A Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány 2021-ben egy stratégiai tanácsadó testületet hozott létre, amelyet Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter vezetett, de a tagjai között ott volt Kósa Lajos (Fidesz) és Pósán László (Fidesz), a város egyéniben megválasztott országgyűlési képviselői is. A felsőoktatási intézmény akkoriban arról tájékoztatott minket, hogy a tanácsadók díjazás nélkül végzik a munkájukat.

Mivel az április 12-i országgyűlési választáson a fent nevezett debreceni fideszes politikusok egyéni választókerületben el sem indul(hat)tak, és országos pártlistán keresztül sem maradtak az új parlamentben, megkérdeztük az egyetemet, tagjai-e még a tanácsadó testületnek, továbbá felkéri-e a kuratórium a megváltozott helyzet miatt Tárkányi Zsoltot és Tompa Enikőt, az új debreceni képviselőket a tagságra. Arra is kíváncsiak voltunk, az elmúlt években hogyan változott a testület összetétele.

A Debreceni Egyetem a május 19-én küldött válaszában azt írta, a stratégiai tanácsadó testület tagjai közé mindig „az aktuálisan segíteni tudó, az egyetem érdekeit képviselni tudó országgyűlési képviselők” kapnak meghívást, ez pedig a következőkben is így lesz. A válaszukból az nem derül ki, hogy Palkovics, Kósa és Pósán tagjai-e még a testületnek.

„Jelenleg a KEKVA működési modell további fenntarthatóságának szabályait várjuk, addig is az említett képviselők és mások is felkérést kapnak a munkában való részvételre. A testület nem ülésezik munkarendszerűen, annak tagjai egyes ügyekben segítik a kuratórium, az elnök és az egyetem munkáját, illetve évente az őszi időszakban ülésekre is sor kerül. Jelen esetben mindhárom Debrecent érintően egyéni mandátumot szerző képviselő tevékeny közreműködésére számítunk, amennyiben azt elvállalják” – közölték.

Mindez azt jelenti, hogy ha elfogadja a felkérést, Tárkányi és Tompa mellett Csák László, a Hajdú-Bihar megyei 3-as választókerület tiszás képviselője is tanácsadóvá válik. Ez a választókerület csak kisebb részben érinti Debrecent, nagyobbrészt a megye északkeleti településeiből áll.

Megkérdeztük a három képviselőt, hogy elfogadják-e az alapítvány felkérését. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük. FRISSÍTÉS: 21 óráig Tárkányi Zsolttól kaptunk választ, ő a Debrecinernek ezt írta: „nem érkezett hozzám a kérdésben megjelölt megkeresés a Debreceni Egyetem részéről”.

Felülvizsgálják a rendszert

Az egyetem válaszában szereplő „KEKVA” a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány rövidítése. Ezt a szervezeti formát a negyedik Orbán-kormány hozta létre, majd ezekbe szervezték ki a magyarországi egyetemek, valamint az azokhoz kapcsolódó vagyon többségét, továbbá más köztulajdonokat. Magyar Péter miniszterelnök a Népszava kérdésére május 18-án arról beszélt, felülvizsgálják a kérdést, de a kormány még nem döntött arról, megszüntetik-e teljesen a KEKVA-rendszert.