Kerekes László figyelmeztetett, a környezetbe, így az emberi szervezetbe is bekerülő nehézfémek nem ürülnek ki, hanem felhalmozódnak, és súlyos egészségügyi problémákhoz vezetnek.
Rákkeltő, magzatkárosító, testünk bármelyik pontjára eljutó anyagokkal dolgoznak a debreceni akkugyárak egy sebész főorvos szerint
„Ez nem olyan, mint a tiszai cianidszennyezés 2000-ben vagy a kolontári eset 2010-ben. Óriási katasztrófa volt mindkettő, de egyszeri. Itt pedig a gyár idetelepül, és folyamatosan menni fog, folyamatosan ki lesznek téve expozíciónak” – fogalmazott előadásában Kerekes László sebész főorvos (aki egyébként a Közösen Hajdú-Biharért színeiben tagja a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat közgyűlésének). Az orvos az akkumulátorgyárak által kibocsátott anyagok egészségügyi hatásait mutatta be május 6-án Debrecenben, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) szervezésében. Megjegyezte, a gödi tapasztalatok alapján a cégek bevételeihez mérten elenyésző bírságokat szabhatnak ki a hatóságok, amelyek nem rettentik el a gyárakat a szennyezéstől.
Fotók: Polgár Tóth Tamás
Kerekes a program elején leszögezte, nem ökotoxikológus, de háziorvosként és sebészként rendelkezik tapasztalattal a nehézfémekről és az általuk okozott mérgezésekről. Elmondta, Magyarországon a 2023-ban elhunyt rákos betegek közül a legtöbben tüdő-, vastagbél- vagy emlőrákban szenvedtek. Százezer lakosból 312-en halnak meg nálunk daganat miatt, ezen a téren a legrosszabb mutatóval rendelkezünk az uniós országok közül.
Mint mondta, a koronavírus-járvány idején a kormány arról kommunikált, hogy a magyarok egészségügyi állapota egyébként is rossz, ebből kiindulva pedig elképzelhető, hogy az akkugyárak miatt esetlegesen bekövetkező rákos megbetegedéseket is ennek tudnák be. Kerekes kifejtette, az üzemek egészségre káros, rákkeltő anyagokkal dolgoznak, ezért minden azon múlik, mennyire tudják a kezelésüket – az elhasznált akkumulátorok feldolgozásával együtt – zárt rendszerben megvalósítani.
Mindenhová eljuthatnak a káros anyagok
A főorvos szerint az akkumulátorgyárakban használt nikkel-mangán-kobalt és a lítiumvegyületek kikerülhetnek a levegőbe, beszivároghatnak a talajba, ahogy a magzatkárosító, NMP nevű oldószer is kijuthat a környezetbe. Mint mondta, ez utóbbi gyorsan lebomlik, de vizes közegben mérgező hatású – a szintén akkugyárnak otthont adó Gödön ezt találták meg a talajvízben.
Kerekes elmondta, a nikkel-mangán-kobalt neurodegeneratív betegségeket tud okozni, a nikkel és a kobalt pedig rákkeltő. „Az nem úgy van, hogy ha bekerül a szervezetbe, lehet, hogy okoz. Azért rákkeltő, mert okoz daganatot” – fogalmazott. Arról is beszélt, hogy a lítiumot a gyógyászatban is használják, de túladagolás esetén neurotoxikus hatása lehet, vízszennyezés esetén pedig gátolja a vízi élőlények szaporodását.
Arra figyelmeztetett, hogy a nikkel felhalmozódik a környezetben és az emberi szervezetben, ahonnan nem ürül ki. Amennyiben a dolgozók aeroszolként belégzik, az orrnyálkahártyájukon fekélyek alakulhatnak ki, a szaglóhagymákon keresztül pedig be tud jutni az agyba. „Az agyba bejutott nikkelnek, tehát a nehézfémsó-mérgezésnek is tulajdonítják az Alzheimer-kór, az autizmus spektrumzavar és egyéb neurodegeneratív betegségek felszaporodását” – sorolta, hozzátéve, hogy a nikkel a sejtmagba is be tud jutni, megváltoztathatja az örökítőanyagot is.
Kerekes László beszélt arról, hogy a mangán káros hatásait már az 1800-as évek óta ismerik, ha nagy mennyiség jut be a szervezetbe, manganizmus alakul ki, amely során kényszeres viselkedés, érzelmi labilitás, hallucinációk és Parkinson-kórra jellemző tünetek jelentkeznek.
Az NMP oldószerről elmondta, optimális esetben is csak a 95 százalékát tudják visszanyerni, a többi a levegőbe távozik. Felhívta a figyelmet, hogy várandós anyáknak nem ajánlott belélegezni az anyagot, mert vetélést okoz. Mint mondta, bőrön át is felszívódik, veseproblémákat is okozhat.
A sebész főorvos arról is beszélt, hogy az akkumulátorok gyártásához használt, rákkeltő szén nanorészecskék a szervezetbe bejutva képesek áthatolni a membránokon, gyakorlatilag bárhová el tudnak jutni és ott felhalmozódni.
Az önkormányzat mérőállomásaihoz helyeznék ki saját eszközeiket a civilek
Egy érdeklődő kérdésére válaszolva Kerekes azt is elmondta, a gyárakból kijutó szennyezések nem fognak megállni Debrecen határában, a légszennyezettség 30 kilométerre is eljut, így még Hajdúszoboszlót is érinteni fogja. Egy másik lakossági felvetésre közölte, tervezi bevinni az akkugyárak ügyét a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat közgyűlésébe, ahol azonban a Fidesz képviselői vannak többségben.
Nemes Tibor, a Miakö tagja, valamint Kozma Éva, a szervezet elnöke az esemény végén elmondták, kezdeményezték, hogy az általuk beszerzett monitorozó eszközöket kihelyezhessék az önkormányzati környezeti ellenőrző rendszer készülékeihez, hogy legyen összevetési alapjuk a Debreceni Egyetem által felügyelt rendszer méréseivel. Ennek az engedélyezéséhez azonban nem fűznek sok reményt.
