Kissé félénken kezdődik a beszélgetés, Feri szerint könyvet lehetne írni az életükből, olyan sok mindenen mentek keresztül, mire idáig eljutottak, ahogy ő fogalmaz: a posványból. Nem elég erre pár óra, reggelig is itt ülhetnénk.

Feri és Sanyi tudják, milyen az utcán élni. Feri 20 évig, Sanyi 1 évig élt a kinti farkastörvények szerint. Feri a bokrokban rejtette el a matracot, plédet, de ezeket olykor brahiból ellopták mások, akik kifigyelték a rejtekhelyet. Sanyiban még élénken élnek azok az emlékek, amikor le se ülhetett egy padra sem, hiszen rögtön ráfogták, hogy koldul. Mit is mondhattak volna? Koszos ruhában, mosdatlanul leült egy padra. Elkérik a lakcímkártyádat, meglátják rajta, hogy Dobozi, és rögtön megbélyegeznek. Biztos koldult. Az pedig tilos. Ezért már kaphatta is a csekket. Így dolgozni sem lehet elmenni, hiszen minimum tiszta ruhában és frissen mosdott emberként sétálhat be egy munkahelyre. De az utcáról?

Társad a nyomorban

Feri az alkoholról is nyíltan beszél. Az utcán mégis ki a társad? Azon gondolkodsz egész nap, kitől kellene egy kis pénzt kérni, hogy legyen egy felesre valód. De a koldulás is szégyen. Az első előtt meg kellett igyak 2 deci pálinkát, hogy elmúljon a szégyenérzetem.

Kati nem az alkoholhoz nyúlt, de ő is koldulni kényszerült. Először 200 szem Xanaxot vettem be, de nem sikerült. Utána már 300 szem Xanaxot vettem be, plusz altatót, de így is megmaradtam – emlékszik vissza az első öngyilkossági kísérleteire, majd Feri vág közbe a magyarázattal: Istennek terve volt veled.

A hit mindhármójuk életében nagyon fontos. A reggeli áhitatot semmi pénzért nem hagynák ki. Ha bármit másként csinálhatna Kati, hamarabb kereste volna Istent. Nem kerülték volna el akkor sem a problémák, hiszen megtérése óta is érték bajok, de a hit sokat segít neki. A zsoltárokat akkor is énekli, amikor éppen takarít. Mikor először ment istentiszteletre az Árpád téri templomba, a hátsó sorba ült le, mint egy kis riadt veréb. Korábban a hittől nagyon távol állt, az istentisztelek alatt is sokat vádolta Istent mindazért, amik történtek vele. Majd ahogy folyamatosan járt a reggeli áhitatokra, úgy hagyta el az antidepresszánsok szedését, és kezdett az élete is javulni.

Vágynak a szerelemre

Mindannyian magas lóról estünk le. Nekem is két autóm volt, két lakásom. És nézd meg, hova jutottam! – figyelmeztet Feri, hiszen bárkivel megtörténhet az, hogy az utcára kerül egyik pillanatról a másikra.

Feri 3 házasság után került teljes anyagi és lelki csődbe. Sanyinak sem volt szerencséje az első párjával, és a banki hitel őt is tönkretette. A rossz tapasztalatok ellenére reménykednek abban, hogy a szerelem rájuk mosolyoghat újra. Biofizikailag jól vagyok – mosolyog Feri. Kati viszont már nem akar maga mellé senkit. Amikor bedőlt a hitelük és elvesztették a lakásaikat, a férje felakasztotta magát. Ott maradt egyedül két gyerekkel. Kidobott mindent ezek után, hiszen nem az életre készült, hanem a halálra. Két bugyija volt mindössze, mikor kiköltöztek Pacra.

Abban mindannyian egyetértettek, hogy a probléma rendszerszintű. Ha az utcán vagy, előbb-utóbb orvosi ellátásra lesz szükséged. Ahhoz, hogy ingyenes orvosi ellátást kapj, kell lakcímkártya. Azon meg csak a Dobozi lesz a címed. Így viszont rögtön megbélyegeznek – panaszkodik Sanyi.

Végre tartoznak valahova, szeretetben élnek, végre számítanak. Ez a gyülekezet sokkal inkább egy családra hasonlít. Ha valamelyikőjük nem jön egy alkalomra, azonnal kérdezgetik, hogy hol van, mi történt vele. És ez nagyon sokat jelent nekik.

Ferinek többször könnybe lábadt a szeme, hiszen amikor csak fel kell elevenítenie az elmúlt 40 évet, mindig önostorozásba kezd. Sajnos sok időt tölt ezzel napközben, pedig tudja, hogy most már csak előre kellene tekintenie. De egyelőre még bizonytalannak érzi a jövőjét, ezért a múltban él és hibáztatja magát érte. Pedig Ferinek 3 szakmája is van, csodálatos lexikális tudása és rendkívül jó humora.

Beszélgetésünk alatt többször hangsúlyozták, mennyire hálásak a gyülekezet minden tagjának azért, hogy kisegítették őket korábbi helyzetükből. Úgy érzik, ha nincs ez a segítség, egyedül soha nem sikerült volna.

Saját bevallásuk szerint az utcai élettől megkérgesedett a szíve a két férfinak. Most viszont mindketten örömmel, alázatosan, egymást motiválva dolgoznak azért, hogy újra talpra állhassanak. Ebben pedig Kati nagyon sokat segít. Kati élete S. Gyula diakónus szerint maga a bizonyságtétel, és a két férfi is nagyon közel áll már ahhoz, hogy teljesen talpra tudjanak állni.