Szeptember 12-én a Spirit FM Ökoóra – Klímaszervíz című műsorában járt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke és Jármi Péter, a párt Hajdú-Bihar megyei elnöke. A két politikust Ónody-Molnár Dóra újságíró a CATL nevű kínai óriásvállalat Debrecenben, a déli gazdasági övezetben épülő akkumulátorgyárával kapcsolatban kérdezte.

Schmuck Erzsébet elmondta, az LMP szerint az üzem létesítése erősíti a magyar gazdaság függőségét az autó- és akkumulátorgyártástól, valamint Kínától. A párt azt is kifogásolja, hogy az üzemnek nagyok a környezeti kockázatai. A kormány klímavédelmi célokra való hivatkozásaira reagálva kifejtette, az akkumulátorgyártás is szén-dioxid-kibocsátással jár, miközben az elektromos autók nagy arányú exportja miatt más országok fogják élvezni a tisztább levegőt.

Ezért építik be a Tócóvölgyet is?

Jármi Péter arról beszélt, hogy a tapasztalatai szerint a debreceniek zöme ellenzi a beruházást a környezeti kockázatok, valamint az üzem ingatlan- és albérletárakat növelő hatásai miatt. A politikus szerint kérdés, honnan jön a korábban bejelentett 9 ezer munkavállaló Debrecenbe, mert szerinte ennyi dolgozót még a környékbeli városokból sem tudnak toborozni. Schmuck Erzsébet is hasonlóan látja a helyzetet, ő úgy véli, a munkások többsége külföldről érkezhet.

Kérdésre válaszolva Jármi Péter kifejtette, a CATL akár 300-400 milliárd forint állami támogatást is kaphat, amelynek egy részét a BMW-hez hasonlóan nem közvetlenül juttatják majd, hanem olyan infrastrukturális fejlesztésre fordítják, amely a cég érdekeit szolgálja. A politikus sejtése szerint már a tócóvölgyi Nagyrétet is a beruházás kedvéért építik be, a rengeteg dolgozónak ugyanis lakásokra lesz szüksége.

Nem kell környezetvédelmi hatástanulmányt készíteni

A beszélgetésen hangsúlyos szerepet kapott a gyár vízigénye. Jármi Péter kifejtette, miközben a Civauqa-programon keresztül napi 25 ezer köbméter víz érkezik majd Debrecenbe, a gyár fogyasztása napi 24 ezer köbméter, szerinte tehát kérdés, hogy mi lesz a kiszáradó Nagyerdővel és erdőspusztai tavakkal, amelyek miatt a projektet életre hívták. Schmuck Erzsébet megjegyezte, egyelőre kérdés, hogy a gyártás során keletkezett rengeteg szennyvizet hogyan fogják megtisztítani, majd hová engedik.

Jármi Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az akkumulátorgyárhoz nem kell környezetvédelmi hatástanulmányt készíteni, ezért olyan komplex elemzéseket nem is tudnak végezni, amelyek megmutatják például, mi lesz a környező települések vízbázisával, a várhatóan komoly zajszennyezés hogyan hat az ökoszisztémára. Arra is emlékeztetett, hogy a kormányhivatal szerint a déli ipari parkban nem ajánlott nagy teljesítményű víztisztító rendszert létesíteni, pedig ennek a gyárnak szerinte arra lesz szüksége. „Ez vagy egy veszélyes üzem lesz, mert bármikor kiszivároghat a talajba a szennyező anyag, vagy valahová el kell szállítani az óránkénti ezer köbméter fogyasztásból eredő szennyvizet” – fogalmazott. Schmuck Erzsébet kifejtette, a kormány az elmúlt években meggyengítette a környezetvédelmi hatóságokat, kormányhivatalokba helyezte őket, és szakembereket küldött el tőlük. Szerinte a hatóságoknál jelenleg nincs megfelelő ellenőrzés, továbbá a cselekvési terveket is nehézkesen hajtják végre.

Később még szükség lehet a termőföldre

Az LMP azt is kifogásolja, hogy a beruházás miatt több száz hektár termőföldet vesznek el, amely ugyan nem a legjobb minőségű, de Jármi Péter szerint feljavítható lenne, hosszabb távon pedig az élelmiszer-termeléssel is lehetne magas hozzáadott értékű munkát végezni. A politikus úgy véli, jó lenne előre gondolkodni, de szükség esetén menet közben is leállítható a projekt. „A betont is fel lehet verni, és vissza lehet alakítani a zöldterületet” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy lesz-e párbeszéd az ellenzéki pártok között a beruházással kapcsolatban, Jármi elmondta, informális megbeszéléseik már voltak, ha a jogászaik kidolgozzák a helyi népszavazási kérdéseiket (információink szerint ez már az előző héten megtörtént), akkor hivatalosan is megkeresik a pártokat és civil szervezeteket, hogy beállnának-e a kezdeményezésük mögé. Ónody-Molnár Dóra kérdésére azt is kijelentette, a debreceniek elégedetlenek a gyárépítés körüli folyamatokkal, ezért az ellenzéki pártok és a civilek összefogása esetén össze tudnák gyűjteni a számításaik szerint szükséges 38 ezer aláírást.

További részleteket a Spirit FM Youtube-csatornáján hallgathatnak meg.