UGYANAKKOR

Sok költséggel járt Debrecennek a hortobágyi turizmus

„Kérem, szívességet tesz vele, ha megírja, hogy a Hortobágyon nincsen délibáb. Le akarjuk tagadni. Ne hozzanak ide idegeneket, inkább maradjanak Budapesten, nézzék meg a Balatont, menjenek el Szegedre, csodálják meg Lillafüredet, csak ide ne hozzák őket.” – 8 Órai Újság, 1930. november 28.

Rendkívül költségessé vált a Hortobágy mint idegenforgalmi attrakció fenntartása. Bár a debreceniek és környékbeliek szívesen fogadták a látogatókat, az ő körbevezetésük és kíséretük vendégül látása akkora többletköltséget jelentett, hogy a közélet több alakja már inkább letagadta volna azt, hogy délibáb látható a Hortobágyon, csak szabaduljanak a turistáktól – számolt be a 8 Órai Újság.

„Ha valamelyik egyesület vendégül lát Budapesten egy-két amerikait vagy angolt, természetesen kötelességének tartja, hogy bemutassa nekik a Hortobágyot. De nem küldik őket egymagukban vagy egy-két kísérővel, hanem rögtön jön az egész elnökség, választmány, számvizsgálóbizottság, és azt kívánják, hogy a város lássa őket vendégül. Szóval egy-két amerikai kedvéért 8-10 kísérőt megvendégelni. Kissé sok ez. Tessék megírni, hogy szívesen látjuk az idegeneket, de Debrecennek is van idegenforgalmi szervezete, mely kalauzolja őket, megmutat, megmagyaráz mindent, jobban, mint a pesti kísérők” – kérlelte a neve elhallgatását kérő alany a riportert.

Hortobágy - birkanyáj - 1935
Nyájak a Hortobágyon 1935-ben – Fortepan / Ebner

Mint megírták, bár a nem hivatalos kijelentések szubjektívek, annyi kiderült belőlük, hogy a Hortobágy kegyetlen is tud lenni: idegenforgalmi gócpontnak kevés, gazdasági hasznosítása pedig nem volt biztosított. Egy-egy szárazabb időszak után egy szál füvet is nehezen találtak a jószágok. Ilyenkor csontig lesoványodva szenvedtek.

Vásári István polgármester szerint nagy problémája volt Debrecennek a hortobágyi puszta hasznosítása. A környező, magán kézben lévő birtokokat intenzíven művelték, az állatállomány, ha a lehetőség engedte, a Hortobágyon vagy a közeli erdőségben legelt. Ennek okán a pusztát csak úgy hasznosíthatták, ha közben szem előtt tartják az állattenyésztés érdekeit is. Ehhez azonban a területet intenzívebb gazdálkodáshoz megfelelővé kellett tenni egy olyan beruházás keretein belül, ami állami támogatás nélkül nem volt megoldható.

A fogós kérdés egyik lehetséges megoldását abban látták, hogy egy gigászi méretű csatornarendszert építenek ki az Alföldön. A Tisza vizének elvezetésével, 20 évnyi mesterséges öntözéssel félmillió hold földön tették volna biztosítottá a termelést. A nagyszabású tervhez Bethlen István miniszterelnök spanyolországi útja során szerzett inspirációt, ott állami öntözőberendezéssel javították a föld termőképességét. A beruházás létrejötte előtti előtanulmányokat jó eredménnyel zárták Debrecenben, de ez még nem jelentette azt, hogy a terv meg is valósul. Annak a költéségét is elő kellett teremteni, ezt a 8 Órai Újság egymilliárd pengőre becsülte.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!