Mozgáskorlátozottak figyelemfelkeltő akciója a Nyugati Pályaudvar előtt a Részvétel Hónapjában.
Vegyetek már észre bennünket!
16 állomást jelképező lufiból Gábor kerekesszékében ülve 14-et durrantott ki, ezzel szemléltetve, hogy a Budapest-Vác vonalon 16 vasúti állomásból 14-en nincs akadálymentesítés – ami döbbenetes 90%-os arányt jelent. (Részletek itt.)
A CKA Hálózat Akadálymentes Munkacsoportjának alapítói október elsején ezzel a figyelemfelkeltő akcióval hívták fel a figyelmet a vasúti akadálymentesítés tarthatatlan helyzetére a Nyugati pályaudvar előtt. Az esemény része a Civil Kollégium Alapítvány Részvétel Hónapjának, mely közel 20 éve hívja fel figyelmet a társadalmi ügyekben való részvétel és az egymásért való kiállás jelentőségére.
Októberben az ország számos pontján állampolgári csoportok és civil szervezetek tucatjai csatlakoznak, hogy bemutassák az általuk képviselt ügyeket és bevonják az embereket munkájukba az aktív állampolgárság fontosságát hirdetve.
Ennek remek példája a CKA Hálózat Akadálymentes Munkacsoportjának két alapítója: az Önállóan lakni – közösségben élni ésaz Egymásért – Közösen Mozgáskorlátozottak Egyesület, amely évek óta küzd a mozgáskorlátozott emberek esélyegyenlőségéért. 2023-ban elindították az „Akadálymentes vasútért” mozgalmat, és tárgyalásokat kezdeményeztek a MÁV és a BKK vezetőségével az akadálymentesítés országos kiépítése érdekében.
Intézkedéseikkel segítették Fót város helyi autóbusz közlekedését, és 2024-ben lakossági fórumot indítottak Üröm város akadálymentesített vasútállomásának közúti megközelíthetősége érdekében. Az egyesület korábban már kiharcolta dunakeszi vasútállomás akadálymentesítését.
Ma Magyarországon több mint 140 ezer mozgáskorlátozott ember él, akiknek mindennapos kihívást jelent a közösségi közlekedés használata, akár a lakóhelyükön belül, akár egy másik városba történő utazás során. Ha pedig figyelembe vesszük az idősebb, nehezebben mozgó embereket, a babakocsisokat, vagy azokat, akik valamilyen átmeneti sérülés miatt akadályozottak, világossá válik, hogy milyen sokan találkoznak hasonló nehézségekkel a közlekedési rendszerben – kezdve már a tervezéstől, egészen az állomásig.
Mit tehet egy kerekesszékes ember Magyarországon, ha közösségi közlekedéssel szeretne eljutni egy másik településre?
● Távolsági buszra nem szállhat fel, mert ezek nem alkalmasak kerekesszékes utasok fogadására.
● HÉV-re sem, mert az állomások és szerelvények nem akadálymentesek.
● Vonatra elvileg feljuthat, de csak akkor, ha legalább 36 órával korábban bejelenti az igényét a MÁV-nak, és talál megfelelő állomást, ami akadálymentes – természetesen a célállomásnak is annak kell lennie. Ez azonban egyáltalán nem egyszerű feladat. Bár a MÁV uniós kötelezettségeket vállalt az állomások akadálymentesítésére, sok helyen még messze vagyunk ennek megvalósulásától. (Videó a vasúti közlekedés nehézségeiről.)
A mozgáskorlátozottság pedig nem szimplán közlekedési nehézség, hanem komoly társadalmi probléma is, hiszen ezek az emberek sokszor kiszorulnak a társadalmi kapcsolatokból. Több figyelem és cselekvés szükséges! Az október elsejei demonstráció végén az „Akadálymentes vasútért” mozgalom tagjai egy „elváráslistát” adtak át a MÁV képviselőjének, amely az akadálymentesítés folyamatát részletezi. A javaslatok mellett tárgyalásra invitálják a MÁV vezetőit, hogy közösen dolgozzanak egy mindenki számára hozzáférhető közlekedési rendszerért, hiszen az akadálymentesség mindenki közös ügye.