Karját is amputálva fosztották meg könyvétől a Kósáék által Debrecenből Nyíracsádig űzött sellőt

A szobrot annak idején még az átadása előtt raktárba szállították, a városházi indoklás szerint az alkotást ért negatív kritikák miatt.

Valakik valamiért megfosztották színes, virágmintás könyvétől a nyíracsádi kék sellőt, amelyet eredetileg Debrecen belvárosában állítottak fel, ám onnan némelyek tiltakozásának hatására a Kósa Lajos-féle városvezetés száműzött – számolt be az esetről a Debreceni Képeslapok. A helytörténeti magazin által közzétett fotókon látható, hogy az alkotás alkarját is eltávolították.

Sellőtorzó Nyíracsádon
képek Forrása: https://debrecenikepeslapok.blogspot.hu/

Arról nincs tudomásuk, hogy a sellő rongálás áldozata lett-e, vagy csak karbantartást végeznek-e rajta. A történtekről megkérdeztük a község önkormányzatát, valamint a rendőrséget is. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük!

Sellőtorzó Nyíracsádon

A Debreceni Képeslapok amellett érvel, hogy bármi is történt, a szobrot ebben a formában semmiképpen sem kéne közterületen hagyni. „Szobor így nem lehet emberi tekintetek előtt! Kiállítani csak akkor szabad újra, amikor ismét hiánytalan mindene, és a régi kedves lényével mosolyoghat az arra járókra! Amíg ez nem teljesül, addig ilyen állapotban közszemlén hagyni teljes mértékben méltatlan, modortalan és megalázó az ilyen viselkedés – a szoborral, a kedvelőivel, az alkotójával és minden más műalkotással szemben is!” – írják.

Sellőtorzó Nyíracsádon

A sellőnek már eddig is hányattatott sorsáról szintén a Debreceni Képeslapok írt korábban. Pázmándi Antal munkáját 2001-ben a Kossuth-téren állították ki egy szökőkút-kompozíció részeként, azonban még az átadás előtt el is távolították, a polgármesteri hivatal indoklása szerint a negatív kritikák miatt. Ezt követően évekig egy pincében tárolták, 2011-ben pedig végül a megye északkeleti részén fekvő Nyíracsád főterére szállították.

Sellőtorzó Nyíracsádon
Amikor még Debrecenben tartotta a könyvet

A Debreceni Képeslapok mostani esetről szóló írását ide, a sellő történetét bemutató cikket pedig ide kattintva olvashatják.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék