Közleményt juttatott el a Debreciner szerkesztőségéhez január 25-én reggel a Momentum, amelyben bejelentették, hogy Mándi László, a párt debreceni önkormányzati képviselője január 23-án helyi népszavazási kérdést adott be a Helyi Választási Irodának a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban.

A kérdés így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”

A közleményben azt írják, meggyőződésük, hogy egy ekkora beruházást nem lehet megvalósítani a helyiek megkérdezése nélkül. „Védjük meg Debrecent, védjük meg természeti értékeinket, védjük
meg a jövőnket!” – írják, hozzátéve, hogy ehhez minden debreceni segítségére szükségük lesz.

Évi 100 ezer tonna szén-dioxid és napi 10 ezer köbméter ivóvíz

A közlemény kiadása után fél órával hasonló témában tartott sajtótájékoztatót Debrecenben a Mi Hazánk Mozgalom. Salánkiné Kuti Zsuzsanna választókerületi elnök bejelentette, ők is helyi népszavazást kezdeményeztek, a kérdéseiket január 24-én nyújtották be.

A politikus azt mondta, önállóan egyetlen párt sem tud egy hónap alatt 35 ezer aláírást összegyűjteni, ezért kérték január 21-i fórumukon a debreceni lakosok és szervezetek segítségét. Salánkiné Kuti Zsuzsanna szerint nincs más lehetőség, csak ez a népszavazás állíthatja meg az akkumulátorgyár felépítését. A párt úgy látja, a városvezetésnek azzal kellett volna kezdenie, hogy közvélemény-kutatást rendel vagy népszavazást kezdeményez az ügyben. „Semmilyen gyár, technológia, gazdasági fellendülés nem lehet erősebb érv annál, minthogy megőrizzük a magyar termőföldeket” – fogalmazott.

A Debreciner érdeklődésére a választókerületi elnök elmondta, a benyújtott kérdésük a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi 100 ezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi 10 ezer köbméter értéket?”

A politikus kifejtette, más ellenzéki pártokkal előzetesen nem egyeztettek a kérdés beadásáról, de Toroczkai László pártelnökük már egyértelművé tette, számítanak más pártok becsatlakozására is. „Ezt egyedül nem tudjuk megcsinálni, minél nagyobb mozgósítás kell. Azt gondolom, a törésvonal nem ott van, hogy valaki jobboldali vagy baloldali, fideszes vagy ellenzéki. A törésvonal ott van, hogy akarjuk-e a gyárat, vagy nem” – magyarázta.

Megkérdeztük, számítanak-e arra, hogy a népszavazási kezdeményezésükkel megállítható a többi, Debrecenben épülő, akkumulátorgyártással összefüggő üzem létesítése, egyáltalán céljuk-e ezeknek a megakadályozása. Salánkiné Kuti Zsuzsanna azt válaszolta, a CATL megállítása a legfontosabb, ez az elsődleges céljuk, de egyáltalán nem tartják kívánatosnak Magyarországon több akkumulátorgyár megépülését.

Arra a kérdésünkre, hogy miért csak az elmúlt hetekben vált láthatóvá a Mi Hazánk Mozgalom aktivitása a még augusztusban bejelentett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban, a választókerületi elnök azt felelte, az országgyűlési választási kampányban ő maga is beszélt arról, hogy a termőföldek védelme elsődleges fontosságú, ezzel pedig ellentétes a CATL gyárépítése. Az elmondása szerint eddig azonban nem tudták szakmai alapokon támadni, mert nem voltak ismertek a katasztrófavédelmi és környezetvédelmi adatok, valamint a hatósági állásfoglalások.

Egy országos kérdés is elbírálás alatt van

Ahogy azzal korábban számos anyagunkban foglalkoztunk, tavaly októberben elsőként az LMP kezdeményezett helyi népszavazást Debrecenben, ők azonban a Helyi Választási Bizottság általi átengedést követően nem kezdtek aláírásgyűjtésbe arra hivatkozva, hogy inkább országos népszavazással próbálkoznak. Ők január 23-án adták be a kérdésüket a Nemzeti Választási Irodának (NVI).

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!