Némelyik épület az elhelyezkedése, mások a stílusa, megint mások a kihasználatlan lehetőségei miatt érdemesek a figyelmünkre. Kezdjük a Belvárossal! Az Apolló mozi szomszédságában áll a valamikori „zaci”, zálogház barnáspiros, háromemeletes épülete. Sohasem tartozott a város legkarakteresebb épületei közé, nem tett jót neki sem az idétlenül felhúzott felső emelet a lapos tetővel, sem a földszinti bolt stílustalan portálja, mégis kár, hogy hullik róla a vakolat, félig lehúzott, törött redőnyök mögül, piszkos üvegtáblákkal ásítozik, ki tudja, hány éve, a Piac utca 59. alatt, a város főutcáján. (Hasonló csúfság volt a Nagyállomás mellett a Kisdebrecen szálló is, de szerencsére egyházi épület lett, szépen felújítva.)

A Bethlen utca 14. alatt áll a volt Pedagógus Művelődési Ház épülete. Később Életreform Ház lett, és a Kölcsey Művelődési Központ tagintézményeként az egészséges életmód terjesztése volt a feladata. A mellette álló polgárházat lebontották, most a „Mediterrán Udvar” nevű komplexum áll mellette. Ez az épület maradt, bezárva, az enyészetnek adva. Módos borkereskedő családé volt, boltíves pincesorát sokféle módon lehetne hasznosítani.

Apropó, pincék. Kevesen tudják, milyen csodák húzódnak meg a belvárosi házak alatt, többnyire kihasználatlanul, A Gambrinusz köz mára kihalt vagy haldokló üzletsora alatti pincéket egy darabig ügyesen kihasználták, üzletek és étterem működött bennük. Most a vasráccsal zárt lejáratot sokan csak szemétledobónak használják.

Valószínűleg bontásra vár a Rákóczi és a Hunyadi utcák találkozásánál, a Fórummal szemben álló üres cívisház is (ahogy a mellette lévőket már ledózerolták). Ahogy a helyzetet ismerjük, bizonyára egy újabb jellegtelen betonkolosszus fog épülni a helyükre.

A Nagyerdő felé haladva, a Weszprémi utcán áll a Ladányi-villa, Ladányi Józsa sebész professzorasszony Bauhaus stílusú egykori otthona. Mivel ebből a stílusból csak mutatóba van néhány a városban, különösképpen kellene vigyázni rá. Ehelyett ez is omlik-romlik. A professzor az épületet az orvosegyetemre hagyta. Egy darabig külföld diákok laktak benne, majd eladták. Állítólag a város egyik nagyvállalkozója vette meg. Bár építéssel foglakozik, ez az épület bizonyára nem érték neki, pusztán befektetés, hiszen akkora telken fekszik, ahová soklakásos társasházat fel tud majd húzni, ha annyira leromlik a jelenlegi ház állaga, hogy a szakértők szerint már nem lesz érdemes felújítani. Csak idő kérdése. A Nagyerdőn, a Medgyessy sétány két romantikus kis palotájáról nemrégen írtam. Ezek is ott szomorkodnak, sorsukra várva. Csak reménykedni lehet, hogy nem a bontás lesz a sorsuk, hogy egy újgazdag vevő valami méregdrága, csilivili otrombaságot építsen a helyére, csak, mert megteheti.

Sétáljunk most el a kicsit távolabb eső, a Hadházi utcából nyíló Apafi utcára! A kisebb-nagyobb családi házak között egy sokemeletes panelházat találunk. Az udvarán szobor, a bejárat fölött tábla: Váci Mihály Középiskolai Kollégium. De diák vagy két évtizede a lábát sem tette be ide. Valamikor Hollandiában láttam, hogy egy kihasználatlan iskolaépületből garzonlakásokat alakítottak ki, és otthonról elköltöző fiataloknak, pároknak adták ki, amíg önálló lakáshoz nem jutnak. Vajon nem jelentene ez nálunk is sokaknak megoldást?

Folytathatnánk az utunkat tovább is, és kedves olvasóink is bizonyára tudnának a fentiekhez hasonló épületeket mutatni. A kérdés mindegyiknél ugyanaz: megengedheti ezt magának Debrecen?

Ilyen gazdagok vagyunk?

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!