A Belügyminisztérium honlapján 2011-ig visszamenőleg követhetők a magyarországi települések január 1-én rögzített népességi adatai. Köztudott, hogy Magyarország lakosságszáma évről évre csökken. 2011-ben még 10 118 512-en éltek állandó jelleggel hazánkban, 2025-ben azonban már csak 9 721 685-en. Ez 3,92 százalékos csökkenést jelent. A tendencia alól Hajdú-Bihar megye sem kivétel, sőt az országos átlagnál nagyobb mértékű népességfogyás jellemezte az elmúlt másfél évtizedben. Itt 552 292-ról 529 748-ra csökkent a lakosság száma, ez 4,08 százalékos fogyást jelent.

A települések között azonban nagy különbségek észlelhetők. Ahogy az általunk készített térképen is látható, a népesség jellemzően a megye román határ menti részén és Debrecen északi, valamint délnyugati agglomerációjában növekedett. Keleten Bedő (50,18 százalék) és Ártánd (33,02 százalék), Debrecen környékén pedig Bocskaikert (37,2 százalék) és Mikepércs (22,63 százalék) könyvelheti el a legkomolyabb növekményt.

Hiába vizionálja évek óta Debrecen vezetése és a kormány, hogy a megyeszékhely rövidesen európai szintű nagyvárossá válik, az elmúlt időszakban a kiköltözések eredményeképp jelentősen, 6,45 százalékkal csökkent a népessége, a 2011-es 205 468-ról 192 209-re.

Vannak azonban olyan szegletei Hajdú-Bihar megyének, ahol túlzás nélkül nevezhetjük bezuhanásnak a történteket. A Sárrét és a Biharság egy részének falvaiban, konkrétabban a megye délnyugati részén, Hajdúszoboszló alatt – a stagnáló Szerep községet leszámítva – mindenhol csökkent a népesség. A legdurvább a helyzet Vekerden (-25,93 százalék), Újirázon (-22,81 százalék) volt, de kiemelhető Darvas (-19,87 százalék) és Bihardancsháza (-17,95 százalék) is. Eközben északnyugaton a hajdúböszörményi és a hajdúnánási járás települései közül is mindenhol csökkent a népesség. A legsúlyosabban Folyás községben, ott 22,9 százalékos a fogyás. Érdekesség, hogy a falut még a korábbi polgármester, Magyar Sándor (független) is ott hagyta, ő 2024-től ugyanis Görbeháza községen kapott ugyanilyen megbízatást.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy az elmúlt öt évben történt-e valahol változás a hosszútávú trendekben. Ahogy az a térképünkön látható, a 2018 és 2024 között ellenzéki vezetésű Balmazújvároson például megállt a népességcsökkenés. Míg 2011-től 2,88 százalékos csökkenés mutatható ki, addig csak 2021-től nézve minimális mértékben (0,02 százalék), de még nőtt is a lakosok száma. Szintén fordítani tudott Görbeháza, itt a 2011 óta 5,68 százalékos csökkenés mutatható ki, de 2021-től nézve már 1,05 százalékos a növekedés.

Hajdú-Bihar megye népességmozgásai számos társadalmi, gazdasági és kulturális következményt vonnak maguk után. A Debreciner munkatársai a következő időszakban azon lesznek, hogy ezeket részletesen bemutassák olvasóinknak. Ehhez a munkához azonban szükség van olvasóink előfizetésére és támogatására. Tudd, mi van itthon! Előfizetéseddel támogasd a Debrecinert!