Több mint fél évig tárgyaltak egymással a debreceni ellenzéki pártok arról, miként léphetnének fel közösen a Fidesz ellenében az őszi önkormányzati választásokon. Sikertelenül.

Egy hónappal ezelőtt előbb a Momentum-Jobbik-LMP összefogás jelentette be, hogy a három párt közös polgármesterjelölttel, közös választási programmal és közös egyéni jelöltekkel és pártlistával indul a választáson. Egy hete pedig a DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás állt a nyilvánosság elé választási szövetségük ismertetésével: közös polgármesterjelölt, közös választási program, közös egyéni jelöltek és közös pártlista. (A Momentum-Jobbik- LMP összefogás és a DK kölcsönösen egymást nevezték meg az összellenzéki együttműködés ellehetetlenítőjeként.)

A július 16-ai sajtótájékoztatójukon Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció helyi elnöke, a „debreceni demokraták” összefogásának polgármesterjelöltje kijelentette: a Fidesz debreceni leváltása érdekében egy előválasztásba is belemenne a többi ellenzéki polgármesterjelölt részvételével, ennek azonban feltételéül szabná, hogy az érintett szervezetek vegyenek részt egy összellenzéki együttműködésben. A részletekbe a sajtótájékoztató nyilvánosság előtt nem ment bele.

A Debreciner értesülései szerint a négy szervezet által aláírt választási együttműködési megállapodás is megemlíti az előválasztás lehetőségét. „Az Aláírók fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az Aláírók közös akarata alapján, további ellenzéki pártokkal illetve szervezetekkel megállapodva kibővítsék ezen megállapodást, amennyiben a jövőben csatlakozni kívánó politikai csoportok elfogadják jelen választási együttműködés kereteit. Amennyiben ennek következményként több ellenzéki polgármesterjelölt neve is felmerül, az Aláírók javasolják, hogy a közös polgármesterjelölt személye előválasztáson dőljön el.”

A debreceni közélet iránt érdeklődők közül többen úgy értelmezték Varga Zoltán nyilatkozatát – bár ő az aláírt megállapodásuknak megfelelően pontosan ismertette a felvetésüket –, hogy a négypárti összefogás a Momentum-Jobbik- LMP együttműködésnek, illetve polgármesterjelöltjének, azaz Kőszeghy Csanád Ábelnek ajánlotta az előválasztás lehetőségét, pedig mint látható, nem erről van szó. A Momentum-Jobbik- LMP együttműködés pártjainak – vélhetően eddigi külön összefogásukat feladva – előbb csatlakozniuk kellene a „debreceni demokraták” megállapodásához, s csak aztán jöhetne szóba bármiféle polgármesterjelölti előválasztás lehetősége Debrecenben. Erre pedig jelen állás szerint vajmi kevés esély mutatkozik.

Ezek ismerete után már pusztán gondolati játék azon eltöprengeni, hogy miféle hozadéka lehetne egy Kőszeghy-Varga előválasztásnak. A két támogatói tábor irányítói és tagjai (különösen a Jobbik és a DK hívei) sok sebet ejtettek egymáson nemcsak az utóbbi években, hanem az utóbbi hetekben is. Nehezen képzelhető el, hogy ha akármelyik jelölt is kerekedne felül egy előválasztáson, akkor másik híveinek többsége – elfogadván a döntést – szavazatát a korábbi kemény ellenfélre adná.

Az előválasztásra eleve akkor lenne szükség, ha a korábbi debreceni választások eredményei és a jelenlegi helyi választópolgári hangulat alapján úgy tűnne, hogy egy egységes ellenzéki jelölt eséllyel indulna a jelenlegi és újrajelölt fideszes polgármester, Papp László ellenében.

Mai tudásunk szerint egyedül arra van matematikai esély, hogy a 23 egyéni választókerület némelyikében legyőzhető lenne a Fidesz képviselőjelöltje, ha vele szemben egyetlen ellenzéki kihívó indulna az összellenzéki együttműködés támogatottjaként, ám ilyen együttműködés jelenleg nem létezik, s mind a „debreceni demokraták”, mind a Momentum-Jobbik- LMP arra készülnek, hogy minden egyes választókerületben indítanak saját jelöltet. Vagy talán ezekben a megnyerhetőnek tűnő egyéni választókerületekben kellene előválasztásokat rendezni a képviselőjelöltek között?

Bár az ellenzék ideje vészesen fogy, egyre közeledik a választások napja, október 13-a, ráadásul tombol a nyár, természetesen elviekben megvan a lehetősége annak, hogy valamiben megegyezik a két csoportosulás. Igaz, a jelenlegi hadállásaik szerint ez komoly önfeladást kívánna egyik vagy másik, esetleg mindkettő részéről, s még akkor sem biztos, hogy a debreceni oppozíció pártjaival szimpatizáló választópolgárok jelentős szavazati részvétellel honorálnák az újabb és újabb lépésváltásokat.