Idén augusztusban két különleges csillagászati jelenség is megfigyelhető lesz Magyarországról, ebből az alkalomból augusztus 11. és 15. között programsorozatot szervez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. A jegyértékesítés július 9-én indult. A Hortobágyi Csillagoségbolt-park mellett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bátorliget és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszakürti Arborétum is csatlakozik a rendezvényhez.
A Perseidák meteorraj kapcsán évről évre szervez rendezvényeket a nemzeti park. Az idei programsorozat különlegessége, hogy augusztus 12-én Magyarországról is megfigyelhető lesz egy részleges napfogyatkozás. Hortobágyon ennek apropóján egész estés ismeretterjesztő rendezvényt szerveznek. A nemzeti park közleménye szerint Mátán már a késő délutáni óráktól változatos programok – naptávcsöves megfigyelések, meteoritbemutató, mikroszkópos vizsgálatok, természettudományos foglalkozások, csikósbemutató és szakmai előadások – vezetik fel a ritka égi jelenséget. A napfogyatkozást követően a résztvevők nemcsak a Perseidák hullócsillagjait figyelhetik meg, hanem távcső segítségével fedezhetik fel a nyári égbolt egyes objektumait.
A közlemény megjegyzi, a Hortobágyi Csillagoségbolt-park Magyarország egyik legkisebb fényszennyezésű térsége, ahol tiszta idő esetén szabad szemmel is ezernyi csillag, a Tejút és a Perseidák meteorjai figyelhetők meg. A programokon amatőr és hivatásos csillagászok lézeres csillagkép-bemutatókkal, távcsöves megfigyelésekkel és közérthető előadásokkal segítik a látogatókat az égbolt felfedezésében.
A szervezők előzetes online jegyvásárlást javasolnak, a helyszínen ezt már csak korlátozott számban lehet megtenni. A részletes program és az online jegyvásárlás lehetősége itt érhető el.
Sárkánytól védték a Napot a kínaiak
Augusztus 12-én a Földről teljes napfogyatkozás is megfigyelhető, igaz, nem Magyarországon, hanem Grönlandon és Izlandon át Spanyolországig, itt húzódik ugyanis a tutalitás sávja – magyarázta a Debreciner érdeklődésére Muraközy Judit debreceni fizikus, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A jelenség során a Hold a Föld és a Nap közé kerülve teljesen eltakarja a Nap korongját. „Ez talán a leglátványosabb égi jelenség, melyet megfigyelhetünk. Ilyenkor a Nap légkörének külső része, ún. koronája szabad szemmel is láthatóvá válik” – ismertette a jelenséget.
A kutatótól megtudtuk, hogy a Magyarország területéről csak részleges fogyatkozásként látszó folyamat olyannak tűnik, mintha az árnyék kiharapna egy részt a Nap korongjából. „Az ókori kínaiak valóban úgy gondolták, hogy egy égi sárkány kiharap egy részt, ezért különböző rituálékkal megpróbálták a sárkányt távol tartani, és a felkészülés miatt a fogyatkozások előrejelzését nagyon fontosnak tartották” – sorolta.
Habár az idei napfogyatkozás az ország nagy részéről megfigyelhető lesz majd, annak, aki a legnagyobb kitakarást szeretné látni, Sopronig érdemes utazni, ott ugyanis, mint Muraközy Judittól megtudtuk, a Nap átmérőjének körülbelül a 80 százalékát fogja kitakarni a Hold árnyéka, míg Debrecenből nézve csak 40 százaléknyit. Az első kontaktus, amikor a Hold árnyéka kívülről érinteni látszik a Nap peremét, 19 óra 20 perckor, a maximum 20 óra körül figyelhető meg. Ezután a Hold árnyéka lassan elvonul a Nap korongja elől.
„Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy saját szemünk védelme érdekében szabadszemes megfigyelés esetén speciális, tanúsítvánnyal ellátott napfogyatkozás szemüveg, távcsöves vagy binokuláros megfigyelés során pedig megfelelő szűrő használata nélkül tilos a Napba nézni!” – figyelmeztetett.
A légkörbe lépve felizzanak a porszemcsék
Rögtön a napfogyatkozást követő éjszakán egy másik látványos csillagászati jelenség is megfigyelhető lesz: ekkor lesz ugyanis a Perseidák meteorraj maximuma. Muraközy Judit kifejtette, a Föld pályája évről-évre keresztezi a meteorraj pályáját, így ez nyaranta visszatérő jelenség. „Idén augusztus 13-án hajnal 4 óra körül lesz a maximuma, ami azt jelenti, hogy a kitartó és éber megfigyelő óránként 70-80 meteort is megpillanthat majd a Perseus csillagkép irányából kiindulva (innen a nevük)” – magyarázta a kutató, majd hozzátette, a jelenséget közvilágítástól mentes, vagy legalább azt kitakart, sötétebb helyszínről, szabad szemmel érdemes megfigyelni.
A látványos égi jelenség vékony, fényes csíkokat rajzol az égre, mintha csak csillagok hullanának. „Ezért nevezi a népnyelv azokat hullócsillagoknak, bár a csillagokhoz nincs közük. Kialakulásuk annak köszönhető, hogy a meteorrajt alkotó porszemcsék a Föld légkörébe lépve a súrlódás következtében felizzanak, majd elégnek” – mondta Muraközy Judit.
A kutató megjegyezte, habár mindkét említett jelenség megfigyelését befolyásolhatja az időjárás, utóbbira kevésbé lehet hatással, mivel a Perseidák ugyan kisebb gyakorisággal, de július közepétől egészen augusztus végéig megfigyelhetők. A napfogyatkozásról viszont felhős, borult idő esetén sajnos könnyen lemaradhatnak az érdeklődők. Ezt követően újabb, hazánkból is megfigyelhető részleges fogyatkozás legközelebb 2027. augusztus 2-án lesz, míg a következő teljes napfogyatkozásra egészen 2081-ig kell várni.
NASS – a Debreciner ajánlórovata.
