Júniusban mutattuk be, hogy a Belügyminisztérium honlapján elérhető adatok szerint az elmúlt 15 évben hogyan változott Hajdú-Bihar megye településeinek a népessége. Ahogy arról beszámoltunk, miközben Debrecenben, valamint a délnyugati kisvárosokban és falvakban egyre kevesebben élnek, a megyeszékhely agglomerációja, valamint a magyar-román határ mentén fekvő kistelepülések mind több embernek adnak otthont. A Debreciner munkatársai a határnál található Ártándon, Bedőn és Biharkeresztesen igyekeztek utánajárni a népességmozgás okainak és a településeken élők mindennapjaira gyakorolt hatásoknak.

Ha Biharkeresztesre még száz ember költözik, elapadnak a pályázatok

Biharkeresztesen 2011 óta 17,79 százalékkal nőtt a népesség. Az elmúlt időszakban is sokan költöztek ide, amit mutat, hogy 2021 óta több mint 6 százalékos a növekedés. A Belügyminisztérium adatai szerint idén januárban 4900-an éltek a kisvárosban. Dani Béla Péter (független) polgármestera Debrecinernek elmondta, amennyiben átlépik az ötezret, kikerülnek a Magyar Falu Programból, így évekig sok forrástól eshet el a település. Az általunk megkérdezett több tucatnyi helyi lakos és a városvezető is egyetértett abban, hogy a legtöbben Romániából, főként Nagyváradról költöznek Biharkeresztesre. Csendes, kisvárosi környezetre vágynak délutánonként és hétvégén, de dolgozni, bevásárolni visszajárnak a 15 kilométerre lévő nagyvárosba.

A településen sétálva több mint negyven embert szólítottunk meg, akik közül csupán hárman vállalták, hogy videóban nyilatkoznak. Voltak, akik titokban nem kedvelik a Romániából érkező szomszédjaikat, sokan pedig nem is tudják eldönteni, jó-e vagy rossz a sok beköltöző.

A Romániából érkezők nem egyik pillanatról a másikra költöztek a településre, a polgármester szerint ezért is volt lehetőség és idő hozzászokni az új emberekhez. A lakosságból azért nem mindenki örül, mert idővel drágábbak lettek az ingatlanok, de a helyi összeesküvés-elméletek is elindultak: egyesek szerint csak a szavazatok miatt „hozzák át” az embereket – erre bizonyítékot nem ismerünk, a beszélgetésből az sem derült ki, ki hozná át a szavazókat.

Dani Béla Péter polgármester szerint ez egy csendes, nyugodt település, ahol mégis vannak szolgáltatások, ezért vonzó a nagyváradiaknak, hogy ide költözzenek. Úgy gondolja, a falvakból kevésbé érkeznek, de persze mindig van kivétel: néhányan más határmenti kistelepülésekről, néhányan akár több száz kilométerre fekvő romániai városokból jönnek. Elmondta, a szolgáltatások, orvosi rendelők, üzletek elbírják a több lakost, mivel ezeknek a száma is fokozatosan növekedett az elmúlt években. Megjegyezte, határmenti településként egyébként is nagy forgalmú volt a szolgáltató szektor.

A Magyar Falu Programból viszont jövőre Biharkeresztes kiesik, ha átlépi az ötezres lélekszámot. Tízezer lakos felett pályázhatnak a Modern Városok Programra, de az öt és tízezer közötti lakosságszámú települések kevesebb lehetőséghez jutnak. A Magyar Falu Programból eddig sok mindenre költhettek, ebből újíthattak fel például helyi orvosi rendelőket. A településen három orvosi körzet van, a polgármester szerint szerencse, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság nem vonta ezeket össze, mert nem jártak volna jól. A meglévő orvosi rendelők egyelőre bírják a megnövekedett lakosságszámot, a nagyobb beavatkozásokhoz pedig a közelben lévő Berettyóújfaluba mennek, ahol a Debreceni Egyetemhez tartozó kórház van.

Az ipari parkjuk már betelt, újat nem tudnak kialakítani, mert a város minden földet eladott, hogy a meglévő ipari park megépülhessen. Új vállalkozásokat így nem tudnak fogadni. Biharkeresztesen működik egyébként a Tiborcz István köréhez köthető Viastein Kft., amelyről májusban több sajtótermék megírta, hogy egyes dolgozóit Nagyváradra utaztatták a beszédet mondó Magyar Péter ellen tüntetni.

A Biharkeresztesre költözők egy része nyugdíjas, sokan pedig Nagyváradon dolgoznak. Van helyben nappali idősek otthona, bentlakásos pedig a református egyház fenntartásában. Dani Béla Péter szerint még akadnak szabad helyek. A polgármester úgy fogalmazott, a nagyvárosokból ideköltözők szeretik a kertjeiket gondozni, a házakat felújítják, így szép, rendezett portákat látunk a településen. Ezt némileg másképp fogalmazták meg az általunk megkérdezett lakosok. Egyikük például úgy fogalmazott, „az öregek eltűntek, a házak összedőltek volna már, ha nem veszik meg őket”. A település egyébként valóban rendezett és forgalmas, de sokan említették, hogy nem ismerik a szomszédjaikat, egyesek pedig kifejezetten nem szeretik azokat, akik nem Biharkeresztesen születtek.

Kihalna a falu, ha nem költöznének be a határ másik oldaláról

Biharkeresztessel teljesen összenőtt a legtöbb ember által a határátkelőjéről ismert Ártánd község. Idén január 1-én 717 lakosa volt, a település népessége 2011 óta 33 százalékkal nőtt. Az utcáin sétálva láttunk még eladó házakat, ottjártunkkor éppen egy régi Kádár-kocka felújítását végezte egy Romániából érkezett magyar fiatal.

Az elmúlt években több kocsma is bezárt Ártándon. Amelyik működik, az is csak délig van nyitva – panaszkodott egy idős férfi. A kocsmában így is összefutottunk egy söröző társasággal, akik úgy tartják, a falunak ma már a 70-80 százaléka Romániából költözött be. Mint mondták, hiába vannak többen, az elmúlt időszakban itt csak egy pár új munkahely jött létre, de oda is inkább a határ másik oldaláról hoznak munkásokat.

Ártánd polgármestere, Benkő Sándor (független) a Debrecinernek arról beszélt, az új lakók beilleszkedésével nincs probléma, de mivel sokan Romániában dolgoznak, az egy órás időeltolódás miatt nem is nagyon találkoznak a tősgyökeres ártándiakkal.

A helyi üzletek forgalma a polgármester szerint nem növekedett a betelepülők hatására, mivel a legtöbben Romániában intézik a bevásárlást – ahogy sok tősgyökeres lakos is, Nagyváradon ugyanis olcsóbbak az áruk, a minőségük is kifogástalan.

Odaát rengeteg a munkalehetőség, ezt már egy idős férfitől tudtuk meg, aki a Rákóczi utcán biciklizett a kánikulában. Ő úgy látja, a településnek jót tesz, hogy sokan költöznek ide Romániából, mivel az ártándiak egyre idősebbek, évről évre sokan halnak meg, ezért ha nem jönnének ide Nagyvárad környékéről, rengeteg ház maradna üresen. Mint mondta, Ártánd azért öregedett el ennyire, mert az itt felnőtt fiatalok korábban munkalehetőség híján elköltöztek ebből a térségből. A váradiakat szerinte az itteni letelepedésben elsősorban az olcsó ingatlanárak motiválják, de fontos szempont az is, hogy a helyi óvodába minden gyereket fel tudnak venni.

Beszélgettünk egy olyan nővel is, aki a családjával 13 éve költözött Ártándra 400 kilométerrel messzebbről. Eredetileg nyaralónak vettek házat, de aztán ott maradtak. Kiközösítéssel sosem találkoztak. Úgy látja, főleg Nagyvárad környékéről jönnek ide lakni, hogy csendes falusi életet éljenek. Ő is arról beszélt, hogy a falu másképp elöregedne. Az ide költözők közül sokan még fiatalok. A népességnövekedésnek nem tapasztalják negatívumát. Arról is beszélt, a faluban működik orvosi rendelő, hetente egyszer jön ki a háziorvos Biharkeresztesről.

A biciklit nem kell lelakatolni, legfeljebb betolják az árnyékba

2011 óta egész Hajdú-Bihar megyében Bedőn nőtt a népesség a legnagyobb mértékben, több mint 50 százalékkal. A községben tett látogatásunk után telefonon tudtunk beszélni Zsíros Sándor (független) polgármesterrel. A Debrecinernek ő is arról beszélt, mint biharkeresztesi kollégája: a település nagyfokú népességnövekedését alapvetően a magyar-román határ és Nagyvárad közelsége okozza. A Bedőre költözők túlnyomó többsége is inkább a román oldalról és Váradról érkezik a polgármester szerint, a magyar oldalról nem jellemző az odavándorlás. Úgy gondolja, a község új lakóit a határ közelsége mellett Bedő nyugalma és családiassága fogta meg, sok család vesz ingatlant a településen.

Hozzátette, ezen lakosok továbbra is Nagyváradon dolgoznak, ott intézik a hivatalos ügyeiket és jellemzően a gyermekeik is ott járnak iskolába, óvodába. Emiatt Bedő szolgáltatásai sem túlterheltek, és az üzletek forgalma sem növekedett jelentősen. Az új lakók a nagybevásárlásokat Nagyváradon végzik, csak apróbb dolgokat szereznek be a községben.  Zsíros Sándor szerint ez nem csoda, hiszen Bedő az új lakossággal is egy mindössze 300 (a Belügyminisztérium adatai szerint 410) lelkes község, ami nem sok munkalehetőséggel kecsegtet.

A polgármester említette továbbá, hogy a tősgyökeres bedőiek azonnal befogadták az új szomszédokat. „Bedő román nemzetiségű település már ősidők óta. Befogadóképesek vagyunk és nagyon jó emberek vannak itt. Aki be akar illeszkedni és részt akar venni a helyi életben, azt szívesen látjuk” – sorolta.

A népesség gyors növekedésének egy negatívumát is megnevezte. Sokan vannak, akik üzleti jelleggel vásároltak ingatlanokat a községben, és néhányan közülük nem tartják tisztán kertjeiket és a házukhoz tartozó utcafrontot. A nyári időszakban nem kaszálják le az elburjánzott gazt, ami kellemetlen látványt nyújt a polgármester szerint.

Nagykereki felől egyik oldalról egy hatalmas legelő, a másikról pedig a helyi vegyesboltként is üzemelő presszó fogadja a Bedőre érkezőket. A községet átszelő Rákóczi utcán sétálva többnyire jó állapotban lévő családi házakat és rendben tartott kiskerteket láttunk. Bedőn emellett orvosi rendelő, óvoda és játszótér is van, melyek közel sem fordulnak elő minden hasonló lélekszámú településen.

A megkérdezett helyiek szerint régen pezsgő közösségi élet és sok kulturális program volt a faluban, ez mára elmúlt, a tősgyökeresek megöregedtek, az új lakók meg inkább Nagyváradon keresik a kikapcsolódást. Egy általunk kérdezett hölgy szerint Bedő egy nagyon kedves község, tele rendes emberekkel, a bicikliket nem kell lelakatolni, azt úgysem viszi el senki, maximum betolják az árnyékba. A helyiek összetartók és szívesen fogadják az új lakókat.

Ne pocsékold a vizet!

A román határ menti térséget erőteljesen érinti az idei súlyos aszály. Dani Béla Péter, Biharkeresztes polgármestere a Debrecinernek ugyanakkor arról beszélt, rájuk talán kisebb hatást gyakorol a szárazság, mint a környék más településeire: itt kevesebben élnek a mezőgazdaságból. A polgármester szerint évek óta készülnek, foglalkoznak az aszállyal, az agráriumban dolgozók fúrt kutakat használnak, de nagy területet nem tudnak locsolni, bíznak az esőben.

Biharkeresztesen kevés csatorna van kevés vízzel, ráadásul minden folyótól messze vannak, de lakossági vízkorlátozást eddig még nem kellett bevezetni, az elmúlt években a hálózatot is bővítették. A város próbál pályázatokat keresni ahhoz, hogy víztározókat alakítson ki, mert a gazdák érintettségén keresztül a lakosok is érzik, hogy nagy az aszály – a helyiek szerint drágábbak a gyümölcsök, zöldségek, a saját kertjeikben is egyre nehezebben teremnek, több vizet kell használniuk. Az önkormányzat online és helyben is tájékoztat a felelős vízhasználatról, mi is láttunk plakátokat, a helyiek is az ott olvasott tanácsokat ismételték: „ne pocsékold!”.

Teljesen más a helyzet azonban a szomszédos Bedőn. Zsíros Sándor polgármester úgy látja, náluk hatalmas probléma az aszály, a helyi gazdák ugyanis főként mezőgazdaságból élnek. Elmondta, az önkormányzatnak is van körülbelül 10 hektárnyi földje, amit a nyári időszakban nagy kihívás megfelelően öntözni. A községháza ebben külön nem tud segíteni a gazdáknak, ahhoz nem elég nagy a költségvetés. A szárazság az otthoni kertészkedést is megnehezíti, ha van rá lehetőség, a dísznövényeket elegendő eső hiányában fúrt kutakból öntözik a bedőiek.

Ártándon a kocsmában hasonlóan látják a helyzetet. A kutakban alig van víz, amit a kertészkedő lakosok is tapasztalnak. A helyi bányató pedig már tíz éve elkezdett kiszáradni, méterekkel ment lejjebb a víz szintje. A velünk szóba elegyedő ártándiak szerint az ivóvíz korlátozása eddig nem volt jellemző a faluban, viszont a vízminőséggel volt már probléma.

Borúsan látja a helyzetet Benkő Sándor, Ártánd polgármestere. „Gyakorlatilag minden szenved, a fák, a vetés, a gyümölcsösök, tényleg minden” – magyarázta. Szerinte a tavasszal némi csapadékot kapott gabonafélék egy kicsit jobban átvészelték ezt az időszakot, de itt is terméscsökkenést tapasztaltak. „Májustól kezdve minket szinte mindig elkerült az eső, már lassan nem is álmodunk róla. A napraforgó még néz is ki valahogy, de a kukorica az utolsókat rúgja” – sorolta. Ő is megerősítette, hogy locsolásra nincs lehetőség, már a patakok és árkok is kiszáradtak. Az ivóvízzel azonban még nincs probléma, Ártánd és Biharkeresztes közös kútja ellátja a két települést.

Egy idős ártándi férfi azonban már arra figyelmeztetett minket, ha rövidesen nem lesz komolyabb eső a térségben, akkor idén siralmas lesz a termés.

Támogassa a munkánkat!

Ez az anyagunk nem készülhetett volna el az olvasóink előfizetései és adományai nélkül. Amennyiben szeretné, hogy még több ilyen üggyel foglalkozzunk, még többet írjunk a Bihar kistelepüléseiről, akkor kérjük, előfizetésével támogass a Debreciner munkáját!

A Debreciner riportját Bereczki Boldizsár, Bodnár Sára, Kántor-Újvári Gerda és Polgár Tóth Tamás készítette.