A Kreatív Városok Hálózatába azok a települések tartozhatnak, amelyek a kreativitást a fenntartható fejlődés stratégiai fontosságú összetevőjének tekintik. Magyarországról eddig Budapest és Veszprém vált a hálózat tagjává, de más kategóriákban. Papp László szerint Debrecent a nemzetközi szervezet díjának elnyerésére sarkallja, hogy a városnak páratlan gazdagságú a szépirodalma és az irodalmi műveltsége.
Szabó Magda hazája, Debrecen az UNESCO Irodalom városa címére pályázik
debreciner.hu
A közösségi oldalán tette közzé április 11-én a költészet napja és a város napja alkalmából mondott beszédét Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere. A Szabó Magda Emlékházban készített felvételen a politikus arról beszélt, az író úgy tudott idehaza és külföldön egyaránt az egyik legnépszerűbb magyar szerzővé válni, hogy közben megmaradt „az egyik legdebrecenibb” alkotónak, az írásai pedig a mai debreceni polgárokat is lokálpatriotizmusra serkentik. „Szabó Magda munkássága abban a tekintetben inspirálhat minket cselekvő városszeretetre, hogy ne csupán mi magunk legyünk meggyőződve, hogy Debrecen a magyar kultúra kiemelkedő városa, hanem immár hirdessük is ezt messze hangzó módon, jelentős hazai és nemzetközi aktivitással” – fogalmazott a polgármester.
Papp László ezt követően bejelentette: Debrecen pályázik az UNESCO Irodalom városa (City of Literature) címére. „E cím elnyerésére sarkall minket városunk gazdag történelme, és a magyar nemzeti kultúra és identitás alakításában játszott kiemelkedő fontosságú szerepe. Az idén éppen 460 éve folyamatosan működő nyomdája, jelentős oktatási tevékenysége, a magyar irodalom itt alkotó, vagy városunkhoz kötődő személyiségei. A református kollégium évszázadokon keresztül messzire világító szellemisége, és az utóbbi bő egy évszázadban immár egymást jól kiegészítő vallások együttélése. És legfőképpen: Debrecen mindezek következtében létrejött páratlan gazdagságú szépirodalma és irodalmi műveltsége” – sorolta Papp László, majd azt kívánta a debrecenieknek: az irodalom legyen gyógyír minden nehéz élethelyzetre, segítsen megfogalmazni a problémákat és feldolgozni a traumákat, adjon hitet és reményt.
Szabó Magdáról olykor elfeledkezik a városvezetés
Amikor elsődleges szempont a biznisz, akkor egyszerűen eltakarják, elbarikádozzák Szabó Magda főtéri szobrát. 2019-ben egy hüttét építettek közvetlenül elé, 2020-ban pedig egy kolbászsütő bódéja került Szabó Magda szobra elé, egyenesen a moslékos hordókra tekintett.
NT
SM
Az UNESCO 2004-ben hozta létre a Kreatív Városok Hálózatát azzal a céllal, hogy erősítse a résztvevő városokkal történő, továbbá ezen települések egymás közötti együttműködését. Azok a városok kerülhetnek be a hálózatba, amelyek az UNESCO szerint a kreativitást a fenntartható fejlődés stratégiai fontosságú összetevőjének tekintik. Magyarországon jelenleg két település tagja a Kreatív Városok Hálózatának: Budapest (dizájn kategóriában) és Veszprém (zene kategóriában). A Debrecen által most megpályázott Irodalom városa cím ennek az UNESCO kezdeményezésnek a része, az elmúlt években olyan városok kapták meg, mint például Bejrút, Dublin, Edinburgh, Heidelberg, Krakkó, Lviv, Manchester, Melbourne, Milánó és Québec.
A kulturális fővárosi címet korábban két alkalommal sem sikerült megszerezni
Debrecennek az elmúlt években egyébként már volt két nagyszabású nemzetközi pályázata, a városvezetés 2010-re és 2023-ra is megcélozta az Európa Kulturális Fővárosa címet, ezt azonban előbb Pécs, majd Veszprém nyerte el. Az UNESCO Kreatív Városok Hálózatába minden település csak egy kategóriában pályázhat, tehát most Veszprémmel egészen biztosan nem kell megküzdenie Debrecennek.
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!
