Most, a hónap végén már nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a szokásoshoz képest jóval több csapadékkal. A gazdák örülhetnek, a méhészek kevésbé. Akácméz nem sok lesz idén, az eső, a szél és a hideg miatt a méhek egyszerűen nem tudtak kirepülni a kaptárokból. Az előző héten a diákok Piac utcai klímatüntetésén előbb a kabátok kerültek elő, majd közel minden demonstráló pólóra vetkőzött, hogy aztán előkerüljenek az esernyők – mindez harminc perc leforgása alatt.

Szerdán tornádót fotóztak Debrecen mellett, a várost pedig özönvízszerű eső öntötte el, sok helyen eltüntetve a járdákat a szem elől. Jelen szöveg írásakor a meteorológiai előrejelzések semmi jóval nem kecsegtetnek: napos idő egyelőre nincs kilátásban. Eközben – a debreceni ítéletidővel szinte egyidőben – Moszkvában jéggel vegyítik a jegesmedvék ételadagjait, hogy ezzel segítsék az állatokat átvészelni az ilyenkor teljességgel szokatlan kánikulát. 31 Celsius fokot mértek ugyanis. Moszkvában!

Eközben egy alternatív univerzumban a második számú közjogi méltóság arról tájékoztatja pártja lelkes követőit, hogy nincs itt semmi látnivaló, a klímaváltozás csak a független sajtó agymosása. A nemzet lapja szerint Soros György buzdítja a fiatalokat a lázadásra, a célja pedig a jóhiszemű diákok megtévesztése. Már megint a helyi politikába akar beavatkozni ugyanis – hiába, ebből nem tud kiöregedni. Az ország elsőszámú keresztes lovagja pedig a klímapolitikát nemes egyszerűséggel a globalizáció fedőszervének és a háborús konfliktusok támogatójának nevezi.

Látjuk, hogy két világ van.

Az egyikben a klímaváltozás egyszer hőséget és aszályt, máskor özönvizet és tornádót hoz. A másikban Soros és a globalizáció ügynökei agitálják az ártatlan fiatalokat a kormány ellen – már amikor éppen nem háborúkat robbantanak ki. A rossz hír az, hogy mindegy, hogy az egyik vagy a másik világhoz tartozunk. A klímaváltozás hatásait mindannyian érezni fogjuk: azok is, akik most még a másik oldalon állnak.