Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével tartott közös sajtótájékoztatót Strasbourgban július 9-én az Európai Zöld Párt. Az eseményt annak apropóján szervezték, hogy pár héttel korábban a fővárosban minden korábbinál többen, a becslések szerint több százezren vettek részt a Budapest Pride felvonuláson, amelyben ezúttal a főváros is közreműködött. Az Európai Parlamentben tartott sajtóeseményen a Debreciner munkatársa is részt vett.

2020-ban már láttunk példát arra, hogy Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere úgy állította szembe Debrecent és Budapestet, hogy arról beszélt, amíg előbbiben Szent István szobrot avatnak, a fővárosban szivárványos zászlókat tűznek ki. Mivel idén a Pride szorosan összefonódott a budapesti önkormányzattal, megkérdeztük Karácsony Gergelyt, szerinte mit kellene tenni annak érdekében, hogy a Fidesz ne tudja a szexuális kisebbségek jogai mentén szembeállítani a fővárost és a magyar vidéket.

A főpolgármester először elmondta, lélekben debreceninek érzi magát, mivel a városban töltötte a középiskolás éveit, majd leszögezte, támogatja Papp Lászlót abban, hogy közösen fellépjenek az önkormányzatokat sújtó megszorításokkal szemben. Szerinte ha a Fidesz megosztaná az embereket, akkor minél többeknek ki kell menniük az utcára, és világossá tenniük: ha bármelyik magyar állampolgári közösség úgy érzi, másodrangú állampolgár a saját hazájában, azzal mindenki veszít. „Ez a Budapesti Büszkeség menet éppen arról szólt, hogy Magyarországon nincsenek első- és másodrangú állampolgárok. Sem a debreceniek, sem a budapestiek, sem az LMBTQ-kisebbség tagjai, se senki más nem érezheti másodrangú állampolgárnak magát a saját hazájában” – fogalmazott. Hozzátette, a magyarok sem lehetnek másodrangú állampolgárok Európában.

A Veszprém Kukac újságírója a sajtótájékoztatón azt kérte Karácsony Gergelytől, hogy a vidék és a főváros egyesítésének érdekében minél többször mondja el, hogy vidékről is nagyon sokan vettek részt a Pride-on. A főpolgármester a válaszában arról beszélt, egyetért a felvetéssel és mélységesen ellenzi azt a politikát, amely szembeállítja Budapestet az ország többi településével. „Tudom, hogy ez a Fidesz elementális politikai érdeke azért, hogy a kisebb településeken élőkben meglévő félelmeket felnagyítsa, és a Budapest-ellenes politikájával túszul ejtse őket, de valóban, a Budapest Pride-on nagyon sok nem budapesti magyar polgár is részt vett, és ezért végtelenül hálás vagyok” – szögezte le.

Szivárványos zászló az ülésteremben

A sajtótájékoztatót követően az Európai Parlament plenáris ülése megvitatta a Budapest Pride tanulságait. Több magyar is hozzászólt, Dobrev Klára (DK) azt kifogásolta, hogy másodjára vitatkoztak a magyar LMBTQ-emberek jogairól, és másodjára hiányzott a vitáról a Tisza Párt. Azt ígérte továbbá, a forró nyarat forró ősz és tél követi a magyar politikában, az Orbán-kormánynak pedig ez az utolsó nyara.

Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk) szerint a felvonuláson valójában nem a melegek, hanem az ellentüntetők jogait korlátozták, majd arról beszélt, Európában a bevándorlók és az antifasiszták követnek el agressziót. A képviselőtől időtúllépés miatt elvették a szót.

László András (Fidesz) a Pride-ot külföldről vezérelt politikai provokációnak minősítette. Ezt azzal indokolta, hogy a felvonuláson EP-képviselők és egy baloldali uniós biztos is részt vettek. Az EU a Fidesz szerint eurómilliókkal tömi az „LMBTQ-lobbit”. A provokáció célja pedig az erőszak, a képviselő szerint erre készültek Budapesten is, de nem jött be a számításuk.

A vitán Manon Aubry, a Baloldal nevű EP-frakció társelnöke egy szivárványos zászlót mutatott fel a hozzászólása közben, amelyet eltetettek vele, ez ugyanis tilos a plenáris üléseken.