A Debreceni Irodalmi Nagyrendezvények nevű Facebook-oldal (és ezzel párhuzamosan az esemény közösségi médiás oldalán szinte szó szerint megegyező szöveggel, csak némi többletinformációval Korpa Tamás költő) május 19-én számolt be arról, hogy a korábbi évektől eltérően idén nem a Csapó utcán rendezik meg a Debreceni Ünnepi Könyvhét rendezvénysorozatot, hanem egy belvároson kívüli zárt térben, a Bem téren található Méliusz Juhász Péter Könyvtárban – június 11. és június 15. között.

„Sajnos a megszokott rendezvényhelyszínünktől – a Csapó utcai sétálóövezettől – annak alapos átépítése miatt búcsút kellett vennünk. A Fórum előtti teret tehát nem használhatjuk” – olvasható a bejegyzésben. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Fórum bevásárlóközpont bővítése miatt a Csapó utcán cívisházakat bontottak le, a terület teljes átépítése miatt többek között a város egyik legnépszerűbb zenei helyszínét, a Roncsbárt is „elköltöztették”.

A debreceni önkormányzathoz köthető oldal megjegyezte, nem volt mindig ideális helyszín a Csapó utca, a meleg, a nagy esőzések, az autósok és ételfutárok kellemetlenségeket okoztak a vendégeknek, az árusoknak és a vásárlóknak is.

„Számos külső helyszínt mérlegeltünk, bejártunk, érveltünk előnyeik mellett és számba vettük hátrányaikat. Végül úgy döntöttünk, hogy idén egy klimatizált, esőbiztos, szociális blokkokkal és rendezvénytermekkel bíró, humán erőforrásokkal jól ellátott épületben szervezzük meg a könyv ünnepét” – írják. A szervezők azt ígérik, hogy a könyvtárban 17, a korábbi faházakkal megegyező méretű árusító standot fognak berendezni a könyvkiadók és -kereskedők számára.

A most először zárt térben rendezendő esemény mottója meglepő módon „Nyitott kapu – nyitott könyv” lesz. A díszvendég Csehy Zoltán József Attila-díjas költő, valamint vendégként jelenik meg Pozsony városa is. „A »könyves városfigyelem« erősíti Debrecen közép-európai irodalmi ambícióit, vezető kulturális szerepét, és évekre izgalmas, egyben változatos keretezést biztosít a Könyvhétnek” – sulykolják a poszt megszövegezői. A könyvhéten a szlovákiai magyar szerzők mellett Pozsony nevezetességeivel és gasztronómiájával is megismerkedhetnek a látogatók. Az idén 200 éve született Jókai Mór emlékének pedig külön tematikus napot szentelnek.

Az idei debreceni könyvhét kiemelt vendégei közé tartozik Áfra János, Gimesi Dóra, Harcos Bálint, Iancu Laura, Mészöly Ágnes, Németh Zoltán, N. Tóth Anikó, Polgár Anikó, Prieger Zsolt, Röhrig Géza, Szalay Zoltán, Száz Pál, Szécsi Noémi és Szlavicsek Judit.

Volt, amikor pulykanapokat tartottak a könyvhéttel egy időben, egy helyszínen

1929 óta szerveznek ünnepi könyvhetet Magyarországon, és Debrecen kezdettől fogva része a kezdeményezésnek. Rövid sajtókutatásunk alapján az első években az akkori Dobozi úti átjáróban tartották a rendezvényt. Az 1960-as években az Aranybika szálló előtt felállított sátor volt az esemény központi helyszíne, de abban az időben nemcsak a városban, hanem megyeszerte a legkisebb falvakban, tanyákon is tartottak könyvheti programokat.

1972-től volt állandó könyvutca a könyvheti rendezvényeken. Ezt a Gambrinus közben alakították ki. Már évekkel korábban is tervezték, hogy a könyvesboltok, kulturális intézmények és egy nagy központi sátor helyett utcai pavilonos megoldást alkalmaznak. Erről tanúskodik a Nemzeti Színház későbbi igazgatójának, az akkoriban a Hajdú-bihari Napló gyakornokaként dolgozó Ablonczy László 1970-es írása:

„Tavaly s az idén ismételten ígértek könyvutcát, de hasztalan kerestük volna. Pedig nagyon szükségeltetne, mert üzletileg bizonyított tény, milyen nagy forgalmat és sikert jelent, ha az utcán, a sétáló, járkáló emberek szinte belebotlanak a könyvsátrakba. Akaratlanul is válogatnak, tán vesznek olyanok is, akik soha be nem tértek volna a könyvüzletbe. Az ok egyszerű, egyik boltvezető ismerősöm magyarázta meg: a könyvesboltba néha belépő embernek kisebbségi érzése van. Úgy érzi, hogy ha bemegy, akkor már vásárolni kötelessége. Valóban sok igazság van ebben az egyszerű vevőpszichológiai észrevételben. Talán csak a mindennapos törzsvendégek kivételek. Az utcára kivitt sátras árusításban épp az a nagy előny, hogy minden kényszerérzet nélkül nézegethet, válogathat bárki” – fogalmazott a későbbi József Attila-díjas újságíró, kritikus, színigazgató.

Az 1980-as évek elején a régi – akkor még új – Kölcsey Művelődési Központ melletti tér is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba, 1986-ban pedig a Gambrinus köz felújítás miatt évekre kikerült a programból. 1987-ben az Aranybika előtti területen volt az események centruma, 1988-ban pedig a Kálvin térre vitték a könyvhetet. Ott élte meg a rendezvény a rendszerváltást is, amikor 1990-ben a Napló mindössze két, szegényes sátorról tudósított.

Az 1990-es években visszatért a Gambrinus közbe az esemény, 1995-ben a Batthyány utcát is kipróbálták a szervezők, majd újra a Kálvin tér következett. Innen 2002-ben a Kossuth térre költöztek a pavilonok, ahol egészen 2011-ig zajlottak a rendezvények. 2006-ból arra is találtunk példát, hogy a város főterén egy időben a könyvhét mellett pulykanapokat is tartottak.

A Csapó utcán 2012-től 2024-ig rendeztek be könyvutcát. Arra a közel száz év alatt egyetlen példát sem találtunk, hogy kizárólag zárt térben, belvárosi helyszín nélkül tartották volna meg a könyvünnepet.

Éppen „a könyv városaként” pályázott nemzetközi elismerésre az önkormányzat

Az ünnepi könyvhét mostani zárt térbe kényszerülése annak fényében lehet meglepő, hogy a 2021-es sikertelen kísérlet után Debrecen idén újra pályázott az UNESCO Kreatív Városok Hálózata programján belül az Irodalom Városa címre.

Ahogy arról a Debreciner korábban beszámolt, a jelenleg elbírálás alatt lévő pályázat beadása kapcsán a városvezetés azt kommunikálta, az önkormányzat „a könyv városaként” jelentkezik a hálózatba, mivel Debrecennek impozáns könyvtári, nyomdai és könyvészeti múltja, valamint jelene van.