November 28-án ülésezik 2024-ben utolsó előtti alkalommal Debrecen közgyűlése. Az eseményt reggel kilenc órától tartják a Régi Városházán. Az aktuális ülésen 24 napirendi pontot tárgyal a testület, ebből 23 nyilvános. Az önkormányzati képviselők sok fontos előterjesztésről fognak szavazni, a legtöbb intézkedés januártól lép életbe.

„A lakossággal való konfliktus elkerülése érdekében”

Több előterjesztést nyújtott be Gábor István, Debrecen főépítésze. Az egyikben szerepel, hogy a korábbi Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) megalkotásakor az országos jogszabályban még nem szerepelt külön a munkásszállás, de a jelenleg érvényes szabályok szerint már lehet munkásszállást építeni vegyes (vagyis többféle rendeltetésű épületeket tartalmazó) területen, egy kormányrendelet szerint pedig a munkásszállás pihenőháznak is minősül.

A HÉSZ-t tehát Debrecenben úgy módosítanák, hogy vegyes területen csak munkásszállásnak nem minősülő pihenőház épülhessen. A főépítész az előterjesztésben ezt az alábbi szöveggel magyarázza: „A jogszabály változás miatt, a lakossággal való konfliktus-helyzetek elkerülése érdekében indokolt a rendelettervezetben foglalt módosítás.”

Gábor István egy másik előterjesztéséből kiderül az is, hogy ismét növelné az önkormányzat a Piac utca 57-61. alatt álló épület (az egykori Steinfeld-ház) beépíthetőségét. Ez az épület évek óta egy homlokzatrajzos ponyvával van lefedve, az előterjesztés szerint a BBC Realinvest Korlátolt Felelősségű Társaság foglalkozna az épülettel.

Mezőőrök, magasabb épületadó, hosszabb dinnyeszezon és korlátozható távhőszolgáltatás

Bár a debreceni önkormányzat nem gyakran él az Országgyűlésben a kormány által sűrűn használt salátatörvényekkel, a novemberi testületi ülésen két előterjesztés több intézkedést is tartalmaz. Mint Papp László (Fidesz) polgármester egyik előterjesztéséből kiderül, az épületadó 12 éve változatlan, ezért emelnék az alapdíjat is, illetve több módosítást javasol a szabályzatban, így az eddig adómentességet élvező bérbeadott épületek és több üzleti épület is adóköteles lesz.

Ugyanebben az előterjesztésben módosítanák a mezőőrök járulékát, ami 2015 óta nem változott. Eszerint magasabb lesz a fizetendő ár, de mentesülnek azok, akiknek az évi mezőőri járuléka nem éri el a háromezer forintot.

Egy következő, több intézkedést tartalmazó előterjesztéssel emelnék annak a díját is, ha a köztemetőkben szeretne valaki folyamatos szolgáltatást folytatni, de a behajtási díjon nem változtatnak. Az előterjesztésben az szerepel, hogy erre amiatt van szükség, mert az AKSD többször jelzett anyagi problémákat az önkormányzatnak.

A távhőszolgáltatással kapcsolatban is szavaznak módosításokról, egyrészt negyven százalékkal emelkednek a csatlakozási díjak, másrészt a Debreceni Távhőszolgáltató Zrt. arra kérte az önkormányzatot, hogy módosítsanak egy rendeletet, ami szerint egyes esetekben korlátozhatóvá válik a távhőszolgáltatás, mint írják: „környezetvédelmi okokból”. A korlátozási tervet fokozatokba sorolták, ez alapján az egészségügyi, szociális, oktatási és gyermekjóléti intézményekben csak végső esetben változhat a szolgáltatás, a lakossági fogyasztóknál vagy a melegvíz felfüggesztése, vagy a fűtés 20 százalékos csökkentése válna lehetségessé.

Továbbra is ugyanebből az előterjesztésben kiderül, hogy emelnék a közterülethasználat díját, illetve meghosszabbítanák a dinnyeszezont – reagálva a melegedő időjárásra –, innentől már szeptemberben is biztosítani kell majd az árusítás lehetőségét közterületen.

„Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján dinnye árusítás esetén – az időjárási körülmények változása miatt elhúzódó szezon következtében – a július és augusztus hónapokon kívül szeptember hónapban is biztosítani szükséges a közterületről történő árusítást. Ennek eredményeképpen a vonatkozó rendeletben az idényjellegű árusítás fogalmában a dinnye esetében 60 nap helyett 90 napban kerülne meghatározásra a szezonális árusítás időtartama” – írják. 

A polgármester sok alpontos előterjesztéséből az is előkerül, hogy a DKV Zrt. emeli a szolgáltatási díjakat: jövőre a járműveken vásárolt menetjegy 650, a nyomtatott felnőtt bérlet 9600 forint lesz. Mint írják, a járműveken nem fogják a jegy árát feltüntetni, a DKV itt azzal érvel, hogy magas anyagi- és munkaerőforrás kell ahhoz, hogy mindig frissítsék az új árakat a járműveken.

Végül ebben a dokumentumban azt is említik, hogy a zöldterület használati díjain is emelnének.

Drágább parkolási díjak, ötszáz forinttal emelkedő szociális támogatások

A polgármester által előterjesztett dokumentumból az is kiderül, hogy emelnék a parkolási díjakat, emellett az önkormányzat kijelöl újabb olyan területeket, ahol várakozási díjat is kell majd fizetni. Bár a parkolási díjak emelkednek, a bejelentett lakcím alapján a debrecenieknek nem kell majd a parkolásért fizetni a lakóhelyük közvetlen közelében.

A testület szavaz majd a parkolási zónákról is, az előterjesztés szerint 5 területre osztanák a várost, így a belvároshoz közeledve egyre drágábban és egyre kevesebb ideig lehetne parkolni. A zónákra egyenként lehetne parkolóbérletet venni, és külön bérletet kell vásárolni a mélygarázsokhoz.

Emelnének több városi szociális támogatást is: a lakásfenntartási, a nevelési, az iskolakezdési támogatás négyszáz-ötszáz forinttal nő, a temetkezési támogatás minden sávban 4-5 ezer forinttal emelkedik, ha megszavazza a testület.

Kiderültek a Főnix Lakásprogram részletei

Mint korábban a Debreciner megírta, idén márciusban jelentette be a városvezetés, hogy a új lakásprogramot indítanak, aminek keretében a Cívis Ház Zrt. és különböző cégek bevonásával 200 új lakás bérleti díjának egyharmadát az önkormányzat, egyharmadát a munkáltató cég fogja fizetni. Az előterjesztésből tisztázódik, hogy a lakásoknak nem kell újnak lennie, bár a korábbi bejelentésekben még volt szó erről.

A végleges program szerint 2020. január 1. napja után véglegessé vált használatbavételi engedéllyel, vagy legalább végleges építési engedéllyel rendelkező lakásokat választanak, és bővül a lehetséges bérlők köre is. Az indoklásban az szerepel, hogy nagy volt az érdeklődés a programra, így nemcsak a nagyobb cégek, hanem a kis- és középvállalkozások és az állami vagy önkormányzati alkalmazottak is részt vehetnek a programban, ha a munkáltató csatlakozik a lakásprogramhoz.

Jelentős átcsoportosítások a vízműfejlesztésben, megszűnne a Méliusz egyik fiókkönyvtára

A Debreceni Vízmű Zrt. fejlesztéséről szóló előterjesztéséből kiderül, hogy az önkormányzati cég jelentős anyagi átcsoportosítást tervez, kapacitáshiány, műszaki szükségesség szerinti időbeli átütemezések, a bekerülési költségek változásai, az ivóvízágazati tervrész tizenhárom, a szennyvízelvezetés és tisztítás ágazati tervrész kiegészítései miatt.

Az ivóvíz ágazat esetében 156 millió forintról 17 millió forintra, a szennyvíz ágazat vonatkozásában 306 millió forintról 46 millió forintra csökken a 2024. évi tervezett összeg.

A Méliusz Juhász Péter Könyvtárról szóló napirendi pont alatt arról szavaz majd a testület, hogy milyen fejlesztések történnének a könyvtárban. A jövő évi tervek szerint többet foglalkoznának a digitalizációval és igyekeznének gördülékenyebbé és digitálisabbá tenni a kölcsönzést. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy a Monostorpályi úton lévő József Attila-telepi Fiókkönyvtár megszűnik 2025-ben. Érdekesség, hogy az intézmény honlapján kiemelik: a kertvárosi övezetben élők egyetlen kulturális intézményét jelenti a fiókkönyvtár.

Változik több városi cég vezetője

Egy előterjesztésben több, az önkormányzathoz tartozó cég vezetőjét választják meg a következő ciklusra. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezetői,  Kotosmann Zoltán és Fodor András lemondtak az igazgatósági tagsági megbízatásáról 2024. december 31. napi hatállyal. Az előterjesztésben azt javasolják, hogy Mészáros József, Szabó Ákos, De Boer Gerbrant Redmer,  Sásdi András Béla és Szabó Péter László korábbi igazgatósági tagokat  újra megválasszák.

Egy másik napirendi pontnál a Debreceni Intézményműködtető Központ (DIM) vezetéséről dönt majd a testület. Itt két külső pályázóról írnak, bár az egyik potenciális vezető, Lazáné Vékony Zsuzsanna tíz éve dolgozik a DIM-nél. A másik pályázó Teknős László, az előterjesztésből egyelőre nem derül ki, melyikőjüket tartja alkalmasabbnak az illetékes bizottság.