária Mónika, a kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának vezetője az esemény elején elmondta, a közmeghallgatás célja, hogy a nyilvánosságot bevonják az eljárásba, a szóbeli tájékoztatás nyújtása és az, hogy az itt elhangzó, a nyilvánosságtól érkező információkat bevonják az eljárásba.

Tóth Roland környezetmérnök, a környezethasználati dokumentációt készítő Enviprog Group Kft. képviselője egy prezentációban mutatta volna be a környezeti vizsgálati eredményeiket. Ülve kezdett az előadásába, így pódium hiányában a tömeg nagyobbik része nem látta, hogy ki beszél. A közönség részéről többen is bekiabálták, hogy álljon fel, de erre nem volt hajlandó. Amikor a megjelentek skandálva szólították fel a felállásra, inkább félbeszakította a prezentációját, a kormányhivatal pedig úgy döntött, hogy a kérdésekkel folytatják az eseményt.

Bertalan Attila aktivista arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány is Kínából (szerinte egy laborból) indult, a kínaiak ennek ellenére senkit sem kárpótoltak a járvány által okozott gazdasági károkért. Kijelentette, a gyárnak szánt magyar állami támogatást a magyar emberekre kellene fordítani.

Kérdőre vonták a mikepércsi polgármestert, a debreceni el sem ment

Egy lakos Tímár Zoltántól, a Debrecentől délre fekvő Mikepércs fideszes polgármesterétől érdeklődött, hogyan tudja összeegyeztetni a politikai hovatartozását a településén élők képviseletével. Mint mondta, Papp László (Fidesz) debreceni polgármestertől is ugyanezt kérdezte volna, ő ugyanakkor nem jelent meg a közmeghallgatáson. Tímár Zoltán kijelentette, ő mindig, ezen a fórumon is Mikepércs érdekében szólal fel, itt pedig azt kéri, a környezetvédelmi szakmai kérdéseket vitassák meg.

Ugyanez a lakos Rácz Róbert főispántól azt kérdezte, mikor kötött szerződést az állam a beruházó CATL céggel. A kormányhivatal vezetője erre úgy reagált, nem tiszte válaszolnia a magyar kormány tevékenységére vonatkozó kérdésekre. A főispán a lakosoktól azt kérte, olyan kérdéseket tegyenek fel, amelyek a környezethasználati engedélyezési eljáráshoz kapcsolódnak.

Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője azt mondta, sajnálja Rácz Róbertet, hogy a város polgármestere őt és a kormányhivatal többi munkatársát „dobta ide koncként” maga helyett. A politikus azt kérdezte, tudják-e garantálni, hogy nem fognak egészségre káros anyagok a gyárból az emberek szervezetébe jutni. Arra is kíváncsi volt, beengednek-e a cégtől és a politikától független szakértőket az eljárásba. A főispán a válaszában arról beszélt, hogy a kormányhivatal számos kiváló szakértővel dolgozik, a lakosság pedig az eljárás során a közmeghallgatáson és előzetesen írásban is kifejthette a véleményét a beruházással kapcsolatban, ezeket az észrevételeket pedig figyelembe fogják venni. Hajduné Kovács Mária Mónika ezt azzal egészítette ki, hogy az egészségügyi határértékeket jogszabályok határozzák meg, ezeket be kell tartania a cégnek.

Megpróbáltak kivezetni egy férfit

Egy dühödt fiatal férfi a kormányhivatal asztalához lépve közelről kérte számon a hatóságokat, akikről azt mondta, bizonyára lefizették őket. Azt kérdezte, ha biztonságos egy akkumulátorgyár, akkor miért költöznek el Gödről az ott élők; miért temették be Gödön a kutat, ahol monitorozni lehetett volna a szennyezést; és miért néz ki úgy a gödi esővíz, mintha belevizeltek volna. Arra is kíváncsi volt, miért nem írtak ki népszavazást az ügyben. „Az önök zsebe ki van tömve. Az egész politikai elit zsebe ki van tömve. Önök el tudnak költözni ebből az országból, el tudnak innen repülni 5-10 év múlva bárhová. Viszont a gyerekeinknek teszik tönkre a levegőjét, a földjét és a vizét!” – mondta, majd azt kiáltotta, az ilyen emberek hazaárulók. A tömeg ekkor „hazaárulók” skandálásba kezdett. A férfi a későbbiek folyamán sűrű bekiabálásokkal reagált a hatóságok válaszaira, emiatt az eseményt biztosító cég emberei egy alkalommal megpróbálták kiterelni őt a teremből, de a közönség több tagja a védelmére kelt, és nem engedték őt eltávolítani a közmeghallgatásról.

A közmeghallgatás egyik drámai pillanata volt, amikor egy anya a csecsemőjével lépett a kormányhivatal asztala elé, ahol azt kérte, a gyermek szemébe nézve válaszoljanak arra a kérdésre, mérgező lesz-e a gyár miatt a víz, a talaj és a levegő. A környezetvédelmi főosztályvezető erre határozott nemmel felelt, mire több bekiabáló is hazugsággal vádolta őt.

Hajduné Kovács Mária Mónika az egyik lakossági kérdésre válaszolva elmondta, ha a gyár megkapja az engedélyét, de a hatósági ellenőrzés során azt észlelik, hogy beavatkozásra van szükség, akkor a fel tudják függeszteni a gyár működését, és súlyos környezetkárosítás esetén visszavonják az engedélyt.

Miért délelőttre tették?

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke azt kérdezte, ha a közmeghallgatás célja valóban az emberek tájékoztatása, akkor miért munkanapon délelőtt tartják azt. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a déli gazdasági övezetben már épül a Semcorp szeparátorfólia-gyára, valamint az EcoPro BM katódgyára is. Arra volt kíváncsi, készítenek-e egyesített tanulmányt a három beruházás összeadódott hatásainak vizsgálatára. Azt ígérte, a párt országos népszavazási kérdést ad be az akkumulátorgyárakról. (Ezt azóta be is adták.) Rácz Róbert a válaszában arról beszélt, hogy a közmeghallgatást 45 nappal előre kellett meghirdetniük, az időponton nem lehetett változtatni. A főispán azt hangsúlyozta, hogy korábban a BMW-gyár közmeghallgatására mindössze heten mentek el, ezek alapján döntöttek a helyszínről. Arról ugyanakkor egyáltalán nem beszélt, miért éppen munkanapon délelőttre tették az eseményt.

Előbb füttyöt, majd tapsot kapott a vízműigazgató

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója is reagálni akart Schmuck egyik gondolatára, de a közbekiabálások miatt inkább visszaadta a mikrofonját és leült. Gorjánt egyébként később ki is fütyülték, amikor egy hozzászólása előtt kiabálva utasította csendre a beordítozó lakosokat. A vízügyi szakember kifejtette, ő büntetőjogi felelősséggel tartozik azért, hogy Debrecen ivóvízellátását biztosítsa, a rétegvízből pedig nem vehetnek ki többet, mint amennyi újra felhalmozódik. A betemetett gödi monitorozó kútról azt mondta, szégyenletes dolog, hogy egy gyár ilyet csinál. A beszédét végül sokan megtapsolták.

Az egyik lakos megemlítette, hogy a német rendőrség razziát hajtott végre a türingiai CATL-gyárnál feketemunka, illegális tartózkodás és hamisított belépési okmányok gyanúja miatt. Szilágyi Balázs, a CATL képviselője erre úgy reagált, a rendőrség az egyik alvállalkozójukat ellenőrizte, és nem talált semmilyen szabálytalanságot.

Egy gazda arról beszélt, hogy kisemmizték a gyár miatt

Egy debreceni gazda arról beszélt, hogy 2014 óta folyamatosan tisztességtelen módon igyekeztek őt rávenni a Debrecen és Mikepércs között lévő földjeinek eladására. Azt mondta, miután ezt nem tette meg, letartóztatták és terrorizmus vádjával eljárást indítottak ellene. „Abból a pénzből, amit kaptam, Debrecenben nem tudok venni semmit. A családomat kisemmizték” – sorolta. Az ingerült férfi a hozzászólását azzal zárta, vagy belenyugszanak a gyár építésébe, évek múltán pedig rákosak lesznek, vagy „kapára, kaszára”, az idén kétszáz éve született Petőfi Sándor szelleme vezesse őket a harcba.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a gyár területéről kitermelt humuszréteggel, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. egyik képviselője azt válaszolta, telekhatáron belül fogják azt lerakni, ahogy azt a BMW-beruházás esetében is tették. Határozottan cáfolta azokat a pletykákat, amelyek szerint ezeket a földeket Németországba vagy Hollandiába szállítanák.

Dede Tamás, a Párbeszéd Hajdú-Bihar megyei elnöke azt kérdezte, jól tudja-e, hogy az akkumulátorgyárból a levegőbe kerülő károsanyagok egy 30 kilométer sugarú körben rakódnak le, valamint igaz-e, hogy az üzem a termálvizet fogja hasznosítani a lítium talajból történő kinyeréséhez. Tóth Roland, a környezethasználati dokumentációt készítő cég környezetmérnöke az első kérdésre egyértelmű nemmel felelt, mivel a vizsgálatuk szerint minden szálló por, ami a gyárból kiérkezik, határérték alatt lesz. Szilágyi Balázs, a CATL képviselője leszögezte, önmagában lítiumot egyáltalán nem terveznek vásárolni, hanem egy lítiumot is tartalmazó anyagot visznek majd a gyárba. Mint mondta, nem terveznek Magyarországon lítiumkinyerést sem.

Mondjanak le!

Az egyik résztvevő megkérdezte, miért nem jelent meg Papp László polgármester a közmeghallgatáson. Erre Szekeres Antal, Debrecen főjegyzője úgy reagált, hogy Papp már tartott az ügyben egy „közmeghallgatással egybekötött lakossági fórumot”. A kérdező emlékeztetett arra, hogy a polgármester a január 9-i közmeghallgatás után azt nyilatkozta, ha kell, a debreceniek akarata ellenére is megépítik a gyárat. A hozzászóló szerint Papp nem képviseli a debreceniek érdekét, hanem hatalommal való visszaélést követ el. „Amennyiben a fennálló lehetséges jogi utakon a városvezetés és polgármester úr nem hajlandó ennek a gyárnak a létrejöttét megakadályozni, úgy mondjanak le!” – szólította fel őket, mire a tömeg azt kezdte skandálni, hogy „mondjon le!”.

Elvesztették a lakosság bizalmát

Egy másik lakos azt hangsúlyozta, az elmúlt évek, évtizedek debreceni beruházásai, például a közel 20 éves csúszással átadott Csokonai Fórum (korábbi nevén Latinovits Színház) és a több száz millió forintot felemésztő, de soha meg sem valósult intermodális központ miatt a városvezetés elvesztette a debreceniek bizalmát. „Én azt gondolom, a városvezetésnek nincs joga a lakosok ellenében dönteni” – fogalmazott.

Hozzá hasonlóan Csige Tamás, Hajdúdorog volt MSZP-s polgármestere kifejtette, a legnagyobb probléma, hogy elfogyott a lakosság bizalma – ezt a közmeghallgatás során egyébként számos más hozzászóló is megemlítette. A politikus azt kérdezte, a gyár által elpárologtatott rengeteg víz megnöveli-e majd a villámárvizek veszélyét, vizsgálták-e ezt egyáltalán. Tóth Roland környezetmérnök elmondta, vizsgálták a vízgőz hatását, amely az eredményeik szerint nem lesz meghatározó.

Nem válaszoltak a kínaiak

Tetlák Örs (LMP), Érd alpolgármestere a CATL kínai képviselőitől azt kérdezte, létezhet-e olyan lakossági akarat, amely miatt úgy döntenek: nem építik meg a gyárat. Ők nem válaszoltak semmit. Többen is próbálkoztak hasonló kérdésekkel, de a cég képviselői egyszer sem kívántak választ adni. Egy nő angolul is feltette a kérdést, de erre sem reagáltak, a közönség soraiból pedig többen fújolni kezdtek. Rácz Róbert főispán azzal védte a kínai céget, hogy szerinte az ő dolguk eldönteni, mire válaszolnak.

Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője egy hozzászólásában arról beszélt, a CATL kínai képviselői nem vendégként, hanem gyarmatosítóként, ragadozóként jelentek meg a közmeghallgatáson. Felszólította őket, hogy kérjenek bocsánatot a debreceniektől. Kijelentette, a folyamatot csak népszavazással lehet megállítani. (A párt január 24-én be is nyújtotta helyi népszavazási kezdeményezését.)

Egy férfi az iránt érdeklődött, tudják-e garantálni, hogy nem történhet olyan természeti katasztrófa, amely során károsanyag juthat ki a gyárból. A katasztrófavédelem válaszadásra kért képviselője azt mondta, a vizsgálataik szerint nem juthat ki károsanyag a gyárból.

Egy nő azt kérdezte a debreceni főjegyzőtől, hogy milyen magyar támogatásokban részesül a beruházás. Erre Szekeres Antal azt felelte, Debrecen egy forintot sem fordít a gyárra. Hajduné Kovács Mária Mónika, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal természetvédelmi főosztályvezetője pedig arra kérte a közönséget, hogy csak környezetvédelmi témájú kérdéseket tegyenek fel, ugyanis nem lakossági fórumon vesznek részt.

Megütöttek egy nőt, egy másikat pedig lekönyököltek

A közmeghallgatás már hosszabb ideje viszonylag nyugodt mederben csordogált, amikor Gorján Ferenc vízműigazgatót arról kérdezték, hol van a hatástanulmányban, hogy szürkevízből fogják biztosítani a gyár vízigényének nagy részét, valamint mit tesz majd akkor, ha kiderül, a gyárból kikerülő víz mégis megöli a vízmű mikrobiológiáját. Miközben Gorján válaszolt, valaki azt kiáltotta, „Isten óvja meg önt, hogy majd megöljék, ha probléma lesz”. Ezt követően elszabadultak az indulatok, egy nőt, aki hangosan kritizálta a tömeg magatartását, megütött egy akkugyárakkal szemben felszólaló férfi, az asztalra lökte, majd kiszaladt a teremből. Hajduné Kovács Mária Mónika környezetvédelmi főosztályvezető ekkor, 13 óra 50 perckor bejelentette, hogy bezárja a közmeghallgatást, 6 perccel később azonban, miután lecsillapodtak a kedélyek, újra megnyitotta azt.

Habár az elmúlt napokban a médiában csak a fenti eset jelent meg, és eddig mi is csak erről tudtunk beszámolni, január 24-én jutott el szerkesztőségünkhöz egy videófelvétel, amelyen az látható, hogy egy férfi, aki korábban az akkumulátorgyárat ellenző felszólalókkal kiabált, az incidenst követően szándékosan lekönyökölt egy nőt, aki az üzemmel szemben tiltakozó lakosok közé tartozott.

A bántalmazásokat megelőzően felvetett téma kapcsán később Tóth Roland környezetmérnök egy másik kérdezőnek elmondta, a szürkevíz felhasználásáról még tárgyalások vannak, a cég akkor is a jogszabályoknak megfelelően jár el, ha teljes mértékben ivóvízből fedezi a vízellátását.

A vízügyi aggodalmakkal kapcsolatban fontos momentum volt, amikor Tóth Roland az egyik válaszában kifejtette, valóban előfordulhatnak a jövőben olyan időszakok, amikor nem lesz elég víz Debrecenben a lakosság és a gyár egyszerre történő vízellátásához. Ilyenkor a gyárat le kell állítani. „Ez egyfajta beruházói kockázat” – fogalmazott. Ugyanezt mondta később Hajduné Kovács Mária Mónika arra, hogy a gyár anélkül kezdte el a földmunkákat a kijelölt területen, hogy rendelkezne az építkezés további szakaszához szükséges engedélyekkel.

Fog-e kártérítést fizetni a CATL, ha embereket mérgez meg a gyár?

Egy méhész férfi arra volt kíváncsi, hogyan tudják garantálni, hogy a szükséges vízkészlet meglesz ebben az elaszályosodó térségben, hogy a CATL nem fúr-e egy engedély nélküli kutat magának, hogy a gyárból kijövő víz valóban sótalanítva lesz, és ők, a hatóságok képviselői még húsz évig hivatalban maradva be tudják-e tartani az ígéreteiket. Negyedórás hozzászólásában azt is megkérdezte, készítettek-e a Kárpát-medencére vonatkozó vízgazdálkodási vizsgálatot. A katasztrófavédelem képviselője a hivatalban maradás kapcsán azt hangsúlyozta, addig töltik be a vezető beosztásukat, amíg lakossági bizalom van az irányukban.

A többi válasz meghallgatása előtt a méhész újra beszélni kezdett, azt kérte a teremben lévőktől, tegye fel a kezét, aki szeretné, hogy az akkumulátorgyár megépüljön. Senki sem jelentkezett. A határértékek hatóságok általi betartatásával kapcsolatban elmesélte a saját tapasztalatait, amelyek szerint a hatóságok semmilyen szabálytalanságot nem állapítanak meg a méhcsaládjai lemérgezése után. „Azt a választ szoktuk kapni a hatóságoktól, amelyekben bízunk, hogy a méheink valóban mérgezés áldozatai lettek, megtaláltuk a növényben is a vegyszert, de a növényben található vegyszer és a méhekben található vegyszer nem hozható összefüggésbe. Ezer ilyen választ tudok hozni” – sorolta. Arról is beszélt, hogy egy méhegészségügyi készítmény gyártója nem fizetett kártérítést, miután véletlenül mérget tett az egyik termékébe, hanem inkább felszámolták a céget. Feltette a kérdést: vajon fog-e a CATL kártérítést fizetni, ha a határértékek átlépésével embereket mérgeznek meg. A félórás hozzászólást követően – a fent említett egyetlen feleletet leszámítva – nem kapott válaszokat a méhész.

Vagy párologtatás, vagy hőtermelés

Egy résztvevő azt kérdezte, pontosan hogyan számolták ki a zajszennyezést, és mikor kezdik el a zajvédő erdősáv telepítését, tekintettel arra, hogy a tervek szerint a gyár 2025-től már termelne. Tóth Roland környezetmérnök elmondta, a gyár számára kijelölt területhez eső legközelebbi olyan helyszínen mérték a zajterhelést, amelyen a jogszabályok alapján lakóépületnek tekintett ingatlanok vannak.

Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere kifejtette, aggódnak a községében élők. Arra volt kíváncsi, mi történik, ha a gyárban újrahasznált szürkevizet elpárologtatják – kerülnek-e a levegőbe szennyező anyagok. Felvetette, esetleg meg tudnák-e oldani, hogy a hűtőtornyokból ne elpárologtassák a vizet, hanem csapassák le azt. Tóth Roland a válaszában kifejtette, a víz elpárologtatásának előnye, hogy a párává alakuló víz hőt von el a környezetéből. Más esetben hőt termelő, villamos energiát használó eszközökkel kellene megoldani a hűtést.

Mi lesz akkor, ha katasztrófa történik?

Mándi László, a Momentum önkormányzati képviselője a hozzászólásában kijelentette, erre a közmeghallgatásra Papp László polgármesternek kellett volna elsőként megérkeznie és utolsóként távoznia. Azt mondta, a városvezetésnek ügydöntő népszavazást kellene kiírnia a beruházásról. (Január 23-án végül a Momentum nyújtott be helyi népszavazási kérdést.) Arról érdeklődött, a CATL milyen pénzügyi forrást biztosít Debrecennek arra a célra, hogy amennyiben havária esemény történik, az évekig elhúzódó biztosítási eljárás végéig a város ki tudja fizetni a károsultakat. Szilágyi Balázs, a CATL képviselője erre annyit válaszolt, hogy a jogszabályoknak megfelelően fognak eljárni, de a felelősségbiztosítás kérdésében még nem hoztak döntést.

Kosztonyák Katalin debreceni lakos a hozzászólásában arról beszélt, az egészségügyben a legjobb mindig a megelőzés, ebben az esetben ez azt jelenti, hogy nem építik fel a gyárat. Azzal érvelt, hogy bármikor történhet egy ritka természeti katasztrófa, amely előre nem látható balesetet okoz majd. A hatóságok részéről senki sem reagált a felvetésére.

Egy kérdező arra volt kíváncsi, milyen eséllyel tudja Debrecen teljesíteni a 2030-as klímacéljait, tekintve, hogy a CATL gyára jelentősen fogja növelni a város szén-dioxid-kibocsátását. Fauszt Zoltán aljegyző erre azt reagálta, hogy írásban válaszol a kérdésre. Ezt a résztvevők között többen is nehezményezték.

Az önkormányzat nem szervez több fórumot

A közmeghallgatás végén többen is arról érdeklődtek, van-e lehetőség egy harmadik közmeghallgatás megtartására, erre azonban a kormányhivatal illetékesei rendre azt felelték, hogy ebben az eljárásban nem lehet több ilyen alkalmat tartani. Az aljegyző arra a kérdésre, hogy Debrecen vezetése fog-e újabb lakossági fórumot szervezni a beruházással kapcsolatban, azt válaszolta, hogy nem terveznek ilyet.

A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!