Május 5-én a Berettyó vízállása Berettyóújfalunál elérte a -115 centimétert az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint. Ez nem a valaha mért legalacsonyabb vízállás a folyón, az ugyanis -166 centiméter volt 1973 augusztusában, és az év ezen szakaszában is volt már ennél rosszabb a helyzet. Erre azonban nagyon régen láttunk példát: májusban a folyó legutóbb harminchárom évvel ezelőtt, 1992-ben volt a mostaninál sekélyebb, -120 centiméter – tudta meg a Debreciner Szegi Attilától, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) műszaki titkárától.

Már 2024-ben és 2022-ben is a jelenlegihez hasonlóan kevés volt a víz, akkor -110 és -111 centimétert mértek. Tavaly egyébként nyár végére még rosszabb lett a helyzet, szeptember 1-én ugyanis -135 centimétert mutatott a mérce.

Májusban a mostaninál alacsonyabb vízállást az elmúlt 100 évben összesen 10 alkalommal jegyeztek fel.

Szegi Attila szerkesztőségünknek elmondta, a Tivizig működési területén tavaly november elejétől idén február végéig 89 milliméter csapadék esett területi átlagban. Ez 68,4 milliméterrel marad el az ugyanebben a négy hónapban mért sokéves átlagtól (157,4 mm). Az elmúlt évtizedekben megfigyelthez képest csapadékosabb március némileg enyhített ezen az állapoton, de az áprilisi időjárás már újra szárazabb volt.

A csapadékátlagok a térség vízfolyásainak külföldi vízgyűjtőin is hasonlóan alakultak, azzal együtt, hogy gyakorlatilag hófelhalmozódás sem volt. Emiatt vannak már most alacsonyabb tartományban a vízszintek a Berettyón és hasonló a helyzet az Ér-főcsatornán is (Pocsajnál idén május 5-én 153 cm, egy évvel korábban pedig 205 cm volt). A Hortobágy-főcsatornán viszont az ágotai műtárgyon február végén megkezdett duzzasztásnak köszönhetően egy méterrel magasabb a vízszint, mint egy évvel ezelőtt.

Igyekeztek betározni a vízből

„A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság – ahol erre műszakilag lehetőség van – folyamatosan tölti fel a kezelésében lévő tározókat és csatornákat. A Keleti-főcsatorna nyári vízszintjét már március elejére beállítottuk” – közölte Szegi Attila. A szakember hozzátette, a főcsatorna mentén található tározókat felöltötték, és már a téli időszakban megkezdték a vízpótló rendszerekbe való vízkivezetést is. A Sebes-Körös mentén továbbá a fagyveszélyes időszakot követően beüzemelték a szivornyákat (vízszállító csöveket), amelyek segítségével vizet vezetnek a térség csatornáiba.

„Általánosságban elmondható, hogy a csatornáinkon a vízvisszatartásra alkalmas műtárgyakat zárva tartjuk. A csatornák medreiben az üzemvízszintekig visszatartjuk a vizet és ahol lehetőség van rá, kiengedjük a tájba” – magyarázta Szegi Attila. Jelenleg például a Hortobágyi Nemzeti Parkkal közösen Nagyiván térségében a Sarkad-Mérges-Sáros-érből zajlik a Kunkápolnási-mocsarak vízpótlása. A Tivizig műszaki titkára ugyanakkor azt is elmondta, azokon a területeken – főként a Nyírségben –, ahol az átlagostól kevesebb leesett csapadékból nem volt jelentős felszíni lefolyás, a csatornákban most alacsonyak a vízszintek, vagy teljesen száraz a medrük.

Már most tombol az aszály

Cikkünk írásakor, május 7-én a HungaroMet térképe szerint már Hajdú-Bihar megye nagy részén is kialakult az elsősorban az ország délkeleti tájait sújtó aszály. A megye területe jórészt a közepes és enyhe kategóriába esik, Pocsaj és Berettyóújfalu térségében, valamint az ezektől délre eső területeken azonban már nagyfokú aszály jellemző az állami meteorológiai intézet mérései alapján.

Mindehhez már szükség volt arra, hogy az elmúlt napok esői sokat javítsanak a helyzeten. Május 4-én ugyanis az ország keleti fele még szinte teljesen vörösbe borult, nagyfokú aszályt mutatva.

És hol van még a nyár.