Az állam kétszer is adott pénzt a máig be nem fejezett beruházásra. A vád szerint Koroknai Imre korábbi alpolgármester a második folyósításból fizette ki az állam által visszakövetelt első támogatást. Tiba István országgyűlési képviselő szerint a döntés hiányában több hónapig nem kaptak volna fizetést az önkormányzati dolgozók. Hegedüs Péter jelenlegi polgármester azonban úgy látja, a pénzt kizárólag az uszoda befejezésére lehetett volna költeni. A tárgyaláson nem engedte a bíró, hogy lefotózzuk a fideszes Tiba Istvánt, mondván, hiába közszereplő, most tanúként volt jelen, és a politikus úgy döntött, nem járul hozzá a képek készítéséhez.
Tanúként hallgatták meg az országgyűlési képviselőt és a leköszönő polgármestert a balmazújvárosi uszodaperben
Szeptember 10-én folytatódott a befejezetlen balmazújvárosi uszoda ügyében, Koroknai Imre (Fidesz) egykori alpolgármester ellen költségvetési csalás bűntette miatt indult bírósági eljárás tárgyalása a Debreceni Járásbíróságon. Az előzményekről itt olvashatnak részletesen. Az ügy kiindulópontja, hogy miután egy 500 millió forintos támogatásból az önkormányzat elkezdte, de nem tudta befejezni a helyi uszoda építését, a pénzt visszakövetelte az állam, és ismét megítélt 500 millió forintot, ugyanerre a célra. A vád szerint Koroknai Imre alpolgármesterként ebből az újabb utalásból fizette vissza az állam által visszakövetelt első támogatást. Az eset abban az átmeneti időben történt, amikor Veres Margit (független) polgármester mandátuma már megszűnt, mivel a bíróság 2018-ban jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte korrupció miatt, de a következő polgármestert, Hegedüs Pétert (Közösen Balmazújvárosért) még nem választották meg.
Egy percet sem ült börtönben
Veres Margit, Balmazújváros korábbi független, Fidesz és MSZP által támogatott polgármesterét 2018 áprilisában ítélte a bíróság jogerősen 5 év letöltendő börtönbüntetésre korrupciós bűncselekmény elkövetése miatt. Veres a tettét még 2012-ben, Tiba István országgyűlési képviselő polgármestersége idején, a település jegyzőjeként hajtotta végre. Az önkormányzat egyik bizottsági ülésén arról beszélt ugyanis, hogy egy 450 millió forintos állami támogatásból 180 milliót egy helyi vállalkozó által építtetett rendezvényközpontra kell fordítani, a testület elfogadta a vonatkozó előterjesztést, majd Veres 2013 tavaszán, jóval a valódi értéke alatt vásárolt egy autót a vállalkozó cégétől, így a bíróság szerint megvalósult a hivatali vesztegetés.
Veres a 2018-as elítélése óta egy percet sem töltött börtönben, ugyanis kegyelmi kérvényt adott be Áder János köztársasági elnökhöz, amelynek elbírálását szabad lábon várhatta meg. A döntés körülményei máig nem tisztázottak, de az biztos, hogy Áder végül kegyelmet adott a volt polgármesternek.
Nem lehet összemosni a két pályázatot a leköszönő polgármester szerint
A tárgyalás szeptember 10-én Hegedüs Péter tanúként történő meghallgatásával folytatódott. A leköszönő polgármester elmondta, a mandátuma átvétele után megpróbálták befejezni az uszodát, de a támogatásból megmaradt összeg kevés volt erre. Ekkor vették észre azt is, hogy a másodjára kiutalt támogatást az előző városvezetés az első támogatás visszafizetésére használta fel. Mint mondta, az utalványt csak a polgármester vagy a megbízott polgármester, tehát Koroknai Imre írhatta alá. Az ügyész kérdésére válaszolva Hegedüs kifejtette, a pénzt kizárólag az uszoda befejezésére lehetett volna költeni. Közölte, amikor az állam a be nem fejezett projekt miatt a második támogatást is visszakövetelte, az önkormányzatnak több mint 350 millió forinttal kellett kiegészítenie az előző városvezetés által a támogatásból meghagyott összeget.
Koroknai ügyvédje megkérdezte, szerepelt-e a visszafizetés a zárszámadási rendeletben. Hegedüs Péter a válaszában kifejtette, nem emlékszik, konkrétan hogyan nézett ki a 2019-ben elfogadott rendelet, de az összeg nem terhelte a város költségvetését, csak akkor, amikor a második támogatást kamatostul kellett visszafizetni az önkormányzat saját büdzséjéből. Az ügyvéd igyekezett párhuzamot vonni a korábbi és a Hegedüs-féle városvezetés magatartása között, mindkettő megpróbálta ugyanis elszámoltatni a beruházásra már elköltött körülbelül 300 millió forintról kiállított számlákat. Hegedüs szerint azonban a két esetet nem lehet összemosni, ugyanis az előző városvezetés egy már lezárt, az állam által visszakövetelt támogatásra akarta elszámolni a teljesítéseket, míg ők egy újabb támogatásra vonatkozva kísérelték ezt meg.
Arra a kérdésre, miből derült ki, hogy Koroknaiék a második támogatási összegből fizették vissza az első támogatást, Hegedüs Péter azt felelte, abból, hogy nem volt ehhez elég pénz az önkormányzat számláján. Az ügyvéd azt is felvetette, miért nem tudták befejezni a beruházást, ha eredetileg is 500 millió forint lett volna rá, abból körülbelül 300-at elköltöttek, és maradt még 200 millió forint. A polgármester erre úgy reagált, a 2016-ban elkezdett beruházást az építőipari infláció miatt 2019-ben már nem lehetett annyiból megvalósítani, mint három évvel korábban.
Koroknai Imre vádlott az elhangzottakkal kapcsolatban megjegyezte, ha annak idején nem fizetik vissza az első támogatási összeget, akkor az szankciókat vont volna maga után, amelyek nagyon sok balmazújvárosi dolgozó életét lehetetlenítették volna el. „Ha hibát követtem el, akkor elkövettem. Mégis azt mondom, ha ezt nem fizetem vissza, per nincsen, csak vagyonkobzás és inkasszó van” – fogalmazott.
Nem engedte a bíró, hogy lefotózzuk a képviselőt
A bíróság meghallgatta Tiba István (Fidesz) országgyűlési képviselőt, Balmazújváros 2006 és 2014 közötti polgármesterét is. Habár Tiba közszereplő, Mándi Veronika bíró megkérdezte őt, hozzájárul-e ahhoz, hogy róla kép- és hangfelvétel készüljön. Miután erre nemmel válaszolt, a bíró nem is engedélyezte munkatársunk számára, hogy lefotózza a politikust. Az üggyel kapcsolatban hivatalos levélben érdeklődtünk a Debreceni Járásbíróságnál, hogy az álláspontjuk szerint kiket és milyen esetekben szabad, illetve nem szabad fotóznia a sajtó képviselőinek.
Válaszában Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője kifejtette, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XVIII. fejezete szerint a bírósági tárgyalásról való tájékoztatás céljára az egyesbíró vagy a tanács elnökének engedélyével készíthető kép- vagy hangfelvétel, de ez a tanúként megjelenő személyekről csak az érintettek külön engedélyével lehetséges. „A közszereplő személy tanú tárgyaláson történő fotózásánál is be kell tartani a fentiekben leírt szabályokat” – fogalmazott.
Megkerestük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetet is. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Tiba a tárgyaláson elmondta, 2014-ben vagy 2015-ben kapott a város 400 millió forint kormányzati támogatást uszodaépítésre, majd miután kiderült, ennyiből ezt nem lehet megvalósítani, újabb 100 millió forintot kapott az önkormányzat. Mint mondta, 2017-ben kezdték el az építkezést, ugyanebben az évben lehetőségük volt az úgynevezett „gázmotor projekt” elindítására is, amelybe bevonták az épülő uszodát.
Visszavették a teljes támogatási összeget
A Balmazújvároson „gázmotor projekt” néven ismert, önkormányzati, állami és európai uniós források felhasználásával megvalósított beruházás keretében lehetővé tették, hogy középületek fűtési és áramigényét termálvíz hasznosításával elégítsék ki. A projekt nagy része 2023-ban megvalósult, azonban a Miniszterelnökség tavaly júliusban szabálytalansági eljárást indított az önkormányzattal szemben, mert a tíz helyszínből egy, a sportpálya nem száz százalékig az önkormányzat tulajdonában áll, hanem van egy kisebbségi tulajdonos is, a Tiba István (Fidesz) országgyűlési képviselő által elnökölt Balmazújvárosi Football Club. Az önkormányzat újraterveztette a városvezetés közlése szerint ekkor már 40 százalékig kész projektet, kivették belőle a sportpályát. A támogatást ennek ellenére visszavonta az irányító hatóság, és kamatokkal együtt visszakövetelte az összeget az Államkincstár. Ezt a 420 millió forintot inkasszózták az önkormányzat számlájáról.
Tájékoztatta a kormányt a beruházás készültségi szintjéről
Az uszodaépítés és a gázmotor projekt összevonása kapcsán probléma volt azonban, hogy nem volt mód a kivitelezési idő meghosszabbítására, így Tiba – elmondása szerint – lobbizott azért, hogy áttervezhessék és befejezhessék a módosított beruházást. Mint mondta, ennek eredményeképpen megkapták az újabb támogatást, amelyre 2017 nyarától voltak elszámolhatóak a költségek. Tiba ezt követően beszélt arról, hogy mivel az eredeti projekt nem valósult meg, az első támogatást visszafizették, de ennek körülményeit nem említette, csak annyit jegyzett meg, mindezek után folytatódhatott volna a beruházás.
A bíró megkérdezte, kinek a kompetenciája a visszafizetésről szóló döntés meghozatala. Tiba szerint ehhez testületi döntés szükséges, és a költségvetésben is szerepeltetni kell a kiadást. Azt nem tudta megmondani, hogy a visszafizetésről született-e testületi döntés, a magyarázata szerint azért, mert menet közben váltás történt a város élén. Hegedüs Pétert azzal vádolta, politikai célokra használja az uszodaberuházást annak befejezése helyett.
Az ügyész kérdésére, miszerint mennyi segítséget kapott az átmeneti időszakban Koroknai Imre alpolgármester, hogy átlássa a helyzetet, Tiba azt felelte, nem kapott segítséget, mivel mindenkit derült égből villámcsapásként ért Veres Margit elítélése. Koroknai visszafizetésről szóló döntése kapcsán az alpolgármesterhez hasonlóan ő is úgy érvelt, ha nem így dönt, az állam inkasszálta volna a támogatást, így hónapokon keresztül nem kaptak volna fizetést az önkormányzati dolgozók.
Koroknai ügyvédje arról érdeklődött, hogyan született a második támogatásról szóló kormányhatározat, amelyért Tiba lobbizott. A képviselő a válaszában arról beszélt, hogy az akkori településfejlesztési koncepciók szerint Balmazújváros fejlesztését a sportturizmusra alapozták volna, az uszodára pedig a helyi vízilabda utánpótlásképzés kialakításához lett volna szükség, amely kapcsán már tárgyalásokat is folytattak. Mint mondta, voltak, akik méltányolták, hogy a város új energiahatékonysági fejlesztéssel törekszik a gazdaságosabb üzemeltetésre. Arra a kérdésre, hogy a döntéshozók megkapták-e a releváns információkat (például a beruházás készültségi szintjéről) a második támogatási döntés meghozatala előtt, Tiba azt felelte, igen, hiszen olyan nincs, hogy ő ne tájékoztassa őket. Egy újabb kérdésre válaszolva azt is elmondta, eredetileg a kivitelezési idő meghosszabbítását kérte, de az akkori államháztartási törvény ezt nem tette lehetővé.
Az ügyvéd azt is megkérdezte, hogyan került be az új támogatási szerződés mellékletébe, hogy a már lezárt pályázat 2017-es számlái is elszámolhatóak. Tiba arról beszélt, úgy, hogy ez ugyanannak a beruházásnak a folytatása.
Egy másik kérdés alapján a képviselő azt is kifejtette, ha Koroknai nem dönt az első támogatás visszafizetéséről, a Magyar Államkincstár bárhonnan, a második támogatásból is elvehette volna az összeget.
A jogi ellenjegyző csak a támogatói okirat jogszabályi megfelelését vizsgálta
A bíróság meghallgatta a Belügyminisztérium jogtanácsosi és adatvédelmi főosztályának egyik dolgozóját is, aki a jogi ellenjegyzője volt az uszodaberuházás támogatói okiratának. A beidézett tanú elmondta, évente legalább 1500-2000 ilyen dokumentummal dolgozik, ezért nem emlékszik az ügyre, de a jogi ellenjegyző csak azt igazolja, hogy az okirat megfelel-e a jogszabályoknak. A bíróságnak azt javasolta, inkább a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnál, azon belül Dukai Miklós önkormányzati államtitkárnál érdeklődjenek.
A belügyminisztériumi dolgozó arra a kérdésre, hogy volt-e bármi dolga a pályázati pénz elszámolásával, felhasználásával, nemmel válaszolt. Egy másik kérdésre válaszolva közölte, a pályázati forrásokat mindig célhoz kötötten utalja ki az állam, a szerződésben megjelölteken túl más célokra nem felhasználhatók.
Az uszodaügy tárgyalását a tervek szerint október 24-én folytatják.
