Román-magyar együttműködés indul a Túr folyó mentén fekvő területek élővilágának védelméért. Az Európai Unió által társfinanszírozott Interreg Program keretében induló projektről szeptember 9-én tartottak tájékoztatót Hortobágyon, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság látogatóközpontjában.

Kiss Mariann, a nemzeti park pályázatkezelési osztályának vezetője elmondta, a projekt célja egy zöldebb, ellenállóbb határmenti térség létrehozása. Ennek részét képezi a Natura 2000-es területek védelme és a biodiverzitás helyreállítása. A projekt költségvetése 1,307 millió euró, amiből az Európai Regionális Fejlesztési Alap hozzájárulása 1,05 millió euró. A projekt hivatalosan idén március 18-án indult, és 2027. szeptember 18-ig tart.

Habarics Béla tájegységvezető arról beszélt, a projekt keretében induló kutatási programok a szatmári térség szinte egészét lefedik, és később mintaként szolgálhatnak Beregben is. A projekt egyik közvetlen célja a Natura 2000-es fenntartási tervek és a természetvédelmi kezelési terv aktualizálása.

A Túr folyónak csak az egyharmada tartozik Magyarországhoz, ez is jelentős részben mesterségesen szabályozott. Habarics úgy fogalmazott, egy korábbi Tisza-mederben csordogálva bebarangolja a Szatmári-síkot. A szakember kifejtette, a táj nagyon sokat változott az elmúlt 200 évben, manapság pedig olyan átalakulások történnek, amelyekre mindenképp reagálni kell. A projekt lehetőséget teremt egy olyan adatbázis, kutatási anyag létrehozására, amely a felgyorsult változásokhoz tudja adaptálni a kezelési módokat.

A jelenlegi projektről Habarics Béla elmondta, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által kezelt Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet számos élőhelyét érinti. Elárulta, a térségben idén nagyon rossz állapotban volt a haris és a fekete gólya. 2005-ben még 370 körüli harist számoltak, az elmúlt 10 évben azonban 50-60-nál többet nem tudnak felmérni. A szatmári vizes élőhelyek nagy része erősen sérült, az ősi vízfolyások, mint a Túr olyan alacsony vízállásúak, hogy szárazon tartják, vagy egyenesen leszárítják a területet. Az idegenhonos fajok helyzetéről elmondta, a korábbi felmérések alapján komolyan terjeszkednek a Túr mentén, példaként a gyalogakácot említette. A szakember reméli, a mostani kutatás során azt találják, hogy ezek visszaszorultak.

Habarics Béla arra is kitért, a román-ukrán-magyar hármas határnál van egy fás legelő, amely egy korábbi projekt eredményeképp jobb állapotban van, mint 5 éve. Most fatelepítéssel, fapótlással növelnék az élőhelyek számát.

A projekt keretében bővítenék Cégénydányádon a tájegységet ismertető, jelenleg négy állandó kiállításból álló bemutató egységet is.

A védett és az invazív fajokat is felmérik Romániában

Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmárnémeti szervezetének elnöke közölte, a projekt során felülvizsgálnak egy korábbi projektben kidolgozott román-magyar cselekvési tervet, Romániában védett, Natura 2000-es, valamint invazív növény- és állatfajokat fognak monitorozni, konkrét védelmi intézkedéseket ültetnek át a gyakorlatba, továbbá társadalmi tudatosító tevékenységekkel szólítják meg az iskolás gyerekeket.

A projekt romániai elemei között műodúkat helyeznek ki az erdőkbe denevérek számára, 5 vizes élőhelyet rehabilitálnak összesen 1,6 hektáron, valamint fás legelőt hoznak létre összesen 100 hektáron.

A horgászoknak sem mindegy, hogy mennyi nehézfémet esznek meg

Habarics Béla a projekt bemutatásakor megemlítette, hogy nehézfémterheléses vizsgálatokat is végeznek. Megkérdeztük, mit lehet erről tudni. A tájegységvezető elmondta, kagylókból és halakból mérik a folyó nehézfém-szennyezettségét, ez alapján készítenek egy adatbázist, amelyet nemcsak a nemzeti park, hanem a hatóság is megkap. Ez lehetőséget biztosít a szennyezés megszüntetésére ott, ahol kiugró eredményeket mutatnak ki. Mint mondta, a nehézfém-szennyezésnek bizonyított negatív hatása van, a vidráknál például csökkenti a szaporodóképességet.

Márk-Nagy János hozzátette, a Túr romániai, hegyvidéki szakaszán több színesfémbánya működött a rendszerváltás előtt. Az 1990-es években még több, komolyabb nehézfém-szennyezés futott le a Túron. „Az ott maradt meddőhányók potenciálisan tovább szennyezhetnek. Azt szeretnénk látni, hogy ez a szennyezés mennyire folytatódik” – fogalmazott. Megjegyezte, a horgászok számára sem mindegy, hogy az általuk kifogott hal tartalmaz-e nehézfémet, mivel ezek egyik fontos tulajdonságuk, hogy felhalmozódnak, akár az emberben is.

Egyelőre nem terveznek újabb együttműködést az ukránok részvételével

Megkérdeztük azt is, a projekt résztvevői szerint van-e elegendő nemzetközi pályázat a határokon átnyúló környezetvédelmi problémák kezelésére, mennyire aktív a romániai féllel való együttműködés, valamint futnak-e jelenleg a háború által sújtott Ukrajna részvételével környezetvédelmi együttműködések.

Márk-Nagy János elmondta, a Románia és Magyarország közötti együttműködési programon belül van egy külön rész a természetvédelmi célokra, a nagy érdeklődést pedig mutatja, hogy az elsőnek szánt kiírásra nagyon sok, magas színvonalú pályázatot adtak be, ami miatt egyetlen kiírás alatt ki is osztják a hét évre előirányzott összeget. „Nagyon sok a pályázó, nagy volt a harc ezekért az összegekért” – magyarázta.

Ukrajna kapcsán Márk-Nagy János felidézte, az Erdélyi Kárpát Egyesületnek a nyíregyházi kormányhivatallal és a kárpátaljai környezetvédelmi hatósággal volt egy tavalyelőtt lezárt, háromoldalú projektjük, amely a Felső-Tisza-vidék szennyezőforrásait vizsgálta. Ekkor azt is megnézték, a három országban milyen állapotban van a szennyvíztisztító-hálózat, valamint vizsgálták a vízminőséget. Ekkor keletkezett egy olyan adatbázis, amelyet mindhárom ország hatóságai tudnak használni a környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében.

A közönség egy tagja megkérdezte, gondolkodik-e a nemzeti park egy ukrán-magyar-román pályázat megfogalmazásában. Kiss Mariann pályázatkezelési osztályvezető azt felelte, a közeljövőben nem, de az Interreg Program lehetőséget teremt az ilyen pályázatokra. Úgy fogalmazott, jelenleg a mostani projektet szeretnék megvalósítani, annak folytatásaként azonban később felmerülhet ez az ötlet.