Ma, november 8-án jelent meg az UNESCO közleménye arról, hogy a világ mely 49 települését választották be az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete által 2004-ben alapított Kreatív Városok Hálózatába. Ide szeretett volna bekerülni Debrecen önkormányzata is, méghozzá irodalom kategóriában, azonban az UNESCO közlése alapján ez nem sikerült. Ebben a művészeti ágban idén a svédországi Göteborg, az indonéz Jakarta és a litván Vilnius váltak a hálózat új tagjaivá. A Kreatív Városok Hálózatának jelenleg Magyarországon két tagja van, korábban Budapest a dizájn, Veszprém a zene kategóriában kapta meg ezt az elismerést.

Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere még április 11-én, a költészet és a város napja alkalmából mondott beszédében jelentette be, hogy a város pályázik a címre. „E cím elnyerésére sarkall minket városunk gazdag történelme, és a magyar nemzeti kultúra és identitás alakításában játszott kiemelkedő fontosságú szerepe. Az idén éppen 460 éve folyamatosan működő nyomdája, jelentős oktatási tevékenysége, a magyar irodalom itt alkotó, vagy városunkhoz kötődő személyiségei. A református kollégium évszázadokon keresztül messzire világító szellemisége, és az utóbbi bő egy évszázadban immár egymást jól kiegészítő vallások együttélése. És legfőképpen: Debrecen mindezek következtében létrejött páratlan gazdagságú szépirodalma és irodalmi műveltsége” – mondta akkor a polgármester.

A Debrecen hivatalos honlapján megtalálható pályázati anyag szerint a projekt koordinációjáért Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója, az ő politikai támogatásáért pedig Puskás István kulturális alpolgármester felelt. Kovács Béla Lóránt idén augusztusban azzal vétette észre magát a helyi közéletben, hogy beszédet mondott a „Kiálts Debrecen!” elnevezésű demonstráción, amely a parlament által június 15-én elfogadott, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvénymódosítás mellett állt ki.

Egyelőre nem találtuk jelét, hogy Papp László polgármester vagy Puskás István alpolgármester reagált volna az UNESCO bejelentésére. Mindkét politikust levélben kerestük, amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Nem ez volt az első kulturális pályázat, amin elbukott a város

Debrecen korábban két nagyszabású nemzetközi pályázaton is részt vett: előbb a 2010-es, majd a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címet célozta meg a városvezetés. Az első próbálkozás során Pécs, a második alkalommal pedig Veszprém előzte meg Debrecent.

Ha szeretnél hozzászólni, megteheted a Debreciner közösségi oldalán. Várjuk a véleményedet!